A génszerkesztés szabad, a génmódosítás tiltott, pedig csak hajszálnyi köztük a különbség

Hirdetés

Európa egy része komoly ellenállást tanúsít a biotechnológiai újítások iránt, de a tudomány nem áll meg. Elkezdődött a vita arról, hogy a genetikai állomány milyen mértékű manipulálása számít módosításnak. Óriási lobbitevékenység áll a génszerkesztés mellett. A brit kutatók már megint felfedeztek valamit. Nagy-Britanniában sokkal megengedőbbek a kutatási témákkal kapcsolatban - így a biotechnológia terén is rugalmasabbak –, mint Európa kontinentális részén. Most, hogy kilépnek az unióból, elérkezettnek látják az időt a génszerkesztés elfogadtatására. Egy zavaró tényező jöhet közbe: az EU-val továbbra is szoros kereskedelmi kapcsolatban akarnak maradni. A génszerkesztett és a génmódosított élőlény között pedig csak egy hajszálnyi a különbség. A témát az Agrárszektor cikke járta körül.

Még az EU sem tudja, hogy génmódosítás-e a génszerkesztés?

A génszerkesztés mennyire génmódosítás?

A génmódosítás során eddig egy idegen faj génjét ültették be a célszervezetbe azért, hogy extra képességekkel ruházzák fel. Legtöbbször döntően egy növényt egy vegyszerrel szembeni toleranciával. A génszerkesztés alatt ellenben a faj saját genetikai állományának (genomjának) irányított mutációja zajlik. Ezzel gyorsabban jelennek meg előnyös módosulások, az előnytelen gének pedig kivághatók a DNS-ből. A lényeg az, hogy gyorsan rögzíthetők új, pozitív tulajdonságok az élőlényben, továbbá eltüntethetők a nem kívánt vonások. A nemesítés így soha nem látott sebességre válthat. Olyannyira szédületes a tudományos haladás, hogy azt az uniós szabályozás nem is képes követni.

Mikor derül ki, hogy nem GMO?

Franciaország 2016 októberében előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben a jelenleg hatályos, a GMO-kra vonatkozó európai uniós jogszabály jogértelmezését kérte. Az ügyben megbízott főtanácsnok idén január közepén hozta nyilvánosságra indítványát, amelyet a bíróság elé terjesztett. Ennek lényege, hogy a főtanácsnok szerint a génszerkesztett szervezetekre nem vonatkozik a GMO-szabályozás. Az agrárszektor.hu-nak eljuttatott válaszában a Földművelésügyi Minisztérium felhívja rá a figyelmet, hogy a főtanácsnok indítványa nem kötő erejű. Azaz a bíróság ettől gyökeresen eltérő ítéletet is hozhat az ügyben. A szaktárca álláspontja alapján ezek a gyorsan fejlődő, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezetek eddig még nem ismert kockázatot hordozhatnak magukban. Ez pedig feltétlenül indokolja a szigorú kockázatértékelést. Az ilyen eljárásokat ezért mindenképpen szabályozni kell. Dudits Dénes akadémikus szerint, ha a kormányzat elfogadná a génszerkesztési eljárást, akkor új innovációs lehetőség nyílna meg anélkül, hogy nagy presztízsveszteséggel Alaptörvényt kelljen módosítania. A téma most mindenképpen túl kényes ahhoz, hogy a választások előtt napirendre kerüljön. Mindeközben Angliában már készül az engedékenyebb kutatási és kereskedelmi szabályozás, a brit tudósok pedig szorgalmasan dolgoznak. A CRISPR génszerkesztés technológiájáról itt írtunk korábban.

Témák a cikkben

génmódosítás génszerkesztés GMO