A hagyományos kultúráknál ellenállóbb a klímaváltozás hatásaival szemben a cirok

“A mezőgazdaság az éghajlati és környezeti kihívásokkal szemben” címmel tartott előadást Serge Zaka, az agroklimatológia iránt szenvedélyesen érdeklődő tudós. A kutatói tevékenysége középpontjában az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása áll. A szakember a 2021-es, Franciaországban, Toulouse-ban tartott cirokkonferencián nagyon fontos, a gazdákat is érzékenyen érintő technológiai előnyökről is beszélt a cirok termesztésével kapcsolatban.

A Sorghum ID foglalta össze az előadás lényegét. Ennek fő kérdése volt, hogy milyen éghajlati következményei lesznek (az IPCC forgatókönyve szerint) a +3°C-os átlaghőmérséklet-emelkedésnek a mi régióinkban. A Földközi-tenger medencéje lesz az éghajlatváltozás “forró pontja”; az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkenni fog. Ezzel szemben Közép-Európában az éves csapadékmennyiséget ez alig fogja befolyásolni. 

Ebben a régióban az igazi problémát a következők jelentik:

• A csapadék eloszlása az év folyamán: télen bőségesebb „+7 százalék víz 1°C-onként” csapadék esik, míg nyáron (amikor a növények vízigénye a legnagyobb) az eddiginél majd kevesebb.
• A csapadék csökkent hatékonysága (a lefolyás veszélye).
• Az akár 50°C-ot is elérő, szélsőséges hőmérsékleti értékek rendszeres előfordulása kockázati tényezőként jelenik meg Európában (Dél-Franciaországban már előfordult 45°C feletti hőmérséklet).

Miért ellenállóbb a klímaváltozással szemben, mint más kultúrák?

A cirok jobban teljesít magasabb hőmérsékleten, mint a hagyományos kultúrák.

A ciroknak magasabb az az optimális hőmérséklet, amelyen a legjobban érzi magát. A cirok magasabb hőmérsékleten jobban teljesít a hagyományos kultúráknál.

A cirok fejlődési ciklusa rövid

Vízstressz esetén a cirok jobb terméshozamot ad, mint a kukorica: