A generációváltástól, a tulajdonviszonyokon át  a drónhasználat szabályozásáig – fontos érvek hangzottak el a szakma kulcsszereplőitől

A termelőket legjobban foglalkoztató témákat gyűjtötte össze a ConsultAgro Kft. Ezeket a cég által meghívott neves előadók vitatták meg nyilvánosan egy Solton rendezett konzultáción. Terítékre került az osztatlan közös tulajdon – a  tulajdonforma elsősorban a kárpótlással, azonkívül örökléssel alakult ki –, a generációváltás, az új KAP, az agrárfinanszírozás és a mezőgazdasági drónhasználat szabályozása.

Az osztatlan közös tulajdonról Andréka Tamás államtitkár beszélt, annak definíciójával kezdve előadását. Az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta, hogy a termőföldek jelentős részén létrehozott osztatlan közös tulajdon lényegében kényszerközösség, amelyek egymással ismerősi kapcsolatban nem álló tagjai mind jogosultak tulajdonrészük használatára, ha az a többiek jogait és a tulajdonhoz fűződő törvényes érdekeit nem sérti. A földtulajdon kimérésének elhúzódása miatt 2020-ban az Országgyű­lés a tulajdonviszonyok rendezéséről határozott.

Az osztatlan közös tulajdon többféleképpen felszámolható. Végrehajtható az ingatlan megosztásával, úgy, ha egyetlen tulajdonostárs veszi a tulajdonába, valamint kisajátítással.

90 nap alatt egyezségre kell jutniuk

A megosztás fő szabálya, hogy minden tulajdonostárs a tulajdoni hányadával arányos értékű, önálló helyrajzi számon nyilvántartott és megközelíthető ingatlanhoz jusson. Az ingatlanügyi hatóság a beadott kérelemmel egyidejűleg térinformatikai segítséget nyújt a megosztáshoz, vagyis megadja az alkalmazásához hozzáférést biztosító technikai azonosítót.

A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a tulajdonostársaknak 90 nap alatt egyezségre kell jutniuk, különben törlik a folyamatban lévő ügyet. Kiemelte továbbá, hogy a megosztási szándék bejelentésével nem indul hatósági eljárás, a folyamatban nincs szerepe a földhivatalnak. Kizárólag a felek, illetve az általuk megbízott ügyvéd és szakemberek vesznek részt benne.

A megosztást kezdeményező tulajdonostársnak valamennyi érintettet írásban kell értesítenie a tulajdoni lapon szereplő címen.

Rendeltetésszerű mező- vagy erdőgazdasági művelés

Az egyezségnek három törvényi szem­pontnak kell megfelelnie. Közös tulajdon­ban álló ingatlan nem alakítható ki, kivéve, ha az érintett tulajdonostársak abba kifejezetten beleegyeznek. A kialakítandó új ingatlanoknak rendeltetésszerű mező- vagy erdőgazdasági művelésre al­kalmasnak kell lenniük. Harmadszor, a megosztás során egyik tulajdonost sem érheti hátrány. Erdőnek minősülő ingatlan esetében figyelembe kell venni a területen található faanyag térfogatát.

Több ingatlant is bevonhatnak az eljárásba

A cserével vegyes megosztás célja elsősorban az optimális birtokszerkezet kialakítása. Cserét is lehetővé téve a tulajdonosok több ingatlant bevonhatnak az eljárásba, hogy az újonnan létrehozott területek azonos településen vagy járásban, sőt, egy-egy tömbben jöjjenek létre.

A birtokelaprózódás megakadályozása érdekében állapították meg a területi minimumokat. Szőlő, kert, gyümölcsös és nádas művelési ág esetében legalább 3 ezer négyzetméteres a legkisebb tulajdon, szántó, rét, legelő, erdő és fásított területek esetében 1 hektár, zártkerti termőföldnek minősülő ingatlannnál pedig 1500 négyzetméter.

Amikor szóba jöhet a bekebelezés

Ha a létrehozandó tulajdoni hányad mérete nem éri el az előírt minimális területet, sem önállóan, sem mással közösen, sem hozzávásárlással, vagy cserével, akkor jöhet szóba a bekebelezés.

A gazdaságátadásról az államtitkár elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság történelmi sajátosságainak eredményeként a rendszerváltáskor létrehozott gazdaságokat megalapító generáció nagy része most éri el azt az életkort, amikor természetes módon felmerül a fiatalítás gondolata. Az egyéni gazdaságok vezetőinek 61 százaléka idősebb 55 évesnél. Szerencsés esetben a gazdaságot családon belül át lehet adni. A szaktárca tapasztalatai szerint a fiatal termelők 90 százaléka működő gazdaságot vesz át.

