A húsmarhatenyésztés nagy kihívásokat és még nagyobb lehetőségeket tartogat

A húsmarhatenyésztés hazai hagyományai hosszű időre nyúlnak vissza, és igen jövedelmező ágazatnak bizonyult mind a korábbi, mind a mostani időkben. Ez volt a téma egy keszthelyi tanácskozás során.

Negyedszer rendezett Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozást a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. A tanácskozás Keszthelyen volt. Az összefoglalót a NAK közölte.

Európában a franciák a húsmarhatenyésztés élharcosai - Fotó: Pixabay, JacLou DL

Sikerágazat a szarvasmarha

Az elmúlt évtizedben az állattenyésztés sikerágazata lett a húsmarha szektor. Az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben, a piac összességében stabil, a támogatási környezet pedig nagyon kedvező – foglalta össze Wagenhoffer Zsombor, a tanácskozás egyik fő szervezője és levezető elnöke. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette: ettől persze a húsmarhatenyésztők nem érzik azt, hogy könnyű lenne az életük. Ráadásul az állományra veszélyt jelentő egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése, illetve a keleti piacok kiszámíthatatlansága egyik napról a másikra lebéníthatják az exportot. A szakember szerint a mennyiségi fejlődést most minőséginek kell felváltania.  A tenyésztők és az árutermelők így tartósan sikeresek maradhatnak. Ebben meghatározó szerepe lehet a tenyésztőszervezeteknek. Ha sikerül egy olyan új állattenyésztési törvényt megalkotni, amely nem ütközik a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazás globalizálását célul kitűző Európai Uniós joganyagba, az megerősíti a magyar tenyésztés-szervezést – mondta Wagenhoffer Zsombor.

A húsmarhatartók a következő témákban hallgathattak előadásokat:

• az ágazatnak nyújtott támogatások
• az állomány állategészségügyi helyzete
• a piaci kilátásokkal kapcsolatos információk
• a francia húsmarha ágazat és tenyésztés-szervezés
• a genomika, az informatika adta lehetőségek és eredmények

Támogatásfüggő jövedelmezőség

Szentirmay Zoltán az FM Agrárgazdasági Főosztályának vezetője szerint a számok jók. A húshasznú tehénállomány 2004 óta közel négyszerése (148 ezer) bővült. A vágómarha állomány és a marhavágások, valamint az élőmarha export is nőttek. Az ágazat jövedelmezősége azonban túlságosan függ az éves szinten mintegy 20,6 milliárd forintot kitevő közvetlen állatalapú támogatásoktól – mondta.  A kifizetésekben tapasztalt csúszás oka az, hogy a kifizető ügynökségnek egyre bonyolultabb ellenőrzéseket kell lefolytatnia az utalás előtt. Jó hír, hogy a nyertes szarvasmarha ÁTK pályázatok, amelyekről az értesítést a napokban kapták meg a gazdák, eredetileg 20 milliárdosra tervezett keretéhez a kormány 10 milliárd forintot adott még hozzá vidékfejlesztési forrásokból.

A mostani támogatási rendszer legalább 2020-ig így marad, arról pedig, hogy utána mi lesz, csak jövőre lehet majd többet megtudni. Akkor hozza nyilvánosságra az EU Bizottsága a javaslatát és elkezdődik annak vitája. A magyar kormány szeretné a jelenlegi támogatási szintek megtartását.

Hamarosan megszabadulhatunk a betegségek korlátozásaitól

Hazánk hamarosan újra mentes lehet az élőállat forgalmazást nagyban korlátozó és megdrágító kéknyelv betegségtől. Ehhez az kell, hogy a következő hónapokban ne legyen új kitörés. Mivel az utolsó eset 2015 novemberében volt, így a kétéves várakozási idő leteltével a magyar hatóság kérelmezni fogja az EU illetékeseknél hazánk mentessé nyilvánítását – jelentette be Nemes Imre. A NÉBIH elnökhelyettese elmondta, hogy mentes az ország TBC-re, és szerinte nem kell már sokat várni, hogy brucellózis, leukózis és IBR mentes státuszt kapjon a magyar szarvasmarha-állománynak.

