Agrár helyzetértékelés – új KAP-támogatások címmel indult az AgromashExpo csütörtöki napján a szakmai programok sora 10 órakor. A programot Petőházi Tamás, a GOSZ elnök helyettese nyitotta meg, és vezette a beszélgetéseket.

Egy rövid bevezetőt követően már kezdett is Tarpataki Tamás (VM), akinek előadását egy közeli standon felzúgó fűrészhang zavarta néhány másodpercig, de sem az időközben nagyra duzzadt hallgatóság, sem az előadó személyét nem zökkentette ki. A prezentáció nagyon részletesen kitért a KAP egyes elemeire, és főbb vonulataira, de szó volt arról is, hogy 2014 miért lesz átmeneti év.

1. rész

Petőházi Tamás megkezdi a programot, dr Gyuricza Csaba dékán is jelen van már

Az előadás főbb mondanivalója a 2014-2020-as KAP időszakban kapható támogatásokkal kapcsolatban:

Az 1980-as évektől kezdve változott a KAP összetétele, a '90-es évektől egyre nagyobb hangsúlyt képviselnek a közvetlen támogatások, illetve a vidékfejlesztésre fordított támogatások mértéke – bár ez utóbbi nem a várt mértékben nőtt.

Az elhúzódott döntéshozatal (a Tanács és a Parlament együtt hozza meg a döntéseket, illetve az új pénzügyi periódus és a KAP döntés időben egybeesett) végett 2014 átmeneti év lesz, mivel a konkrét végrehajtási tervek az egyes tagországokban még kialakításra vár – Magyarországon augusztus 1-jére várható.

Cél továbbra is az életképes termelés, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása, és a kiegyensúlyozott fejlődés, ezeken kívül pedig hazánknak, hogy maradéktalanul és racionálisan felhasználjuk a forrásokat.

Az alaptámogatásoknál hazánk marad az SAPS rendszernél, aminek bevezetése nem kötelező, de mivel jogszabályi háttere is ki van alakítva, nincs értelme változtatni.

Kiemelt figyelmet kap a zöldítés, az érzékeny ágazatok és a fiatal gazdák támogatása.

A támogatások alakulása: zöldítés 30%, fiatal gazdák támogatása 62%, termeléshez kötött támogatás 13%, termeléshez kötött fehérje támogatás 2% (utóbbi kettő 10%-ról lett feltornázva 13+2%-ra), kisgazdaságok támogatása 4,58%, az alaptámogatás (SAPS) pedig 53,73%.

  • A zöldítés:  Kötelező elem; 10 hektár szántó fölött legalább 2 növényt, 30 hektár fölött legalább 3 növényt jelent, DE élhetnek kivétellel (pl: biogazdaság, gyepgazdaság, tanúsítási területen), ez esetben viszont nem jár a 30%. A támogatás becsült értéke: 214 euró/hektár (alaptámogatás + zöldítés; zöldítés nélkül 137 + 77 euró)
  • Fiatal gazdák: Az számít fiatal gazdának, aki 40 évnél fiatalabb, most fogott bele a gazdálkodásba, vagy maximum 5 éve végzi, 25-90 hektár közti területtel rendelkezik, becslések szerint 34 euró/hektár támogatásra számíthat fejenként 9000 fiatal gazda. A támogatás becsült értéke: 34 euró/hektár (maximum 5 évig).
  • Termeléshez kötött támogatásnál a keret teljes felhasználása a cél, viszont a dohánytermesztők kimaradnak ebből a körből. A támogatás becsült értéke: 191 milliós euró/év a keret, a felosztás még nem eldöntött.
  • A kisgazdaságok egyszerűsített támogatása is cél, itt 88 termelővel számolnak. A támogatás becsült értéke: 1250 euró/év/termelő
  • +1 degresszivitás: a nagyobb üzemeket érinti, 150 eurós támogatás fölött legalább 5%-os elvonást fognak alkalmazni.

Folyamatosan csökkenek a piaci támogatások, gyakorlatilag már nem léteznek, de drasztikus piaci helyzet esetén bevethető, és életbe léptethető, egyfajta biztonsági háló, a válságkezelés egyik eszköze. A maradék szabályozások is kivezetésre kerülnek, mint például a tejkvóta és cukorkvóta rendszerek, és a szőlő telepítés korlátozása.

A vidékfejlesztések átfogó célkitűzései a klíma, környezet és innováció, valamint kiemelt szerepet kapnak az élelmiszeripari beruházások.