A jogalkotási koncepcióban két dolgot vettek figyelembe. Egyrészt a hazai agrárium többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó őstermelők és egyéni vállalkozók alkotják, másrészt a felmérések szerint az átadásban az adminisztrációs feladatok járnak a legtöbb nehézséggel. Az agrárium egyedisége miatt új jogintézményként bevezették a gazdaságátadási szerződést.

Fontos, hogy a gazdaság átvevője legalább 10 évvel fiatalabb legyen a gaz­daság átadójánál, valamint az 50. élet­évét még ne töltse be.

Adásvétel, ajándékozás, tartás és járadék

Ezen belül a családi gazdaságokról szóló törvény által meghatározott hozzátartozói kapcsolatban kell lennie az átadóval, és legalább 7 éves munkaviszonnyal kell rendelkeznie. A gazdaságok átadhatók adásvételi, ajándékozási, tartási és járadéki szerződés keretében.

„Sok adat gyűlik össze a gazdáknál, de sokan nem tudnak mit kezdeni velük, ráadásul sokan félnek, hogy az információk rossz kezekbe kerülnek” – kezdte előadását Hermann Tamás, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatója. A szakember hozzátette, a precíziós gazdálkodás elsősorban a térinformatikáról szól, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a térinformatikai rendszer legfontosabb, egyben legdrágább eleme a speciális tudással rendelkező szaktanácsadó.

Kulcskérdés, hogy mit szeretnénk mérni, ráadásul a különböző mérőeszközök mind más-más adatokat szolgáltatnak. Példaként a műholdfelvételeket hozta, amelyek felhős, párás és tiszta időjárásban más-más információval szolgálnak, adott esetben nehezen eldönthető, hogy egy felvételen látható folt felhő vagy a talaj tulajdonságaiból adódó elszíneződés.

Ugyanígy torzító hatása lehet egy hozamtérképnek, ha vadkár vagy rosszul elvégzett gyomirtás hagyott nyomot benne.

A kutató felhívta rá a figyelmet, minél hosszabb egy adatsor, annál pontosabb.

Egyedülálló agrárügyfél-kiszolgálási modell

Kasler György, a Takarékbank Zrt. és az MKB Bank Nyrt. közép-magyarországi régióvezetője a vállalat egyedülálló agrárügyfél-kiszolgálási modelljét ismertette. Mint elmondta, a régiós központ 33 fővel dolgozik, és 45 milliárd forintos hitelállománnyal, 44 milliárd forintos betétállománnyal rendelkezik, mintegy 5 ezer ügyfélszámon. A szakember a kamatok emelkedését elemezve azt mondta, hogy a jelenlegi gazdasági környezet nem túl hitelbarát.

Míg a 2020-as 2,5 százalékos kamat mellett a beruházások zöme rövid időn belül jövedelmezővé vált, addig az idei 20 százalékos kamatok már csak 4–5 éves megtérülést tesznek lehetővé. Bárhová is nyúlunk hitelügyben, piaci kamatokkal kell szembenézni. Elmondta továbbá, hogy bár a pénzpiaci helyzet nem túl kedvező, szerinte a mai hitelkonstrukciók jók.

Az új KAP kapcsán Ribóczi Edina a számolás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szaktanácsadója hozzátette, hogy a következő időszakban több új fogalommal is meg kell barátkoznunk. Míg a II. pillérben a klímavédelmi és a környezeti intézkedések, az I. pillérben pedig az Agroökológiai Program (AÖP), vagyis „kis AKG” önkéntes lehetőséget jelentenek a gazdák számára, addig a kondicionalitás mindannyiuk számára kötelező elem, amivel egyértelműen kirajzolódik a zöld célok megvalósítására való törekvés.

100 ezer hektárral nőhet a támogatható területek kiterjedése

A támogatható területek fogalmának kibővítésével támogatásra jogosulttá vál­tak az éghajlatvédelmi és környezeti okokból fontos táblarészek, agroökológiai terület (AÖT) címszó alatt. Ilyenek a mezővédő erdősávok, a fás-cserjés sávok és a tartósan belvízzel borított területek. Ezzel együtt azok a mezőgazdasági területek sem veszítették el támogatási jogosultságukat, ahol újonnan hoznak létre ilyen típusú élőhelyeket. Ezzel a támogatható területek kiterjedése várhatóan 100 ezer hektárral nő Magyarországon.

Nagyobb hangsúlyt kap a támogatásokban a talaj és a talajélet. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a „zöld felépítmény” elemei egymásra épülnek, egyik sem átugorható.