A franciák játszák a bezetőszerepet a húsmarhatenyésztés területén

Európa elsőszámú húsmarhatenyésztő és -tartó országa Franciaország. Ott található az EU húsmarhaállományának 34 százaléka, továbbá vezető tagállam a marhahús termelésben is. Az EU kibocsátás 20 százalékát adja – mondta a francia húsmarha ágazat jelentőségét Damien Blanc. A Francia Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Szövetségének alelnöke beszámolt a fajták tehénállományáról megoszlásáról, a bika és üsző borjak hasznosításáról (tenyész-, hízó- és vágóállatok). Egy átlagos francia családi gazdaságban 50 tehenet tartanak. Ez a szám pedig évtizedek óta növekszik.

A marhahús fogyasztásnak Franciaországban nagy hagyománya van. Évente átlagosan 24 kg marhahúst esznek, ennek döntő része tehén és üsző hús. Mi, magyarok 2 kg-ot fogyasztunk évente. A franciák a bikákat élő és feldolgozott formában exportálják. A legnagyobb felvevő piacuk Olaszország. Oda évente mintegy 800 ezer élőmarhát szállítanak. Az olasz és általában az európai fogyasztók marhahús fogyasztásának csökkenése és a 3. országokból jelentkező erőteljes kereslet miatt egyre nagyobb mennyiséget exportálnak az EU-n kívüli országokba. Főként Törökországba és a Maghreb országokba – mondta a francia alelnök.

Hogy állnak a szomszédos országok?

A szomszédos országok közül Csehország és Ausztria a húsmarhatenyésztés területén már konkurenciának tekinthető. De hamarosan Szlovákia, Románia és majd Szerbia is azzá válhat – figyelmeztetett Márton István, a Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesületének igazgatója, aki az élőmarha export piacaink helyzetét és várható alakulását elemezte előadásában. Elmondta, hogy ezek az országok most még tőlünk is sok tenyészállatot vásárolnak, de ez nem tart örökké. A török és az arab piacok ugyan jó árat fizetnek a magyar marháért, de rettenetesen kiszámíthatatlanok. Kitörési lehetőségként említette a szaúdi és Fülöp-szigeteki piacot, amikkel kapcsolatban azonban még sok a bizonytalanság.

A húsmarhatenyésztés eredményei az exportban ls importban

A KSH adatai alapján nem változott jelentősen Magyarország élőmarha-exportja (26 ezer tonna) 2017 első hét hónapjában a 2016. január–júliusihoz képest. A főbb partnerek Törökország, Ausztria, Horvátország és Oroszország voltak. A legtöbb szarvasmarhát Törökországba szállítottuk, ahova közel 3 százalékkal nőtt a kivitel. Ausztriába 6 százalékkal, Oroszországba 4 százalékkal csökkent a kiszállított mennyiség. Horvátországba 30 százalékkal emelkedett a kivitel. Magyarország élőmarha-importja 21 százalékkal, 11 ezer tonnára nőtt 2017 első hét hónapjában a 2016. január–júliusban beszállított mennyiséghez képest. Az élő szarvasmarha csaknem fele Hollandiából és Németországból érkezett.

A vizsgált időszakban Magyarország marhahúsexportjának mennyisége (7,8 ezer tonna) 2 százalékkal csökkent, míg értéke 5 százalékkal emelkedett. A marhahúsimport volumene 9 százalékkal, 7,6 ezer tonnára, értéke 12 százalékkal nőtt - közölte az Agrárgazdasági Kutatóintézet. Magyarországon a fiatal bika termelői ára 793 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2017 szeptemberében, vagyis 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. Ugyanekkor a vágótehén ára 18,1 százalékkal, a vágóüszőé 22,9 százalékkal emelkedett. A KSH adatai szerint a marharostélyos fogyasztói ára 4,3 százalékkal nőtt 2017 szeptemberében az egy évvel korábbihoz képest.