A háború a környezetet is sújtja: drámai összefoglaló a hatásokról

Az aktuális világpolitikai események miatt különösen fontos kérdés, hogyan károsítják a környezetet a fegyveres konfliktusok. A Greenfo összefoglalta, hogy a katonai tevékenységek, az összecsapások és a következmények milyen hatással vannak az élővilágra és a környezetre. A környezeti károk az emberekre és az ökoszisztémákra is hatással vannak. Ez azt jelenti, hogy a civilek védelméhez meg kell védeni a környezetet, amelytől függenek.

A climenews.com egy cikkben igyekezett minél több különböző példát bemutatni a károkra, ezt vette át a Greenfo portál.

Környezeti károk a konfliktusok előtt

A háborúk környezeti hatásai jóval a háborúk előtt kezdődnek. A katonai erők kiépítése és fenntartása hatalmas mennyiségű erőforrást emészt fel. Ezek lehetnek közönséges fémek vagy ritkaföldfémek, víz vagy szénhidrogének. A katonai készenlét fenntartása kiképzést jelent, a kiképzés pedig erőforrásokat emészt fel. A katonai járművek, repülőgépek, hajók, épületek és infrastruktúra mind-mind energiát igényelnek, és ez az energia legtöbbször kőolaj, az energiahatékonyság pedig alacsony. A legnagyobb hadseregek CO2-kibocsátása nagyobb, mint a világ számos országáé együttvéve.

A hadseregeknek nagy szárazföldi és tengeri területekre is szükségük van, akár bázisok és létesítmények, akár tesztelés és kiképzés céljából. A katonai területek a becslések szerint a globális szárazföldi felszín 1-6%-át teszik ki. Sok esetben ezek ökológiailag fontos területek. Míg az állami fejlesztések kizárása ezekről a területekről a biológiai sokféleség javára válhat, ritkán kerül megvitatásra az a kérdés, hogy nem lehetne-e ezeket a területeket jobban kezelni civil védett területként. A katonai kiképzés károsanyag-kibocsátással jár, megzavarja a tájat, a szárazföldi és tengeri élőhelyeket, valamint vegyi és zajszennyezést okoz a fegyverek, repülőgépek és járművek használata miatt a háború idején.

A háború eszközeinek fenntartása és felújítása

A katonai felszerelések és anyagok fenntartása és felújítása folyamatos ártalmatlanítási költségeket jelent, ami kihat a környezetre. Nem csak a legveszélyesebb nukleáris és vegyi fegyverek okoznak környezeti problémákat életciklusuk során. Ugyanez igaz a hagyományos fegyverekre is, különösen, ha azokat nyílt égetéssel vagy robbantással ártalmatlanítják. Történelmileg hatalmas mennyiségű felesleges lőszert is a tengerbe dobtak.

A gyenge környezetvédelmi felügyelet miatt számos országban a katonai szennyezéshez kapcsolódó súlyos környezeti örökség maradt, amely hatással van a közegészségügyre és a környezet helyreállításának hatalmas költségeivel jár. Ezek a költségek tovább nőnek, ahogy az olyan újonnan megjelenő szennyező anyagok, mint a PFAS, felismerésre kerülnek. Ezek az örökségek a tengerentúli támaszpontok környékén is problémát jelentenek, ahol a fogadó országokkal kötött egyoldalú megállapodások csökkenthetik a környezetvédelmi felügyeletet.

Közvetve a magas szintű katonai kiadások a környezeti problémák megoldásától és a fenntartható fejlődéstől vonják el az erőforrásokat. A magas katonai kiadások által gerjesztett nemzetközi feszültségek a globális környezeti veszélyekkel – például az éghajlati vészhelyzettel – kapcsolatos nemzetközi együttműködés lehetőségeit is csökkentik. Fontos azt is megvizsgálni, hogy a biztonsági politikák és a militarizmus hogyan igazodik a természeti erőforrásokhoz, például az olajhoz, a gázhoz, a vízhez és a fémekhez való hozzáférés és azok feletti ellenőrzés biztosításához.

Környezeti károk a konfliktusok során

Maguknak a konfliktusoknak a környezeti hatásai igen eltérőek. Egyes nemzetközi fegyveres konfliktusok rövidek, de nagymértékben pusztítóak lehetnek. Egyes polgárháborúk évtizedekig tarthatnak, de alacsony intenzitással vívják őket. Számos kortárs konfliktusban elmosódnak a határok, amelyek évekig tartanak, de tartósan nagy intenzitású háborúkkal járnak. Az, hogy kik harcolnak, hol harcolnak és hogyan harcolnak, mind erősen befolyásolja a konfliktus környezeti hatását.

