A kalászhányásig még Algafixszel javíthat a búzatermésen

Bár az ősszel vetett növények terméseredményére jellemzően inkább ősszel lehet érdemben hatást gyakorolni, a kapásnövények pedig még csak a vetésnél tartanak, azért akad néhány olyan technológia, aminek az alkalmazásán érdemes elgondolkodnia a gazdálkodóknak. Daoda Zoltán, az AGRO.bio szakmai igazgatója foglalta össze ezeket.

Milyen állapotban vannak most a növények a szántóföldeken?

Az őszi vetésű növények viszonylag jól indultak a télbe. A tavalyi nagy aszály után, szeptembertől volt számottevő csapadék, az eloszlása is hozzávetőlegesen megfelelő volt, ám a tápanyaghiány miatt a kalászosok bokrosodása, valamint a repcénél az oldalelágazások képződése nem volt ideális. Ezeket a folyamatokat most tavasszal már igen nehéz korrigálni, a kalászosoknál, például, csak az ezerszemtömegre tudunk hatást gyakorolni. Minden más már ősszel eldőlt.

Viszont jó hír, hogy egészen a kalászhányásig ezen a téren még érdemben be lehet avatkozni. Erre az Algafix nevű termékünket ajánlom a gazdálkodóknak felhasználásra, ami egy növekedési hormonbomba, amit kiegészíthetünk még egy olyan mikroelemkomplexszel, ami a fotoszintézist segíti. Persze ehhez elengedhetetlen a talaj megfelelő tápanyag-ellátottsága, ám ezen a téren elég változatos a helyzet az országban. Illetve lombon keresztül is kijuttathatunk akár makroelemet, nitrogént vagy bármi mást, amire egy levélanalízis alapján szükség mutatkozik. Érdemes alaposan kihasználni az előttünk álló időszakot.

Hirdetés

És mi jellemzi a repceállományokat?

A repce majdnem mindenütt a teljes virágzás fázisánál tart, így itt elsősorban méhkímélő biológiai készítményekben érdemes gondolkodni. Kiemelném, hogy mivel ennél a növénynél a termésképzéshez a megfelelő bórellátottság nagyon fontos, azt érdemes ilyenkor pótolni. Használjunk itt is Algafixet AminoBórral kiegészítve, amely készítményeket úgy alakítottunk ki, hogy keverhetők legyenek. Erre azért kellett külön gondot fordítani, mert egy élő algás termékről van szó, ami segít a mikro- és mezoelemeknek a felvételében is a lombfelületen keresztül. Ugyanakkor én úgy látom, hogy a korábbi események miatt a jó repcetermés esélye eléggé kicsi.

A kapásnövények vetése még jelenleg is zajlik...

Ezt a munkálatot akkor lehetett elkezdeni, amikor a talajhőmérséklet tartósan 8-10 fok fölé emelkedett. Fontos azért megemlíteni, hogy április végén több alkalommal a fagyponthoz közeli hőmérsékletet mérhettünk reggelenként, ami a már talajban lévő kukoricaszemek csírázását biztosan nem támogatta. Itt érdemes volt talajt oltani a vetés, pontosabban a magágykészítés időszaka előtt 7-10 nappal, hogy a talajbaktériumok el tudják kezdeni a munkájukat. Annál is inkább, mivel mérések kimutatták, hogy a baktériumok aktivitása hőmérsékletemelkedéssel jár. A szerves anyag bontása a nitrogénfixáláshoz szükséges. Ezért tanácsoljuk még egy hűvösebb időszakban is, hogy a hidegtűrő BactoFil termékcsaládunkkal oltsuk le a talajt, így teljesen másképp lehet építeni a tavaszi csírázást, illetve gyökeresedést, valamint a kezdeti fejlődést.

Hogy halad a vetés?

Bár általánosságban csapadékkal viszonylag jól ellátottak a talajok, de azért egyes helyeken a magágykészítéskor rettenetesen porzik a talaj. A felső 1-2 milliméter száll el ilyenkor. A közelmúltban történt tömegbaleset ráirányította erre a jelenségre a figyelmet, ám ez nem egy új dolog. Egy sajnálatos folyamat jelenlegi állomása, aminek a forgatásos talajművelés a fő oka. Sokan még mindig elmunkálatlanul hagyják a szántást, hogy majd a víz és az időjárás szétporlasztja. Ez valóban megtörténik, csak éppen a talajszemcsék is elporladnak, fagypor keletkezik, és amikor ez megázik, beiszapolódik, betömörödik, a talaj levegőtlenné válik, ami a talajéletre, az aerob világra meglehetősen káros. A talajokat összekötő szerves anyag elég. Ez a szénvesztés, a szénvesztő talajművelés gyakorlatilag megszünteti a talajszemcsék összeragadását, tapadását, amit a baktériumok nem tudják a nyálkáikkal ellensúlyozni. Mivel pedig itt talajoltásról nem tudunk beszélni, az őshonosok baktériumok pedig nem képesek visszafordítani a folyamatot, porfelhők alakulnak ki.

Ilyen talajokon egy folyékony technológiával, starter trágyát kijuttatva javíthatunk a helyzeten és teremtjük meg az esélyét, hogy a kezdő tápanyagok rendelkezésre álljanak.

A négyleveles állapottól pedig, ha akár tápanyaghiány akár a hideg miatt stagnál a kukorica, a napraforgó, vagy szója fejlődése, oda újra csak az Algafixet, az élő algás biostimulátorunkat ajánljuk. A készítmény ki tudja mozdítani az említett növényeket ebből a stagnáló állapotból, mert ez az időszak a legkényesebb a zöldfelület, a zöldtömeg mennyiségére, és ebből kifolyólag akár a termés differenciálódására is. Nagyon nem mindegy, hogy azt milyen tempóval tud áthaladni ezen a növény.

Folyamatában kell végig kísérni a növényeket, és ahol lehet, ott okszerűen beavatkozni. Ebben tapasztalt szaktanácsadóink az ország egész területén tudnak segíteni a gazdálkodónak.

Az Algafix hogyan tud segíteni?

A készítmény fő feladata a vegetatív növekedés támogatása. A zöldfelület növelésével, viszont megnő a fotoszintetizáló felület is, ami hozzájárul a termésnövekedéshez, így az alkalmazásával 15-20 százalékos pluszra lehet számítani. Ugyanakkor lényeges, mivel élő termékről van szó, hogy a kijuttatás megfelelően történjen. Oda kell figyelni, hogy milyen növényvédő szerrel vagy folyékony lombtrágyával keverjük. Vizsgálataink alapján sok esetben érdemi termésnövekedés érhető el vele. Tehát a termékbiztonságra is jó hatással van.

Milyen készítmény alkalmazásával lehet még segíteni a talajok állapotán?

A másik termékünk, amire adott körülmények között felhívnám a figyelmet, az az AlgaTer, aminek a biológiai vízmegőrzésben, a talajtakarásban fontos technológiai elemmé kell válnia, de nemcsak szántóföldön, hanem ültetvényekben, a sorközkezeléseknél is.

Hatására a talajmorzsák összetapadnak, ezáltal javul a talaj szerkezete, a víz-, hő- és levegőgazdálkodása, valamint termékenysége. A talajmorzsák kötődése erősebb lesz, ezért a talajok kevésbé lesznek kitéve az eróziónak és a deflációnak. Tehát, a talajjal való törődésnek egy állandó visszatérő feladatnak kell lennie, nincs már mire várni. Hogy minél ritkábban forduljanak elő porfelhők és a talaj minősége javuljon.

(x)