A magyar erdőtüzek elleni védelemről írt a Nébih

Magyarországon nem fordulnak elő a trópusi és boreális régiókkal összehasonlítható nagy kiterjedésű kontrollálatlan erdőtüzek. Mégis a tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről. Az erdei tüzek során nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei életközösség veszélyeztetett. A tűz pusztítását követően – azok típusától és mértékétől függően – az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni.

Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves  átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani őket - írta a Nébih.

Felszíni erdőtüzek a jellemzőek

A hazai erdőkben az úgynevezett felszíni tüzek a jellemzőek, ilyenkor az erdő talaján lévő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt – nem is teljesen ismeretlenek. A keletkező erdőtüzek mérete, néhány kivétellel, nem haladja meg az 50 hektárt. Az 1 hektárnál kisebb tüzek aránya átlagosan 30 százalék. 

A legtöbb gondot az „átlagos méretű” (1- közti) tüzek okozzák, amik az éves tűzesetszám 60-65 százalékát teszik ki, átlagosan 5,9 hektáros területtel. Az elmúlt években az erdő és egyéb fás területeken a tűzesetek száma 500-600 körül alakult. Az Alföldön 2007. nyarán egy időben mintegy 1100 hektáron tombolt az erdőtűz, ami intenzitásával is korábban nem ismert kihívások elé állította az erdész és a tűzoltó szakembereket. A fentiek ellenére hazánkban, a klimatikus viszonyok és a vegetáció összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző: arányuk 1 százalék alatti. A tüzek többsége emberi gondatlanság vagy szándékosság következménye. 

A tüzek területi kiterjedésének összevetése azt mutatja, hogy két kiemelten tűzveszélyes időszakot különíthetünk el, ekkor keletkezik az erdőtüzek 70-75 százaléka.

Tavaszi tüzek

Ezek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, a „hagyományos” gazdálkodásnak továbbra is része a kora tavaszi időszakban a rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A tűz tovább terjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban. A tavaszi vegetációtüzek főként lombos erdősítésekben és fiatalosokban, cserjésekben és gyepterületeken keletkeznek. Ezek kis, esetleg közepes intenzitással égnek. A tűz az erdősítésekben – azokat részben vagy teljesen elpusztítva – jelentős károkat okoz. Megemlítendő, hogy általában az Észak-Magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) keletkezik a tavaszi tüzek 40-45 százaléka, ami ezen országrész kiemelt veszélyeztetettségét jelzi. Itt az erdőtüzek magas száma szocioökonómiai problémákra vezethető vissza.

Száraz, aszályos nyarakon keletkező tüzek

A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar- és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, szintén elsősorban a felelőtlenül gyújtott tüzek hatására. Előfordulásuk a július-szeptemberi hónapokban jellemző. Ebben az időszakban főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is. A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz, ha nem is olyan drámai mértékű, mint 2007 nyarán volt.

Az erdőtüzek megelőzése

Mind az Európai Uniós, mind a magyar jogszabályok előírják erdőtűzvédelmi tervek készítését és ezzel az erdőtűz megelőzési tevékenységek összehangolt kidolgozását és végrehajtását. A vonatkozó magyar joganyagba beépültek a modern erdőtűzoltási ismeretek, valamint pontosításra kerültek az erdőgazdálkodók, az erdőtűz megelőzésben és oltásban érdekelt szervezetek, hatóságok feladatai is.

Az erdészeti hatóság az erdőtűz megelőzéssel kapcsolatos információkat a lakosság részére kommunikációs eszközökkel igyekszik eljuttatni. Az erdőgazdálkodók részére jogszabályban előírt erdőtűz megelőzési feladatok vannak kijelölve, melyek végrehajtását az erdészeti hatóság, illetve a katasztrófavédelem ellenőrzi. Az erdészeti hatóság Országos Erdőtűz Adattárat működtet, amely a tűzoltóságok (és az erdőgazdálkodók) által jelzett tűzesetek során leégett erdőterületek adatait tartalmazza. Ennek alapján szolgáltat adatot hazánk az EU Európai Erdőtűz-információs Rendszerébe (European Forest Fire Information System – EFFIS).

Besorolás, információk

Az ország összes erdőterülete erdőtűz-veszélyességi kategóriákba van sorolva. A besorolást a NÉBIH által üzemeltetett Országos Erdőállomány Adattár erdőrészletenként és gazdálkodónként tartalmazza. Az erdőgazdálkodóknak tűzveszélyes erdőterület nagyság felett tűzvédelmi tervet kell készíteniük, amit a katasztrófavédelemhez kell benyújtani. Az erdőgazdálkodók feladata tűzvédelmi pászták kialakítása és karbantartása, tűzveszélyes időszakokban figyelmeztető táblák kihelyezése, erdei tűzrakóhelyek kijelölése és karbantartása, valamint a jogszabály által kijelölt gazdálkodók esetén meghatározott létszám részére tűzoltásra alkalmas eszközök készenlétben tartása a kiemelten tűzveszélyes időszakokban.

Az erdészeti hatóság feladata:

• adatgyűjtés, az erdőtűz adattár karbantartása és adatszolgáltatás az EU felé,
• országos és megyei erdőtűzvédelmi tervek elkészítése és aktualizálása,
• erdészeti és tűzoltási szakemberek részére továbbképzések szervezése, .
• a kiemelten tűzveszélyes időszakokban javaslattétel az VM miniszter részére az országos tűzgyújtási tilalom elrendelésére,
• a kiemelten tűzveszélyes időszakokban megyei vagy regionális tűzgyújtási tilalom elrendelésére,
• tűzgyújtási tilalom idején az erdőbe való belépés korlátozása vagy tiltása.