A nagy intenzitású konfliktusok hatalmas mennyiségű üzemanyagot igényelnek és fogyasztanak, ami hatalmas CO2-kibocsátáshoz vezet, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A nagyszabású járműmozgások az érzékeny tájak és a geodiverzitás széles körű fizikai károsodásához vezethetnek, csakúgy, mint a robbanószerek intenzív használata. A robbanófegyverek városi területeken történő használata hatalmas mennyiségű törmeléket és romokat eredményez, ami levegő- és talajszennyezést okozhat. Szennyezést okozhat a könnyűipar és a környezeti szempontból érzékeny infrastruktúra, például a víztisztító telepek károsodása is. Az energiaellátás kiesése visszaható, a környezetre káros hatásokkal járhat, leállíthat tisztítóműveket vagy szivattyúrendszereket, vagy környezetszennyezőbb tüzelőanyagok vagy háztartási generátorok használatához vezethet.

Ipar, olaj, energetika: a háború célpontjai

Súlyos szennyezési eseményeket okozhat, ha ipari, olaj- vagy energetikai létesítményeket szándékosan megtámadnak, véletlenül megrongálnak vagy megzavarnak. Egyes esetekben az olaj- vagy ipari létesítmények elleni szándékos támadásokat háborús fegyverként használják, hogy nagy területeket szennyezzenek be és terrort okozzanak. Más felperzselt föld technikák közé tartozik a mezőgazdasági infrastruktúra, például a csatornák, kutak és szivattyúk lerombolása, valamint a termények elégetése. Az ilyen taktikák veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot és a megélhetést, növelve a vidéki közösségek kiszolgáltatottságát. Akár nem szándékosan, akár szándékosan, ezek a nagyszabású szennyezések határokon átnyúló hatásokat eredményezhetnek a levegőszennyezés, illetve a folyók, víztartó rétegek vagy a tengerek szennyezése révén. Egyes esetekben ezek akár az időjárást vagy a globális éghajlatot is befolyásolhatják.

A konfliktusok során használt fegyverek és katonai eszközök szintén környezeti örökséget hagynak maguk után. A szárazföldi aknák, a kazettás bombák és más robbanóanyag-maradványok korlátozhatják a mezőgazdasági területekhez való hozzáférést, valamint fémekkel és mérgező energetikai anyagokkal szennyezhetik a talajt és a vízforrásokat. A nagyobb konfliktusok során nagy mennyiségű katonai hulladék keletkezhet vagy maradhat ott, amely számos szennyező anyagot tartalmazhat, szennyezheti a talajt és a talajvizet, miközben akut és krónikus egészségügyi kockázatoknak teszi ki azokat, akik ezen dolgoznak. A roncsolt vagy sérült hajók, tengeralattjárók és a tengeri olajipari infrastruktúra tengeri szennyezést okozhat.

Mérgezések a háború miatt

Számos hagyományos fegyver mérgező összetevőket tartalmaz, mások, mint például a szegényített urán, radioaktívak is. A gyújtófegyverek, mint például a fehér foszfor, nemcsak mérgezőek, hanem tűz által az élőhelyeket is károsíthatják. A vegyszeres lombtalanító szerek széles körű használata – bár ma már korlátozott – Vietnam nagy területein károsította a közegészségügyet és az ökológiai állapotot.

A kézi- és könnyűfegyverekhez való könnyű hozzáférés károsíthatja a vadon élő állatvilágot, mivel elősegíti a vadászat és az orvvadászat fokozódását. A konfliktusok által létrehozott szabályozatlan területek ideális feltételeket teremtenek a vadon élő állatokkal kapcsolatos bűncselekményekhez. A vadon élő állatokkal kapcsolatos bűncselekményekhez használt fegyverekről kiderült, hogy a konfliktus sújtotta országokból származnak. A tudósok és kutatók a biztonsági problémák miatt nem tudnak hozzáférni a területekhez, ami hátráltatja a természetvédelmi programokat. A nemzeti parkok és védett területek elveszíthetik a védelmüket, vagy a védelmük megnehezülhet, ha az orvvadászok felfegyverkeznek. Ezek a helyzetek ösztönözhetik a militarizáltabb természetvédelmet, ami negatív hatással lehet a helyi közösségekkel való kapcsolatokra.

Erőforrások és erdőirtás háború idején

Az erdőirtás gyakran fokozódik a konfliktusok során. Ennek oka legtöbbször a közösségek túlzott fakitermelése, akik hirtelen fára és faszénre szorulnak tüzelőanyagként és fűtésként. De ez lehet a gazdálkodási rendszerek összeomlását kihasználó fegyveres vagy bűnözői bandák következménye is. A civil megküzdési stratégiák más természeti erőforrások túlzott kiaknázásához vagy olyan környezetkárosító gyakorlatokhoz is vezethetnek, mint a kisüzemi olajfinomítás. Egyes esetekben pedig a fenntartható erőforrás-gazdálkodás közösségi rendszerei is megszakadhatnak.

