A hatalmas kereslet ellenére véget érhet a prosecco sikertörténete
A prosecco egyrészről óriási gazdasági siker: az olasz borászatok akkora növekedést éltek át az utóbbi években, hogy alig győzik a termelést. Évente 446 millió palack proseccót dobnak piacra, ebből 90 milliót exportálnak, főleg Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba. Ám a sikertörténetnek van árnyoldala is: a Padovai Egyetem tanulmánya szerint évente 400 millió kilogramm értékes termőföld erózióját okozza a proseccóhoz szükséges szőlő termesztése.
Az eső és az öntözés miatt a talaj egyszerűen eltűnik az érintett régiók (Friuli-Venezia-Giulia és Veneto) szőlészetei alól, vagyis a termelők a saját jövőjüket élik fel. A kutatók megvizsgálták Veneto három legjellemzőbb prosecco-termelő vidékét, és arra jutottak, hogy a regionális talajerózió 74 százalékáért a proseccóhoz szükséges szőlőtermelés a felelős. Ez azt jelenti, hogy palackonként 3,3 kg termőföld válik használhatatlanná – írta a Local nevű olasz lapra hivatkozva az Agrárágazat.
Ez a prosecco
A Prosecco egy olasz, elsősorban glera szőlőből készülő fehérbor, melyet hagyományosan erősebben buborékos (spumante), gyengébben habzó (frizzante), és szén-dioxid mentes (tranquillo) formában állítanak elő. A bor elnevezése a Trieszt közeli Prosecco település nevéből jött létre, ahonnan a szőlőfajta és a bor származik. A Prosecco DOC Veneto és Friuli Venezia Giulia régiók 9 tartományában készül. A Prosecco Superiore DOCG kétféle változatban készülhet: A Prosecco Conegliano Valdobbiadene Superiore DOCG Veneto régió Treviso tartományából származik, a Coneglio és Valdobbiadene települések közti hegyekből. A Asolo Prosecco Superiore DOCG elnevezésű bort Asolo település közelében készítik - írja a Wikipedia.
Hirdetés
A Prosecco alapanyaga számos koktélnak (például az Észak-Olaszországban népszerű spritz-nek), illetve kevésbé drága helyettesítője lehet a francia Champagne-nak.
Sokat segíthetnek a növényzettel borított sorközök
A termőföld nem megújuló erőforrás. Az olasz kutatók szerint néhány egyszerű megoldással a felére csökkenthető az erózió. Például gyepet kell hagyni a szőlőtőkék sorai között, vagy sövényt telepíteni a parcellák köré. Ahogy arról korábban írtunk, a nagy és egybefüggő, többször meredek lejtésű ültetvények, a növényvédő szerek és műtrágyák használata komolyan veszélyezteti a hagyományos borvidékek élővilágát és az ültetvények környezetét. Mára világossá vált, hogy a szőlőben évtizedek óta alkalmazott egyoldalú mechanikai talajművelés káros hatású, ezen felül munkaigényes és költséges is. Manapság viszont a magyar borvidékeken egyre gyakoribbak a zöldellő sorközök. Az elmúlt 2-3 évtizedben a kísérletező kedvű gazdálkodók mellett több kutatóintézet, egyetem is talajápolási vizsgálatokat végzett azért, hogy megtudja, miként védhető meg jobban a szőlő talaja.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 90 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés