A lengyel és román mellett a magyar sertéspiac is előretörhet

Hirdetés

Közép- és Kelet-Európa agrárpiaci helyzetéről szólt a Herceghalmon megrendezett Outlook konferencia, ahol többek között az agrárpiaci folyamatok modellezésével foglalkozó elemzők adtak elő. Arról is beszéltek, hogy a népességfogyás következtében a jövőben több sertést adhatunk el külföldre. Szép jövő várhat a magyar sertéspiac szereplőire. Az Agrárszektor az élelmiszerpiacot érintő előadássorozaton elhangzó trendeket fogalta össze. Ugyan meglehetősen nagy lemaradással az USA mögött, de Európa igyekszik kiépíteni egy egységes piacelemző, modellező rendszert az agráriumra, ez az AGMEMOD névre hallgat. A piacfigyelő rendszer már túl van az adatok első egységesítésén. Az AGMEMOD legfontosabb feladata az előrejelzés és a piaci folyamatok feltárása lesz, és a gabonára, tejre, húsra már tagállami szinten kidolgozott, rövid távú modellekkel rendelkezik. Mint minden modellező, mi is kizárólag a meglévő adatokból tudunk kiindulni. A mostani trendekkel, piaci viszonyokkal és támogatási rendszerrel számolunk, bár tudjuk azt, hogy egyik sem állandó. A rendszer azonban rövid távon és tendenciájukban mégis valós, ezért hasznos információkkal szolgál - mondta Martin Banse, a Thünen Intézet vezetője.

Növekednek a hozamok, és a térségünk nagyot ugorhat - a magyar sertéspiac szebb jövőre számíthat

A 2030-ig terjedő időszakban egész Európára jellemző lesz a terményelőállítás növekedése, de ezzel egyidőben több országban csökkenni fog a rendelkezésre álló termőterület nagysága.

Közép-kelet-Európában a búza egy hektárra vetített termése várhatóan átlagosan 15 százalékkal növekszik 2014-16-hoz képest, de Romániában nem kizárt a 40 százalékos hozamnövekedés sem. A lengyeleknél és a románoknál a hozamnövekedés közel 5-6 százalékos területnövekedéssel is együtt járhat majd, ami a búza exportjában 2030-ra 50, illetve 70 százalékos bővülést eredményezhet. Magyarországon évente hozzávetőleg 1 százalékkal növekedhet a búza terméspotenciálja, a 10 százalékos hozambővülést várhatóan 2030-ra fogjuk elérni, miközben a kultúra termőterülete akár ugyanennyit zsugorodhat is. A lengyeleken és a románokon kívül Bulgáriában ugorhat meg leginkább a kukorica kibocsátása is, akár 30 százalékot meghaladva is. Közép-kelet-Európát nézve pedig 24 százalékos termelésnövekedést is elérhető 2030-ra a 2014-16-os bázisidőszakhoz képest. Ezzel összesen akár 7 millió tonnával több kukorica is kerülhet a raktárakba. A térség az előrejelzések szerint megőrzi a nettó exportőri pozícióját, amire Nyugat-Európában csak Franciaország képes.

Jelentős növekedést jeleznek előre a kutatók Lengyelország, Magyarország és Románia sertés-előállításában

A három országban 2030-ra 4-8 százalékkal fogyni fog a népesség, ezért egyre inkább képessé válnak exportőri pozícióban is megjelenni a piacon. Ezt pedig Magyarországra nézve is így gondolják az elemzők. Európában hazánkban lehet a második legkisebb termelési költséggel baromfit termelni, az éllovas ebben is a Lengyelország. A várakozások alapján emiatt 2030-ra 45 százalékkal több baromfit lesznek képesek kibocsátani, mint a 2014-16-os időszakban, Románia mintegy 25, Magyarország pedig 15 százalékos termelésbővülést könyvelhet el ugyanerre az időszakra.

Témák a cikkben

sertéstartás sertéstenyésztés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Válaszok kellenek arról, hol tart a magyar agrárdigitalizáció

2024.07.05.

Tanulmány készül annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai pontosabban lássák, hol tart a mezőgazdaság digitalizációja

Sürgősen változtatni kell a magyar mezőgazdaság vízellátásán

2024.07.05.

A jóval a rendszerváltás előtt megépült keleti és nyugati főcsatornán kívül nem nagyon fejlődött az infrastruktúra, pedig az ország bővelkedik felszíni vizekben.

Új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben

2024.07.05.

Javul a termelők helyzete, mert új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben.

Nyáron is jönnek a támogatások és pályázatok hírei

2024.07.04.

Júniusban is több cikkünk szólt a támogatások és a pályázatok témáiról, ebben a hírösszefoglalóban pedig összegyűjtöttük a legfontosabb kapcsolódó anyagokat az elmúlt hónapból.

Tisztul Békés: 10 ezer tonnányi illegális hulladéktól szabadították meg a vármegyét

2024.07.04.

Összesen mintegy 10 millió kilogrammnyi, vagyis 10 ezer tonnányi elhagyott, jogellenesen elhelyezett hulladéktól szabadították meg tavaly Békés vármegyét, csaknem 400 bejelentést vizsgáltak ki.

Partner

A Corteva innovációi a hatékonyságra és fenntarthatóságra fókuszálnak

2024.07.04.

A magyarországi gazdálkodók 2024-es mezőgazdasági tevékenységét továbbra is befolyásolják az elmúlt évek nehézségei; a klímaváltozás és az aszályos időjárás, a szomszédos országban zajló háború és annak gazdasági hatásai, valamint a terményárak hektikus változása. A hatékonyság továbbra is központi szerepet játszik a gazdálkodásban, és a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat olyan fenntartható megoldásokon dolgozik, amelyek segíthetnek a magyar gazdáknak a jövedelmezőség és a termelékenység javításában még egy ilyen kihívásokkal teli időszakban is.

További hírek