A Hajdúságban is kutatják a klímaváltozást, könyvet adtak ki róla

Hirdetés

Kiadványban összegezték az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait a Debreceni Egyetem kutatói. Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást, ezekből vontak le következtetéseket. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja az augusztusi könyvbemutatón elmondta, hogy a klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást. Éppen emiatt tűzték ki célul azt, hogy segítsék a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban. Ezért hozták létre tavaly - az országban elsőként - a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszergazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik a kutatóik. A Debreceni Egyetem híre számolt be a hírről.

A klímaváltozást kutatták, amiből könyvet adtak ki a Debreceni Egyetem kutatói - képünk illusztráció

Juhász Csaba, a központ igazgatója, Gálya Bernadett, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanársegédje, valamint Huzsvai László, a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője Debrecen 110 éves, napi megfigyeléseket tartalmazó időjárási adatsorát kutatta. Mindehhez korszerű, többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztak.

Mivel a mezőgazdaságot legfőképpen a légkör felmelegedése és az időjárási szélsőségek befolyásolják, stratégiai kérdés a 21. században a vizek tározása. A debreceni adatok alapján megállapítottuk, hogy 110 év alatt nem változott a csapadék mennyisége statisztikailag igazolható módon. Az eloszlása viszont igen. Egyre gyakrabban kell extrém nagy napi csapadékkal számolni – mondta Juhász Csaba.

A városban jobban, a szántókon kevésbé nőtt a hőmérséklet

A debreceni kutatók ismertették, hogy a városi területeken 1,3 Celsius fokkal emelkedett a légkör átlaghőmérséklete a vizsgált időszakban. A szántóterületeken pedig 0,8 Celsius fokos emelkedést mértek, mindkét érték vészjósló a jövőt illetően. A 110 év alatt 32-vel csökkent a fagyos napok száma, a legszárazabb nyarak pedig csaknem 30 évenként követik egymást (1935, 1962, 1992). Amennyiben ez a minta ismétlődik, néhány éven belül az évszázad legszárazabb nyaraira számíthatunk.

Bár az ősz az egyik legmeghatározóbb időszak a mezőgazdaság számára, ma már ez a legkiszámíthatatlanabb évszak. Az adatok tisztán mutatják, hogy az őszi hónapokban 32 mm-rel lett kevesebb a csapadék mennyisége. Ez 25 százalékos csökkenést jelent, ugyanakkor 13-szoros különbségeket is tapasztaltunk egyes évek között. Hatalmas kihívás ehhez alkalmazkodni – vélekedett Huzsvai László, a Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszék vezetője.

A jelenségeket részletesen elemzik a Klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre című kiadványban, amihez a gazdálkodók is hozzájuthatnak a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjában.

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Fizetni fognak a gazdáknak, hogy földjük egy részét erdővé alakítsák

2024.11.25.

Dániában az állati takarmányként termesztett növények, például szénát termelő földekért a kormány hamarosan fizetni fog a gazdáknak, hogy földjük egy részét erdővé alakítsák.

Miért csökkent jelentősen az őzállomány Békés vármegyében?

2024.11.25.

Békés vármegye erdeiben korábban 20-25 ezer őzet tartottak nyilván, az elmúlt három évben azonban a törzsállomány mintegy egyharmada eltűnt.

Ma, hőmérséklet szempontjából alaposan kettészakad az ország

2024.11.25.

Hétfőn is jelentős hőmérséklet-különbségek várhatók az országban: míg a tartósan ködös, havas északkeleti tájakon 0-4 fok valószínű, máshol naposabb időben 5-14 fok közötti maximumokra számíthatunk.

Szeged, Miskolc és Győr lakóinak éves élelmiszer-ellátását kidobjuk a szemétbe

2024.11.25.

Magyarország célkitűzése, hogy 2030-ig a felére csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.

Köd, fagyok, de eső is lesz a héten

2024.11.25.

A következő napokban változékony időre számíthatunk: hétfőn még napsütéses, fátyolfelhős idő várható, de a hét közepétől egyre több helyen borul be az ég, és eső, záporeső is előfordulhat. A nappali hőmérséklet 2-14 fok között alakul, míg az éjszakai értékek -6 és +8 fok között változnak, helyenként élénk, erős széllel.

Miskolcon kritizálta az Európai Unió új Közös Agrárpolitikáját a NAK és a MAGOSZ elnöke

2024.11.25.

Bár az alaptámogatás területalapon nyugszik, de számos előíráshalmaznak és feltételnek kell egyszerre teljesülnie ahhoz, hogy a gazdálkodók részt vehessenek benne.

További hírek