A glicerinkiegészítés hatását vizsgálták a tenyészkocák és malacaik teljesítményére

Hirdetés

Korábban állíthatók tenyésztésbe az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák. Ezen túl több malacot fialnak és nevelnek, valamint érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra. Az energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció alatt gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében romolhat, hogy az kedvezőtlenül hat a reprodukciós- és az életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó választás lehet a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin. Három magyar kutató a glicerinkiegészítés összefüggéseit vizsgálta a malacok takarmányozásában. Az Agro Napló közölte a Dr. Tóth Tamás, Prof. Dr. Egri Borisz, Vida Orsolya végezte kutatás eredményeit, ezt az anyagot szemléztük. A nagy sertéstenyésztő országok (pl. Dánia) leginkább az alomméret növelésére, a növekedési erély fokozására és ezzel együtt a kisebb hátszalonna-vastagság irányába szelektáltak. Ezért a nagy malacszámú almokat nevelő kocáknak kevesebb mobilizálható zsírraktárból kell intenzívebb tejtermelést fenntartaniuk.

A sertéstakarmányokban alkalmazott glicerinkiegészítés hatásait kutatták magyar szakemberek

A szoptatás időszakát legtöbbször negatív energiamérleg jellemzi: a kocák kénytelenek saját zsírtartalékaikat mobilizálni, ez pedig élősúlyvesztést, valamint a hátszalonna-vastagságának csökkenését eredményezi. A szoptatás időszaka a következő reprodukciós ciklus eredményeit jelentős mértékben, negatívan befolyásolhatja.

A nagy malacszámú almokat nevelő állatoktól – különösen az előhasi kocáktól – elvárt termelési színvonal csak a takarmányok jelentős energiakiegészítésével érhető el.

A megfelelő energiaellátás biztosításának alternatívája lehet a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin, amely a szervezetben a felépítő és lebontó biokémiai folyamatok köztes vegyületeként van jelen. A különböző glicerinforrások szoptató kocák takarmányaiban történő felhasználásáról és azok metabolizmusáról kevés szakirodalmi adat létezik. Schieck és munkatársai (2010) előhasi és többször fialt kocákkal végzett kísérletükben megállapították, hogy a kocatakarmányokban 9 százalékban lehet folyékony, takarmányozási minőségű (ún. „feed grade”; glicerintartalom: 86,1 százalék, metanoltartalom: Hernández és mtsai (2015) ezzel ellentétben kísérletük során a glicerindózis emelésével (0; 3; majd 6 százalék) a kocák takarmányfelvétel- és testtömeg-csökkenését tapasztalták. Ebben a vizsgálatban a glicerinkiegészítés ugyancsak nem befolyásolta a malacok teljesítményét. Schieck és mtsai (2010) vizsgálták a kocatej táplálóanyag-tartalmát is, a szárazanyag- (p=0,07) és zsírtartalom (p=0,09), valamint a glicerinadagolás növelése között összefüggést tapasztaltak, illetve a kocatej laktóztartalmának növekedéséről számoltak be (p<0,05). A magyar kutatók a fentiek ismeretében állították be saját vizsgálataikat. Ezekben egy, a hazai piacon is elérhető, folyékony, 86 százalék glicerintartalmú glicerinforrás szoptató kocák termelési eredményeire, a kocatej táplálóanyag-tartalmának változására (pl. száraz anyag, fehérje, zsír, cukor), illetve a malacok teljesítményére gyakorolt hatását vizsgálták.

A magyar vizsgálatok

A vizsgálatot csoportos kísérleti elrendezést alkalmazva összesen 24 (n=12/kezelés) DanAvl hibrid (323±17,0 kg) egyedi anyagcsereketrecben elhelyezett kocával és szaporulatával végezték. A kontroll és kísérleti takarmányokat búza-árpa-kukorica-extrahált szójadara alapon állították össze, azokat dercés formában etették. A kísérleti takarmányban 50 kg/t folyékony „feed grade” glicerinkiegészítést alkalmaztak a kukoricadara kiváltására. A kocákat a fialást megelőző 24 napban adagoltan (3,5 kg/nap), a laktáció alatt ad libitum takarmányozták. A malacok mérlegelését a fialást követően, valamint választáskor végezték, a kocák egyedi takarmányfogyasztását folyamatosan feljegyezték. A szoptató kocáktól a laktáció 14., 21. és 27. napján tejmintákat vettek, melyeknek meghatározták a szárazanyag-, fehérje-, zsír- és cukortartalmát. Az elvégzett vizsgálatokban megállapították, hogy statisztikailag igazolható különbség a kocák laktáció alatti élősúlyveszteségét, hátszalonnavastagság-csökkenését és az újravemhesüléshez szükséges napok számát illetően nem jelentkezett (p>0,05) a kontroll és a folyékony glicerinnel 50 kg/t mennyiségben kiegészített takarmányt fogyasztó csoport között. Takarmányfogyasztásban sem volt szignifikáns különbség a két csoport adatai között (p>0,05).

Választáskor a kísérleti csoport malacainak súlya átlagosan 0,24 kilóval volt nagyobb a kontroll csoport malacaihoz képest (nem szignifikáns különbség; p>0,05).

A tejfehérje-tartalom ugyanakkor 50 kg/t glicerinkiegészítés hatására statisztikailag igazolható módon csökkent (p<0,05). A többi paraméter tekintetében nem tapasztaltak szignifikáns különbséget a kezelések között. Megállapították azt is, hogy a kontroll csoporthoz viszonyítva az 50 kg/t glicerinkiegészítés hatására a tejjel termelt száraz anyag (1569 g vs. 1660 g) tejfehérje (443 g vs. 459 g), tejzsír (595 g vs. 645 g) és tejcukor (424 g vs. 448 g) mennyisége emelkedett (ebben a sorrendben).

A vizsgálati eredmények összefoglalása

Az 50 kg/t folyékony glicerinkiegészítés nem befolyásolta a szoptató kocák laktáció alatti vizsgált teljesítményét. Az előbb említett glicerinkiegészítés hatására termelt tej mennyisége szignifikánsan nagyobb volt a laktáció 21. napján a kontroll csoport termelési eredményeihez viszonyítva (p<0,05). A tejminták fehérjetartalma 50 kg/t folyékony glicerinkiegészítés hatására statisztikailag igazolható módon csökkent (p<0,05). A többi vizsgált paraméter (száraz anyag, tejzsír, tejcukor) pedig nem változott. A tejjel termelt táplálóanyagok mennyisége a termelt tej mennyiségéből adódó szignifikáns különbségek miatt (a 21. laktációs napon) minden paraméter vonatkozásában nagyobb volt a glicerines kezelésnél. Ez a kedvező változás azonban a malacok választási súlyában statisztikailag igazolható módon nem jelentkezett (kontroll: 8,03±2,20 kg vs. kísérleti: 8,27±1,40 kg; p>0,05). Annak érdekében, hogy a glicerin szoptató kocák tejtermelésére és anyagcsere-folyamataikra gyakorolt hatását részletesebben megismerhessék, a kutatók szerint további dóziskísérletekre van szükség - írja az Agro Napló.

Témák a cikkben

sertéstartás sertéstenyésztés takarmány