A kukorica tápanyag-utánpótlása

A kukorica Magyarországon az egyik legfontosabb gazdasági növény, viszonylag nagy termésátlaggal termeszthető. Ehhez azonban megfelelő tápanyag-utánpótlás is szükséges. Fontos tudni, hogy a közelmúlt felelőtlen gazdálkodása miatt talajaink kálium szempontjából kezdenek kimerülni. A kukorica egyébként is nagy tápanyagigényű növény, 1 tonna szemterméshez és a hozzá tartozó vegetatív terméshez 20-28 kg hatóanyag nitrogén, 11-22 kg hatóanyag foszfor és 18-26 kg hatóanyag kálium szükséges. Ezt az őszi és tavaszi alaptrágyázás, a tavaszi startertrágyázás, illetve a későbbi lombtrágyázások során javasolt kijuttatni. A foszfor és a kálium kiadása már az őszi alaptrágyázás során során a talajba dolgozva javasolt, hogy a kukorica a vegetatív szerveit megfelelően felépíthesse, valamint hogy a növény szárszilárdsága és a betegségekkel szembeni ellenállóképessége jó legyen. Ráadásul ezeket célszerű az őszi alapművelés, például az őszi mélyszántás során a gyökérzónába dolgozni. Ha azonban a gyökér- és szármaradványok nagyobb mennyiségben kerülnek bedolgozásra, nitrogénpótlásra is szükség lehet. Erre a talajlakó mikrobáknak van szüksége a lebontáshoz. Nagy volumenű nitrogéntrágyázás ugyanakkor ebben az időszakban sem nem ésszerű, sem nem engedélyezett. Az NPK alaptrágyázás gyakran tavaszra marad. Ekkor is alkalmazhatjuk is a növelt káliumtartalmú összetételeket. Csak arra kell figyelni, hogy a kijuttatott foszfor és a káliumot könnyen felvehető legyen. Ebben segít, például, ha vízoldékony műtrágyát akkor juttatunk ki, amikor a talaj nedvességtartalma még megfelelő. A nitrogén alaptrágyát még a magágy készítés előtt juttassuk ki és dolgozzuk a talajba. Karbamid alkalmazásakor arra kel figyelemmel lenni, hogy mivel csírázást gátló hatása van, ezért a tervezett vetés előtt legalább 8-10 nappal ki kell juttatni és azt azonnal a talajba dolgozni. A kukorica startertrágyázásával  meggyorsíthatjuk a kukorica kezdeti fejlődését. Ráadásul ezzel a módszerrel csökkenthetjük az esetleges szélsőséges időjárás okozta stressz negatív hatásait. Nem léphet fel például foszforhiány, amire a fiatal kukorica amúgy meglehetősen érzékeny. Ilyenkor esetleg még cink is adható, de ez tehetjük az első lombtrágyázás során is. Az első lombtrágyázásra a kukorica 6-8 leveles állapota a leginkább megfelelő időpont. A kukorica ilyenkor intenzíven fejlődik, elkezdődik a generatív szervek képzése. Amennyiben szükséges, azaz a kukorica tipikus foszfor hiány tüneteket mutat (levelek lila elszíneződése), a cink mellett használjunk foszfor túlsúlyos lombtrágyákat. Amennyiben megosztottuk a tavaszi nitrogénadagot a kukorica 10-12 leveles állapotában keríthetünk sort a kiegészítő trágyázásra. A megosztással meggátolhatjuk, hogy a nitrogén hatóanyag kimosódjon. Ha viszont kiegészítő trágyázást nem alkalmazunk, javasolt nitrogén és cink tartalmú lombtrágyák kijuttatása. A nagyobb levélfelületre kijuttatott cinktartalmú levéltrágyák hatására ugyanis a növény intenzív növekedésnek indul. Lombtrágyázhatunk még továbbá címerhányáskor is.