A magyar meggy 2020-as terméskilátásai

A meggyszezon kezdetének közeledtével hazai és nemzetközi szinten értékelte a várható termésmennyiséget, -minőséget, valamint a piaci várakozásokat és kilátásokat a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A piaci helyzetértékelés és prognózis célja, hogy tényszerű és egzakt információkkal segítse a piaci szereplők tájékozódását és döntéseit. Az összeállítás a hazai meggy termékpálya szereplőinek (termelők, TÉSZ-ek, kereskedők, feldolgozók) körében végzett széleskörű felmérésre, továbbá a német AMI (Agrárpiaci Információs Intézet) által szervezett online európai meggypiaci tanácskozásokra alapoz.

A prognózis tartalmát közzététel előtt a FruitVeB hazai piaci szereplőkből álló munkabizottságai ellenőrizték. Felhívják azonban a figyelmet, hogy a felmérés ennek ellenére sem tükrözhet 100 százalékos lefedettséget és reprezentativitást. Az elemzés révén reális és tényszerű információkkal kívánják segíteni a piaci szereplőket döntéseikben, de mindenkinek el kell fogadnia a prognózisok azon sajátosságát, hogy a beválási valószínűségük soha nem lehet tökéletes, ezért a tévedés és a változtatás jogát fenntartják.

A 2020. évi várható meggytermés Európában

Az idei európai meggytermést jelentősen meghatározta, hogy a tavalyi gyengébb termés után mindenhol erős vagy kifejezetten erős volt a virágzás. Ezért potenciálisan nagy termésre volt kilátás. A tavaszi aszály, illetve elsősorban a tavaszi fagyok azonban komoly terméskiesésekhez vezettek. A meghatározó európai szereplők terméskilátásai a nagyságrendek vonatkozásában a következők:

• Szerbia összességében jó termést vár, a tavaszi fagyok jelentősebb terméskiesést nem okoztak. Dél-Szerbiában – a hazaihoz hasonlóan – a sok eső azonban egyre több minőségi problémát okoz, ami a léipari alapanyagkínálatot erősíti.
• Lengyelországban tavasszal több alkalommal voltak éjszakai fagyok, melyek közül nagyobb károkat inkább a májusi lehűlések okoztak, de ezek mértékében is jelentős különbség van termőtájanként. A tavaszi aszály itt is rontotta a virágok vitalitását és termékenyülését. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az erős virágzás ellenére – a fagy és az aszály okán – hozzávetőlegesen a tavalyinak megfelelő, 150 ezer tonna körüli termésre számítanak. (Fontos, hogy a lengyel becslésekben általában nagy a bizonytalanság, ami a jelentős mennyiségek miatt torzíthatja a piaci várakozásokat.) A lengyel helyzet pontos megítélését az is nehezíti, hogy az egyes termőtájak és ültetvények között rendkívül nagy különbségek vannak, erősen heterogén a termés.
• Németországban szintén az aszály és a fagyok jellemezték a tavaszt. Termőtájtól függően eltérő a kép, de összességében súlyos terméskiesés nélkül, a tavalyi 15 700 tonnás közepes termésnél mintegy 15 százalékkal alacsonyabb termésre számítanak.

A FruitVeB szerint mindezek alapján megállapítható, hogy a meghatározó európai szereplőknél a normál évjáratoktól elmaradó, de hozzávetőlegesen közepes termés várható. Ez a helyzet összességében – a termés oldaláról – a keresleti viszonyokat erősítheti a piacon.

A 2020. évi várható meggytermés Magyarországon

A 2020. évi hazai terméskilátások vonatkozásában már a szakmai szervezet első, májusi termésbecslése is azt sejtette, hogy a tavalyihoz (50 – 55 ezer tonna) hasonló vagy annál valamivel alacsonyabb termés várható. Ennek oka alapvetően az időjárási körülményekben keresendő, mert a tavalyi gyengébb termés miatt a virágzás jó vagy kifejezetten jó volt. Ez akár rekordtermést is lehetővé tett volna. Azonban a 2020. év tavaszán páratlanul sok, 15 – 18 fagyos éjszaka alakult ki. Március 22-től kezdve május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket, melyek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott (március 22-26., április 1., 02., 14., 15. és május 13., 14.), ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna.

Hideg és virágzáskésés a magyar meggy idei meghatározói

A számtalan hideghatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését. A virágzást követő 3-4 hétben, májusban már megérkeztek az első kisebb – a legtöbb termőhelyen még nem számottevő – csapadékok. Ám inkább az átlagosnál hűvösebb és borult, fényszegény időjárás volt a meghatározó (jóllehet a terméskötődésnek éppen a jó vízellátottság, a kiegyenlítetten meleg és napos idő kedvezne). Emiatt az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami nagymértékű természetes tisztuló hullást okozott.

Az időjárási hatások eredményeként a virágzás nagyjából egy héttel hamarabb kezdődött, mint egy átlagos évben, a sok áprilisi fagy- és hideghatás, valamint a viszonylag hűvös május következtében azonban június közepén már mintegy 4 – 5 nap csúszásban volt az érés. A gyakori áprilisi fagyokra, illetve lehűlésekre vezethető vissza az is, hogy 3-4 héten keresztül elhúzódó virágzást lehetett tapasztalni, ami akár a fán belüli egyenetlen gyümölcsmérethez és heterogén érettségi állapothoz (színeződéshez) is vezethet.

A negatív időjárási hatások tehát alapvetően meghatározták a termésmennyiséget, és hatással vannak a termésminőségre is. A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy a kép termőtájanként és termesztőkörzetenként is meglehetősen változékony. A termésbecslést emiatt jelenleg is csak intervallumban lehet elképzelni: a derűlátó becslés szerint a tavalyihoz hasonló mennyiség van a fákon, míg a pesszimista elképzelés szerint ennél akár 15 százalékkal is alacsonyabb lehet a termés.

Meggyfajták és kínálat

A fajtánkénti termés vonatkozásában nehéz általánosítható következtetéseket megfogalmazni. Azonban úgy tűnik, hogy a cigánymeggyeknél és az Oblacsinszkánál a helyzethez mérten jó termés tapasztalható. (A hazai meggytermő felület 25 – 28 százaléka korai érésű Érdi bőtermő, 10 – 14 százaléka a cigánymeggy és az Oblacsinszka, 55 – 60 százaléka pedig a késői főfajták, mint a Debreceni bőtermő, Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Petri, stb.. Az egyéb fajták 5 – 10 százalékot képviselnek. Fontos, hogy a jelenleg fán lévő, becsült termésmennyiség nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen szüretelhető, piacra kerülő mennyiséggel (kínálattal). A szezon folyamán kialakuló tényleges kínálatot lefelé billenthetik a negatív időjárási hatások, míg valamelyest felfelé korrigálhatja az egyedi gyümölcsméretek növekedése.