A húsánál többet ér a strucc bőre és a tolla

Április 27-én nemzetközi szakmai napot tartottak a struccokról Hajdúnánáson. A hazai érdeklődőkön kívül a környező országokból, sőt messzebbről is jöttek szakemberek. Így az alföldi városban fogadhatták a cseh, a szlovák, a román, a szerb és a dél-afrikai, struccal foglalkozók képviselőit. A strucc nagy előnye a hosszú hasznos élettartam és az, hogy 15-20 éves koráig képes a gazdaságos tojástermelésre.

Először a ’90-es években hoztak be belőlük néhányat. Hozzánk Dél-Afrikából került el, ahol a XIX. században háziasították. Magyarországon jelenleg körülbelül 2000 struccot tartanak, az igazi hozzáértők foglalatoskodnak a tenyésztésével.

Az állattal kapcsolatos szakmai munkát a magyar strucctartók és -tenyésztők egyesülete koordinálja. Ennek elnöke Nyakas Dániel, aki Hajdúnánáson foglalkozik az óriás madarakkal.

Szólláth Tibor, a NAK vármegyei elnöke üdvözlő beszédében arra emlékeztetett, hogy hozzánk 30 évvel ezelőtt került be a strucc. Azóta mint réspiacot jól hasznosító állatot ismerhettük meg. Pillanatnyilag kedvezőnek látszik a helye, mert a vidékfejlesztési forrásokból most az arra vállalkozó gazdák meg tudják alapozni még az unokáik sorsát is. Nagyné Legény Ildikó, Hajdúnánás alpolgármestere a szakma elitjét köszönthette a városában, a rendezvénynek rangot adott a Debreceni Egyetem szakmai irányító munkája.

Minden része prémium termék

Prémium termék a strucc minden része, egyaránt hasznosítják a húsát, a bőrét és a tollazatát. Ezeken kívül minden más olyan részét felhasználják, például a belső szerveket, a csontokat, amelyek a meghatározó piaci részt képviselő fő termékek mellett még keletkeznek.

Amikor az került szóba, hogy kitől tanulhatnak, akkor először dél-afrikai szakemberekhez fordultak, akik mindenekelőtt arra biztatták a magyar struccosokat, hogy a növekedés és fejlődés legbiztosabb záloga a strucctartó gazdák összefogása. Az elmúlt időszakokban kihasználták azokat a pályázati lehetőségeket, amelyekbe a strucc is besorolható volt, és most legújabban azt határozták el, hogy megépítik Európa első számú vezető struccvágóhídját.

Az eseményen részt vett Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese is. „Nem tudsz új vizekre evezni, ha a csónakodat kikötöd a parton!” Mindez egybevág az egyesület elképzelésével, nemcsak idehaza, hanem világszerte is. A magyar gazdák büszkék lehetnek az eredményeikre, az alkalmazkodó képességükre és a találékonyságukra. Ezekre napjainkban is nagy szükségük van, hisz a magyar mezőgazdaság erőteljes átalakulását látjuk magunk előtt.

A siker reményében be kell látnunk, hogy a régi módon, azaz változtatás nélkül nem tudunk eredményesek lenni, kell keresni az újat, a jobbat.

Kistermelők jutnak fejlesztési forrásokhoz

A miniszterhelyettes emlékeztetett rá, hogy a hazai KAP Stratégiai Terv egyik beavatkozása kifejezetten a kistermelők fejlesztéseinek elősegítését célozza, ebből ők jutnak fejlesztési forrásokhoz. Számukra is lehetővé válik a meglévő termékszerkezet korszerűsítése, a termelői piac pozíciójának stabilizálása, hagyományos és kézműves termékek előállítása. Kifejezetten a strucctenyésztőket érinti az, hogy az Európai Parlament és a Tanács az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló rendelete a futómadarakat a tenyésztett vad kategóriába sorolja.

Tenyésztett vad

Levágásuk tehát alapvetően a háziasított patás állatok kategóriájába nem tartozó egyéb szárazföldi emlősökkel azonos módon történhet. Ez azért fontos, mert az uniós szabályozás bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedi a tenyésztett vad származáshelyén történő levágását, elsődlegesen az állatok kímélése, valamint az állatokat kezelő dolgozók védelme érdekében. A strucc levágatására és húsának értékesítésére Magyarországon a kistermelőknek is van módjuk. Jelenleg 6 vármegyénkben működik futómadarak vágására engedélyezett vágóhíd vagy szúrópont.

Összesen 11 létesítményben vágnak vagy darabolnak futómadarakat, ezeken felül még 6 létesítmény számára engedélyezett a struccfeldolgozás.

Tenyészprogram

A Debreceni Egyetemet Nyakas Dániel kereste meg az együttműködés érdekében. Így kerültek közvetlen kapcsolatba Komlósi István egyetemi tanárral, aki a tenyésztési programot koordinálja. Kialakították a tenyésztői programot, meghatározták a tenyésztési célokat.

Nálunk először a strucchús iránt nőtt meg az érdeklődés, de idővel ugyancsak előtérbe került a bőr és a toll is.

