A kukorica jövőjét Martonvásáron a Marton Genetics irányítása mellett írják

Szeptember 3-án a Martonvásári Kastélyparkban került sor a Marton Genetics sajtótájékoztatójára, ahol a kukorica-vetőmagok piacának múltjáról és jövőjéről volt szó, és bejelentették egy új modern kutató bázis felépítését is. Ezt követően az érdeklődők egy szántóföldi kukoricabemutatón vehettek részt, és egy növénytermesztési kísérletsorozat eredményeit is megtekinthették a közeli Simon- és László pusztán.

Martonvásárhely polgármestere, Dr. Szabó Tibor, felszólalásában – az elmúlt ötven év méltatása mellett – kijelentette, hogy az elkövetkezendő ötven év sorsa is eldőlt a kutatás szempontjából, ugyanis egy új modern kutató bázis felépítésére hozzávetőlegesen 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Mindezt Martonvásár határában egy 150 hektáros ipari terület is támogatja majd, aminek a fejlesztése 3 milliárd forintos támogatással elindult.

Dr. Balázs Ervin az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos növénynek tartja a kukoricát, hiszen az élelmiszeripar és a takarmányozás mellett, a műanyaggyártásban vagy a bioetanol előállításában is kiemelkedő szerepe van. Ennek megfelelően egyre több helyen és nagy volumenben termesztik. Németországban például a kukorica már kezdi kiszorítani a cukorrépát. Mindezek azt igazolják, hogy a kukorica-vetőmagnak a jövőben is lesz piaca, de a megfelelő agrotechnikával -  a növekvő konkurencia ellenére - a hazai gazdálkodók is sikeresek lehetnek.

Takács Géza a Vetőmagszövetség és Terméktanács elnöke kiemelte, hogy vetőmag nélkül nincs jövő, és a vetőmag mindennek az alapja, mert itt kezdődik az élelmiszerbiztonság, ami a jelenkor egyik alapkövetelménye. A nemesítők pedig ezt tartják szem előtt az új innovációk piacra vitele előtt.

Dr. Marton L. Csaba az Agrártudományi Kutatóközpont osztályvezetője kitért arra, hogy a nemesítés nagy sikereként könyvelhetjük el azt, hogy tavaly tizenkettő új hibrid került fel az európai listára és sok hibrid kapott állami minősítést. Megtudhattuk azt is, hogy a hibrideket Szlovákiában, Romániában és Olaszországban is tesztelik, hogy a Magyarországon a közeljövőben várható klimatikus viszonyok hatását modellezni tudják. Már most olyan hibridek előállításán dolgoznak, amik évtizedek múlva a melegebb és szárazabb viszonyok között is megállják a helyüket.

Sándorfy András a Marton Genetics ügyvezetője zárszavában már a Visegrádi országok vetőmagokkal való ellátását jelölte meg stratégiai célként. Egy háttérbeszélgetésen ezt tovább pontosította. Elmondta, hogy búzavetőmagban jelenleg 45%-kal részesedéssel piacvezetők, és az a tervük, hogy ezt megőrizzék, valamint a többi V4-országban is hasonló súllyal szerepeljenek. Kukorica-vetőmagban aktuálisan a negyedik pozíciót foglalják el a piacon, de bizakodásra ad okot, hogy 12 új hibridet vezettek be a piacra. A lojalitás mellett tehát a gazdáknak immár gazdasági érdekük is, hogy őket válasszák.

Ennek alátámasztására Simon pusztán a nemesítőik bemutattak az ATK martonvásári nemesítésű szemes és siló kukorica hibridjei közül huszonnégyet, a korai és késői éréscsoportból egyaránt.

Köztük, például a FAO 270-es, lófogú szemes Mv 270 kukoricahibridet, ami a portfólió régóta népszerű tagja. Rendkívüli alkalmazkodóképeséggel bír, amely kiválóan reagál az optimálistól eltérő vetésidőhöz, valamint tápanyag- és csapadékellátottsághoz is. Megbízhatóságát sok éve bizonyítja bőséges termése, melyet vastag csöveinek és jó szem/csutka arányának köszönhet. Magas zöldszáron érő állomány jellemzi. A tőszámhiányt kétcsövűséggel kompenzálja. Gyökérerőssége, szárszilárdsága és vízleadása is kiváló.

A Lactosil pedig rendkívül jól alkalmazkodik az eltérő talajadottságokhoz, és stabil, magas terméseredményeket mutatott az ország minden pontján. Állományban magasan kötött, hosszú, végig termékenyült csövek jellemzik. Beltartalmi mutatóit tekintve az egyik legkiválóbb tulajdonságokat hordozza a Leafy-típusú hibridek közül. Magas keményítőtartalom mellett a NEI értéke (6,88 MJ/kg sza) is figyelemreméltó. Az átlagos silókhoz képest jóval magasabb MFE értékkel (83,00 g/kg sza.) rendelkezik. A hidegtűrő képessége is kiváló. Magas szemhányadának köszönhetően kiváló minőségű szilázs készíthető belőle.

A László pusztai kísérleti területen Dr. Árendás Tamás, az Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a tőszámnak a növénytermesztési technológiában betöltött rendkívül fontos szerepéről beszélt. Kifejtette, hogy optimális vízellátottság esetén a kukoricatermés nagysága 60%-ban a nitrogén (és tápanyag) ellátottságtól, 25%-ban az alkalmazott vetőmagtól, míg 15%-ban a vetett növénysűrűségtől függ, ám a Magyarországon nagyon gyakori vízhiányos állapotban már merőben más a helyzet. Ilyenkor a tápanyagpótlás jelentősége 40%-ra csökken, míg az alkalmazott tőszámnak a terméseredményre gyakorolt hatása megközelíti a 40%-ot.

Mindazok, akik részt vettek a Marton Genetics rendezvényén, és a hallottakból legalább egy dolgot beépítenek a technológiájukba, az új szezonban a nagyobb siker reményében kezdenek majd bele a kukoricatermesztésbe.

(x)