Jövő évtől a Kölcsönös Megfeleltetés némiképp átalakul új zöldítési elemek beépítésével. Ez lesz a megerősített feltételességi rendszer, azaz a kondicionalitás. 2025-tól még nagyobb figyelmet kap a vizes élőhelyek védelme, a tarlóégetési tilalom – bár növény-egészségügyi okból kivételt lehet tenni – és a vízfolyások mentén kialakítandó védelmi sávok. A talajromlás és az erózió megfékezése kapcsán a szakember elmondta, hogy a 12 százalékosnál nagyobb lejtésű területeken kapás növényeket – például kukoricát, napraforgót – és repcét 24 centiméternél szélesebb sortávval tilos lesz termeszteni. Kivétel ez alól a rétegvonalakkal párhuzamos szintvonalas művelés.

Fontossá válik a talajborítás, a talaj csupaszon hagyásának az elkerülése a legérzékenyebb időszakokban. Ez megvalósítható őszi kultúrák vetésével vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével. Bár 2023-ban mentességet élvez – bázis­év –, de nagy figyelmet kap a szántóföldi vetésváltás.

Fő szabály, hogy mindez vetésváltással feloldható, illetve hibridkukorica-vetőmag négy egymást követő évben is termeszthető ugyanazon a területen.

Növény- és talajvédelmi okból egyes növények – burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye – semmiképpen sem kerülhet két egymást követő évben ugyanarra a területre.

Hektáralapon fizetik az ösztönző támogatást

A szakértő az AÖP kapcsán kiemelte: a gazdálkodó dönti el, beviszi-e a területét a támogatásba vagy sem. A környezeti vállalásokat ösztönző támogatás fix összegű, hektáralapon fizetik. A kötelezettségvállalás legrövidebb időtartama egy év, és ebben az esetben is kötelező gazdálkodási naplót vezetni és azt elektronikusan beküldeni.

Az új KAP pályázati lehetőségeit elemezve Papp Zsolt György, az AM helyettes államtitkára elmondta, ezek fele új lesz. Kiemelt figyelmet kap a gazdaságátadás – ami a generációváltás motorja –, az ökológiai gazdálkodás – ezen belül a késztermék előállítására többlet támogatás jár –, az összefogás, a feldolgozás, a tudásátadás.

„A talajművelés célja a kedvező kölcsönhatás kialakítása és fenntartása a talajvédelem és a termesztési folyamatok között” – idézte Birkás Márta professzorasszonyt Molnár Tamás.

A Demeter Biosystems Kft. vezető szaktanácsadója elmondta, a jelenlegi művelési gyakorlattal az a probléma, hogy egyetlen talajművelési menet 12 milliméternyi nedvességveszteséget okozhat. Ráadásul a tömörödöttség 80 százaléka az első menet során keletkezik. Éppen ezért van létjogosultsága az ultrasekély művelésnek. Nagy kérdés, mennyi a szármaradvány az egyes műveléseket követően. A felszínborítás mértéke betakarítást követően 80–95 százalék, eke után 0–15 százalék, kétmenetes tárcsázás után 15–20 százalék, ugyanennyi kultivátorozás pedig 40–50 százalékot hagy a talajon. Talajkímélő művelésről pedig csak akkor beszélhetünk, ha a felszínen hagyott szármaradvány meghaladja a 30 százalékot.

A zöldtrágyázás és a takarónövények

A szaktanácsadó a zöldtrágyázás és a takarónövények hatását összehasonlítva rámutatott, a zöldtrágyázás akkor teljesíti feladatát, amikor a talajba forgatjuk, bár a fajok kiválasztása egyszerűbb, de szűkebb a hatásspektrumuk. A takarónövényes technológia esetén a növények tenyészidejük alatt és elpusztításuk után is „dolgoznak”.

A keverék összeállítása nagyobb tudást igényel, viszont a hatásspektruma szélesebb.

Cs. Tóth Attila, a Pest Megyei Kormányhivatal növényvédelmi mérnök szakértője a drónhasználat kérdéseit igyekezett tisztázni a hallgatóságnak. A jogi szabályozásnak három pontja van. Maga a drón, a permetezőszer és a légi permetezés feltétele. A drónok típusminősítését törvény írja elő, ami a szakember szerint kicsit késett. Mára 8 gyártó 14 típusa kapott forgalombahozatali engedélyt. A kijuttatandó készítmények kapcsán a mai napig nem történt áttörés, az engedélyokirat kiterjesztése nem történt meg, így nincs hivatalosan engedélyezett szer a piacon. Ezen a területen a növényvédőszer-gyártók hozhatnának gyökeres változást.

Elvárás, hogy a készítmény legyen transzlamináris, illetve a kis lémennyiség ellenére se legyen a növény számára toxikus. Egyelőre kizárólag kísérleti engedély birtokában lehet drónnal permetezni. A szakértő megnyugtatta hallgatóságát, hogy a drónpilótaképzés folyamatban van, a képzőhelyekről a Nébih honlapján lehet tájékozódni.

(Forrás: Magyar Mezőgazdaság)