Megindult a tenyészkiválasztás egyedi megjelölésekkel, és tartottak struccbírálatot is. Úgynevezett súlynaplót kezdtek el vezetni, amelyben legalább 200 madarat és 200 levágott madarat szerepeltettek. A tojásnaplónál erőteljes figyelmet fordítottak a tojások keltethetőségére és a tojó, valamint a hímivarú állatok tartási arányának beállítására. Kiderült, hogy párban sikeresebb a tojástermelés, mint amikor a struccokat trióban tartják.

Itthon csak a hús, pedig…

Jaco Strijdom és édesapja Pieter Strijdom Dél-Afrikából érkezett Hajdúnánásra. Ők a strucc piaci helyzetével foglalkoznak Európában. Náluk ez 1994-ben indult meg, és több millió eurós üzletté fejlődött fel, akkor főleg húst exportáltak az öreg kontinensre. Amikor a madárinfluenza felütötte a fejét, akkor az is eldőlt, hogy azt követően Európába a jövőben soha többé nem fog dél-afrikai strucchús eljutni. A közel 20 millió eurós addigi export-import 112 500 állat tartásából származott.

Annyi hozzátartozik a tényekhez, hogy Dél-Afrikából az Egyesült Királyságba jelenleg is szállítanak, de nem friss strucchúst, hanem előfőzöttet, amit pedig Európa többi országa nem fogad el. A legfontosabb vevőik közé Svájc és Belgium tartozik.

Összefogásra van szükség

Az előadók szinte minden második mondatukat azzal fejezték be, hogy a strucctartók fogjanak össze, mert különben nincs esélyük a sikerre, azért választási lehetőségeket is felvillantottak. Ennek a jószágnak a tartásánál a három  lábon állás a járható út, és ebből az egyik a húselőállítás, nálunk sajnálatos módon ez az egyetlen lehetőség. A másik kettő a bőr és a toll, viszont ez kiemelten nagy szakértelmet igényel. A dél-afrikaiaknál pillanatnyilag az első lábat a struccbőr előállítása, nemesítése és értékesítése jelenti. Dél-Afrikában egy darab struccbőr ára 150 euró, Magyarországon egy darabért 10 eurót adnak.

A második láb a tolltermelés, 2018-ban 5 millió euró értékben vittek piacra portörlésre és divatipari célokra alkalmas strucctollakat. Strucconként 100-300 eurónyi tollat szedhetünk le, ha megfelelően tépjük, és hozzáértő módon vágjuk le az állatokat.

Bevételek

Így az összegzett bevétel a bőrért 150 euró, a tollért 150 euró, 5 euró a lábszárért, 5 euró a belsőségekért, és hát ott van még 150 euró a strucchúsért. Ők Japánba értékesítették a strucctermékeiket úgy, hogy közben Dél-Afrikában két egyesület működött. Természetesen – afféle magyar módra – ők is egymás alá ígértek, aminek hatására a bőr és a toll ára zuhanni kezdett. Erre leültek, összefogtak és meghatározták, hogy a két egyesület által termelt struccnak csak a felére van szükség, így viszont az árak megkétszereződtek.

Dél-Afrikában 350 strucctenyészet mű­ködik most, s ezek 90 százaléka az új egy­séges egyesületben tag.

Gucci táska struccbőrből – 100 millió jenért

A krokodilbőr után minőségben a struccbőr következik, Japánban rendkívül közkedvelt, mert táskákat gyártanak belőle. Tokióban egy Gucci márkájú struccbőrből készült táskáért 100 millió jent kérnek el. Amióta nem a húsáért, hanem főként a bőréért és a tolláért tartják a struccot, egyre jobb árbevételt ad ez az ágazat. Négyzetlábanként (1 láb kb. 32 cm) a nyers struccbőrt 600 dollárért árulják. Érteni kell még a bőr cserzéséhez, hogy a zsírt 100 százalékban eltávolítsák belőle.

A struccok takarmányozása ugyancsak hozzáértést követel. Amíg az állatok 1-4 hónapos kor között vannak, addig darabonként 40 kilogramm takarmány szükséges, a 4-12 hónapos madarak egyenként 700 kilo­gramm takarmányt fogyasztanak el. Az a céljuk, hogy a carcass körülbelül 45 kilogrammra nőjön meg, az egyes fajták között, amelyek eltérő színt mutatnak, akár 25-30 százalékos húskihozatali különbség is mutatkozik.

A legjobbnak a fekete tollú struccokat tartják ezen a területen. A tojástermelésben a fekete strucc évente 40-60 darabra képes, míg a kék tollú évente 12-20-at tojik.

A 40-60 tojásnak a 80 százaléka termékeny, és annak a 75 százaléka kel ki, így egy tojó után évente 24 vágóállattal számolhatunk. Egy 40 kilogrammos carcassról 26 kiló tiszta színhúst fejthetünk le, így kiszámítható, hogy az 624 kilogramm, tehát sokkal több, mint amit egy szarvasmarhával 1 év alatt elő lehet állítani.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)