A magyar kertészeti ágazat 20 év alatt sem érte el az EU átlagos integrációs szintjét

A termelői szerveződéseknek a hazai kertészeti ágazat jövője szempontjából megkerülhetetlen szerepük van – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB szakmai együttműködésében szervezett konferencián. A piaci lehetőségek megfelelő szervezettség mellett kedvezőek lehetnek akár a hazai, akár a külpiacok tekintetében. Ahhoz azonban, hogy az ágazat élni tudjon ezzel, erős, jól szervezett, demokratikus termelői együttműködésekre van szükség.

A NAK első alkalommal rendezte meg a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakmai együttműködésével a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői szervezetekről szóló konferenciát Kecskeméten és Szentesen.

A szakmai program elsődleges célja a pozitív minták és jó gyakorlatok bemutatása a hazai termelők és termelői szervezetek számára, illetve a termelői szerveződések jövőjéről szóló szakmai párbeszéd elindítása - írták összefoglaló cikkükben.

Beszámoló a program szakmai részeiről

A kertészeti ágazat jövőjének kulcskérdése a szervezettség és a hatékonyság növelése. A fejlesztési programoknak, a támogatási rendszernek és az innovációnak köszönhetően évek óta lépéseket teszünk a szervezettség javítására, azonban bőven akad még teendő ezen a téren. Hiszen az Európai Unióba belépésünk után 20 évvel sem értük el az EU átlagos integrációs szintjét – fogalmazott Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke. A kamara által szervezett, „Termelői szervezetek a zöldség-gyümölcs ágazatban − Európai és hazai jó gyakorlatok bemutatása” című nemzetközi konferencián a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezettség jelenlegi szintje az ágazat egészének teljesítményét visszaveti. 

Olyan mértékű koncentráció zajlott le és zajlik a hazai kiskereskedelmi beszerzés oldalán és az exportpiacokon, amellyel egyéni szereplők nehezen vagy egyáltalán nem tudnak jó tárgyalópozícióhoz jutni - fogalmazott.

Fontos, hogy kimozdítsuk az ágazatot erről a holtpontról és olyan fejlődési irányba tereljük, amelyre a kertészeti termelésünk múltja eleve elrendeli. Ehhez elengedhetetlen a társzervezetekkel való együttműködés és közös gondolkodás – emelte ki Balázs Viktor. 

Az erősítés fontossága

A NAK – társszervezeteivel közösen – fontos küldetésének tartja, hogy javítsa a termelői együttműködések megítélését, erősítse a termelők bizalmát. Ez azért is kiemelten fontos, mert az EU a zöldség-gyümölcs ágazat támogatását a termelői szervezeteken keresztül szeretné megvalósítani, operatív programjuk finanszírozása által. Az elérhető támogatási források is akkor hasznosulhatnak a legjobban, ha nő a szervezettség szintje az ágazatban.

Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca (a termelők és szövetkezetek legnagyobb európai képviseletének) görög főtitkár asszonya videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte: a szövetkezetek alapvető fontosságúak az európai agrárium számára; a fenntarthatóságban is kiemelt szerepük van, valamint gazdasági, társadalmi és szociális szempontból is. Bátorítani kell a további együttműködéseket - mondta.

A szerveződés olyan eszköz, amely segíthet a kihívások megválaszolásában és az Európai Unió fenntarthatósági politikáinak megvalósításában – emelte ki. 

Felhívta a figyelmet a Copa-Cogeca által készített kiadványra, amely bemutatja az EU-ban tevékenykedő agrárszövetkezetek működésének alapelveit és az egyes alágazatokban betöltött szerepét.

A NAK elkészítette az anyag magyar nyelvű fordítását, amely ide kattintva elérhető.