A környezeti károk és romlás a konfliktusok finanszírozására szolgáló erőforrás-kitermelésből is eredhet. Számos konfliktusban fegyveres csoportok versengenek az olaj, az ásványkincsek vagy a fa feletti ellenőrzésért. A feldolgozási módszerek, mint például a higany használata az aranybányászatban, szennyezhetik a víztesteket. A fegyveres csoportok és a kisipari munkások mellett magáncégek is tevékenykedhetnek a konfliktus által érintett területeken, amelyek gyakran minimális környezetvédelmi felügyelet mellett működnek.

Következmények a háború után

Sok konfliktusban gyakori az emberek elvándorlása. A menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek táborai nagy környezeti lábnyomot hagyhatnak maguk után, különösen ott, ahol nem tervezték őket, vagy ahol nincsenek alapvető szolgáltatások, például vízellátás, szennyvízelvezetés és hulladékgazdálkodás. Az elhelyezkedésük is fontos, mivel a táborok lakói kénytelenek lehetnek helyi erőforrásokat, például tűzifát használni, ami a helyi erőforrásokra nyomást gyakorolhat. A konfliktus miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek a városon belül is költözhetnek városi területekre, ami megnöveli a lakosság számát, és a helyi környezeti szolgáltatásokat is megterheli.

Bizonyos esetekben azokra a területekre is nyomás nehezedhet, amelyeken a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek áthaladnak, például a pásztorok, akik állatállományukat érzékeny ökoszisztémákon keresztül hajtják. A nagy léptékű menekültmozgások határokon átnyúló környezeti hatásokat is okozhatnak, amikor a szomszédos országok területei nehezen tudnak megbirkózni az emberek beáramlásával és alapvető szükségleteik kielégítésével.

Hulladékgazdálkodás és háború

A kitelepítettek táboraiban és a konfliktus sújtotta városi területeken közös alapvető szükséglet a hulladékgazdálkodás. A konfliktusok során a rendszerek gyakran összeomlanak, ami a hulladéklerakás és -égetés, a nem megfelelő kezelés és a hulladék szelektálásának csökkenéséhez vezet. A hulladékgazdálkodási rendszerek csak egy eleme a környezetvédelmi irányításnak, amely konfliktusok során összeomolhat. A helyi környezetvédelmi törvényeket és rendeleteket figyelmen kívül hagyhatják, a helyi és nemzeti közigazgatás pedig elveszítheti a környezetvédelmi problémák nyomon követésére, értékelésére és kezelésére vonatkozó képességét. Olyan területeken is létrejöhetnek új közigazgatási szervek, amelyek nem állami szereplők kezében vannak, és amelyeknek a környezetirányítással kapcsolatos megközelítése jelentősen eltérhet a kormányétól. Az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető a környezeti információk fegyverként való felhasználása a konfliktusok során, ami a környezeti kockázatok fokozott politizálásához vezet.

Elmulasztott kötelezettségek

Előfordulhat, hogy a kormányok nem tudják teljesíteni nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségeiket, különösen azért, mert a nemzetközi közösség által támogatott projekteket és programokat visszafoghatják. Ily módon egy helyi konfliktus országos szinten károsíthatja a környezetet azáltal, hogy hatással van a kormányzásra és a projektekre az egész országban. A konfliktus fennállása az ipari infrastruktúrából eredő komoly technológiai kockázatokat is jelenthet, és akadályozhatja az ezek kezeléséhez szükséges nemzetközi együttműködést.Ezek a környezetre gyakorolt sokféle hatás azt jelenti, hogy a konfliktusokat gyakran fordított fenntartható fejlődésnek tekintik, és évekkel visszavethetik az országokat. Nem csak az új károk miatt, hanem abban a fejlődésben is, amely a konfliktus nélkül bekövetkezett volna. De vajon ez mind negatív? Vannak esetek, amikor a konfliktus fennállása védelmet nyújthat a területeknek, például azáltal, hogy lassítja a nem fenntartható fejlődést, amely egyébként a bizonytalan területeken zajlott volna, vagy az emberi tevékenységeket kizárja a háború robbanásveszélyes maradványai miatt. Összességében azonban, és különösen a konfliktusok által a társadalmakra és a kormányzásra gyakorolt zavarok miatt, a károk messze meghaladják az előnyöket - írták.