2. rész

Elkezdődött a második rész, balról jobbra a résztvevők: Petőházi Tamás (GOSZ), dr Gyuricza Csaba (SZIE Gödöllő), Tarpataki Tamás (VM), Kovács Viktor (Budapest Bank), Éder Tamás (ÉFOSZ)

A KAP támogatásokról szóló előadást követően szakértők, név szerint Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke, dr. Gyuricza Csaba, a SZIE Gödöllő dékánja, Kovács Viktor, a Budapest Banktól, kommentálták és egészítették ki az elhangzottakat.

Az elhangzottak főbb elemeit az alábbiakban összesítjük:

A tejkvóta megszűnésével az északi és északnyugati európai országok kerülnek kiváló helyzetbe, a magyar termelés valószínűsíthetően csökkenni fog. A cukor előtt új lehetőségek állnak, hazánknak pedig nagyon jó adottsága van az izocukor esetében. A dohány mögül kivezetik a támogatásokat. (Éder Tamás)

A zöldítés kapcsán további cél az energetikai növények termesztése, illetve a diverzifikáció is – a magyar mezőgazdaság jelenleg „4 növény központú”, ennek bővítése szinte kényszer. Támogatni kell a fiatal gazdákat, a fehérjenövények termesztését és az öntözésfejlesztést – utóbbi a KAP-tól függetlenül is előrelépésre szorul. Jelenleg maximum 100 ezer hektárnyi földterület öntözhető, míg a rendszerváltás előtt közel 400 ezer hektár volt érintett. A visszaesés oka a törvények figyelmen kívül hagyása, és az, hogy az öntözéssel járó költségeket nem lehet(ett) érvényesíteni az árban. Megoldás lehet a feldolgozottabb termékek felé való elmozdulás, és persze a terület támogatása, becslések szerint 600 ezer hektárra növelhető az öntözhető területek nagysága. (dr. Gyuricza Csaba)

Kitértek a sertésáfa 5%-ra mérséklésére is, Éder Tamás szerint a feketepiac, az „adó nem fizetés” súlyos szektorális probléma és piaczavaró hatása van, mondván a versenyt az nyeri, aki jobban csal az áfával. Emellett kulturális probléma is, amit viszont egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni, még drasztikus lépésekkel sem. Elmagyarázta, hogy azért döntött a kormány az élő- és félsertés áfájának csökkentése mellett, mert szemben a csirkehússal, tojással, ezen termékek (jellemzően) nem a fogyasztói kosár megszokott részei, így a teljes áfabevétel nem csökken – vagy minimálisan. Az 5%-os áfa elcsalásával elérhető nyereség gondolata méltó ellenpont a lehetséges lebukásból eredő kockázattal szemben. Az ágazat folyamatos monitoringja pedig azt hivatott figyelni, hogy történik-e tömeges ágazatváltás, vagy tömegesen áttérnek-e darabolt sertés eladására. (Éder Tamás)

Az áfacsökkentés mellett másik megoldás a fordított áfa bevezetése, ami a gabonaféléknél már működik, de kilátásba került a cukor esetében is (nagymértékű az áfacsalás ebben az iparágban), döntés azonban még nincs. (Tarpataki Tamás)

A finanszírozás növelésének fontosságáról (főként a növénytermesztés esetén), a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekről, az állattenyésztés hatékonyságnöveléséről, és az élelmiszeripari kiszámíthatóbbá válásának várakozásáról beszélt Kovács Viktor. Elmondása szerint a bankok összességében stabil, jó szektornak látják az agráriumot. (Kovács Viktor)

A gödöllői egyetem dékánja kiegészítette mondandóját, a mezőgazdaság felértékelődésével, azaz, hogy úgy látja, egyre többen választják az agrárszakokat, a legnépszerűbbek náluk az agrármérnöki és mezőgazdasági mérnöki szakok. Főként olyanokon látni a mezőgazdasági szemléletmódot, akiknek a szülei is már ezzel a területtel foglalkoznak/foglalkoztak, így nem tart attól, hogy a generációváltással ne lenne utánpótlás szakemberekből. (dr. Gyuricza Csaba)

A csütörtöki első előadás néhány perccel előbb véget is ért, mint az előirányzott, így mindenki felfrissülve érkezhetett vissza a következő programra, mely a 2014-es gabonapiaci kilátásokról szólt. Érdekli? Térjen vissza MagroBlogunkra a részletekért!

Az első és második részt követően is volt lehetősége a közönségnek, hogy feltegyék kérdésüket, bár ezzel a lehetőséggel egyik alkalommal sem élt senki. Ha Ön ott lett volna, lett volna kérdése? Írjon a cikkhez hozzászólást!

További híreink

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás