A korán érő cseresznye és az ártalmas szén-dioxid

A szén-dioxid távolabbi hatásai; korán érik a cseresznye idén; kiemelt figyelem irányul az agrárinnovációra; az elmúlt napokban kifizetésre kerülő támogatások; közeleg a biztosításkötés határideje; új MVH-s közlemények támogatási lehetőségekről. Olvassa el a részleteket agrárhír-összefoglalónkban!

Aki eddig azt hitte, hogy a légkör magas szén-dioxid tartalma „csak” az emberek, állatok egészségére van közvetlenül negatív hatással, tévedett. Egy új, két évtizedes nemzetközi kutatás eredménye az, hogy a mezőgazdasági termények tápértéke is károsodik a szén-dioxid következtében. Ennek következtében az előrejelzések szerint a rizs és búza cink-, vas- és fehérjetartalma akár 10%-kal is csökkenhet 2050-re, de a szójabab és a takarmányborsó is jelentősen károsodhat. A termés tápanyag-összetételét is befolyásolja a szén-dioxid mennyisége. Mindez pedig közvetlenül negatívan hat az emberek egészségére is. Már csak azért is, mert az emberek 1/3-a jelenleg is vas- és/vagy cinkhiányos. Mivel ezekhez a tápanyagokhoz 70%-ban gabonából és hüvelyesekből jutunk hozzá, még szomorúbb a jövőkép. Emellett az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint az emelkedő hőmérséklet miatt kukoricából, búzából és rizsből is kevesebbet termelnek majd. Jó hír, hogy a rizs különböző fajtái eltérően viselik a szén-dioxid hatását. Van lehetőség arra tehát, hogy olyan változatokat alakítsanak ki a kutatók, amelyek kevésbé viselkednek érzékenyen a szén-dioxidra.

A sok eső miatt megrepedhetnek a termések

Hipp-hopp megérett a cseresznye. Ahogy az várható volt, a korán kezdődő tavaszias, meleg idő megtette hatását. Érden, a legkorábban termő cseresznyét, a magyar nemesítésű Ritát a hétvégén lehet is szüretelni, de a déli megyékben már lehet, hogy el is kezdték a munkát. Ezzel két héttel beelőzve a tavalyi szüret idejét. A terméshozam kilátások továbbra is jók. Azonban az elmúlt napokban hullott sok eső a korai fajtákat megrepesztette. A repedést a hirtelen sejtnyúlás és sejtgyarapodás okozza. Ellene egyenletes öntözéssel, és fóliázással lehet védekezni. A szőlőtermesztők a kiváló terméskilátások ellenére aggódnak. Az ok egyszerű: a külföldi olcsó bor miatt lassabb ütemben fogy a hazai készlet. A szüret idejére értékesítési gondok is adódhatnak.

Előtérbe kerül az agrárinnováció a KAP 2014-2020-as időszakában. Szükségesnek tartják az elméleti és a gyakorlati tudást birtoklók összekapcsolását. Ennek révén ugyanis hosszú távon sikeres mezőgazdaságot eredményező tudás juthat el az ágazat szereplőihez. Egyelőre Magyarországon nincs túl nagy szerepe a kutatás-fejlesztésnek a mezőgazdaságban. Kérdés, hogy a támogatás megoldást jelenthet-e a kérdéskörre. A hazai juhtenyésztés helyzetét nézve a számos támogatás ellenére a válasz kétséges.

Támogatások, kifizetések, határidők

Több mint 400 millió Ft-ot fizettek ki támogatásként a gazdáknak

Az MVH megkezdte többek között az extenzifikációs (vágási célú) szarvasmarhatartás támogatásának kifizetését. 35 millió forint került kiutalásra összesen 400 ügyfélnek. Van még keret további támogatásokra. A teljes forrás 594 millió Ft. 186 millió Ft-ot kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott jogcímeken, 400 millió Ft-ot pedig hízottbika-tartás nemzeti támogatás keretében fizetettek ki. Előbbi esetében az állattartókat segítő intézkedésekre (pl: állatbetegségek megelőzésének támogatása, tenyészszervezés támogatása), illetve például növényegészségügyi vizsgálat támogatására jutott „de minimis” támogatás. Utóbbiból 2800 szarvasmarhatartó részesült. Az átmeneti nemzeti tejtámogatás végkifizetése is elindult. Ennek keretében közel 1500 termelő osztozik 1,1 milliárd Ft-on. A 2013-as biztosítási díjtámogatáshoz kapcsolódó kifizetések a végéhez közelednek. Eddig közel 4700-an kapták meg támogatott növénybiztosítási szerződésük díjának 65%-át, összesen 2340 millió Ft-ot.

Kevesebb, mint 1 hétig köthetnek díjtámogatással biztosítást a gazdák földjeikre. A támogatás a biztosítás éves díjának 65%-a is lehet. A határidő május 15-e, csütörtök. Eddig mindössze a földek 40%-át biztosították be, hiába szélesebb a lehetséges, biztosítható kockázatok köre (pl: jégverés, viharkár, aszály, árvíz, felhőszakadás). Emellett nagyobb kárenyhítő juttatásra is jogosultak azok, akik kötöttek biztosítást, mint azok, akik nem. A biztosítási szerződést azonban a kérelem benyújtását követően is meg lehet kötni.

A múlt héten többek között a cukorrépa-termelőkhöz is szólt az MVH támogatásokat leíró közleményeiben. Május 1-től csekély összegű támogatási kérelmet nyújthatnak be a cukorrépát termesztők. A kérelem csak postai úton továbbítható, legkésőbb 2014. június 2-ig. A kérelmezőnek a 2014/15-ös gazdasági évre szállítási joggal, valamint szállítási szerződéssel kell rendelkezniük (saját jogán, integrátoron, termelői csoporton vagy egyéb jogcímen).

Az agrárhír-összefoglaló az MTI hírei alapján készült.