A hangyák forradalmasíthatják a biogazdálkodást az almaültetvényekben

A szorgos fahangyák nemcsak magas fészkeket építenek a fenyőerdőkben, hanem fontos szerepet játszhatnak a növénybetegségek elleni védekezésben is – derül ki a Microbial Ecology szakfolyóiratban megjelent tanulmányból. A kutatások kimutatták, hogy ezek a hangyák hatékonyan küzdenek különféle növénybetegségek, például az almafák varasodása és rothadása ellen, miközben a kártevőket, például a téli araszoló hernyókat is pusztítják, amelyek veszélyeztetik az almafák lombozatát.

Az eredmények új távlatokat nyitnak a biológiai növényvédelem terén, ezért a kutatók elindították az "AntFarm" projektet, amelynek célja olyan módszerek kifejlesztése, amelyekkel a fahangyák biogazdaságokban alkalmazhatók.

Tiszta és szervezett közösségek

A hangyák rendkívül nagy és szoros közösségekben élnek, ahol a betegségek gyors terjedésének kockázata igen magas. Az evolúció során a hangyák hatékony védekezési mechanizmusokat alakítottak ki.

„A hangyák hihetetlenül tiszták” – magyarázza Joachim Offenberg, az Aarhusi Egyetem Ecoscience Intézetének vezető kutatója. A hangyák saját „szemétdombokat” tartanak fenn távol a fészektől, sőt egyes fajok a hulladékot patakokba dobják. Ezenkívül egyedülálló módon olyan mirigyekkel rendelkeznek, amelyek antibiotikus anyagokat termelnek – ezt a kutatók „belső stabil védelemként” írják le.

A hangyák és mikroorganizmusok kölcsönhatása

Korábbi kutatások igazolták, hogy a fahangyák csökkenthetik az almafák varasodását és rothadását, de a pontos mechanizmus eddig nem volt ismert.

„A válasz a hangyák lábán élő baktériumokban és gombákban keresendő” – mondja Ida Cecilie Jensen, az Aarhusi Egyetem doktorandusza. Egyszerű kísérletekkel igazolták, hogy a hangyák jelenléte megakadályozza az alma rothadását okozó gombák növekedését. A hangyák lábáról lemosott anyag szintén gátolta a gombák fejlődését.

A kutatók öt mikroorganizmust azonosítottak, amelyek a hangyák lábán élnek, és ezek közül kettő hatékonyan képes leküzdeni az alma varasodását és rothadását. Az egyik mikroorganizmus ezen felül más jelentős növénybetegségek, például a szürkerothadás és a fuzárium ellen is hatékony, amelyek több száz növényfajt támadnak meg.

Új lehetőségek a biogazdálkodásban

A világ évente milliárdokat költ vegyszeres növényvédelemre, amelyek káros hatással vannak az emberi egészségre és a környezetre.

„Ha a hangyákat és mikroorganizmusaikat használjuk a növényvédelemben, fenntarthatóbb és környezetbarátabb termelést érhetünk el” – hangsúlyozza Jensen. Az organikus gyümölcstermesztők számára, akiknek korlátozott eszközeik vannak a betegségek és kártevők elleni védekezésre, ez különösen hasznos lehet.

Az AntFarm projekt célja, hogy feltárja a hangyák nagyüzemi tenyésztésének lehetőségeit az organikus almaültetvényekben. A kutatók reményei szerint a hangyák segítségével nemcsak magasabb hozamokat lehet elérni, hanem növelhető az ültetvények biodiverzitása is.

A kutatás további célja az is, hogy az emberi betegségek ellen is felhasználják a hangyák antibiotikus anyagait, különösen azokban az esetekben, amikor az ismert antibiotikumokkal szemben rezisztens betegségekkel állunk szemben.