A magyar sertéshúsból készült ételek ünnepi fogyasztását javasolja a NAK

Nem csak a halas ételek kerülnek középpontba az év végi ünnepi időszakban, sertéshúsból például háromszor több fogy el decemberben, mint az év más hónapjaiban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy ha jó minőségű sertéshúst szeretnének vásárolni, keressük a magyar húsárut a boltokban. A Karácsony ünnepe előtt, alatt és után is érdemes a magyar sertéshúsból készült ételeket fogyasztani.

A NAK írta meg, hogy az áremelkedések hatására a 2024-es év egészében csökkent a sertéshúsfogyasztás hazánkban, az év végi ünnepek közeledtével azonban a korábbiakhoz hasonlóan az idén is megnőtt a forgalom. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint decemberben, főleg a hónap második felében háromszor annyi sertéshúst adnak el a hentesek, mint más hónapokban. Bár a karácsonyt sok esetben a halas ételekkel kapcsolják össze, számos család asztalára kerülnek ilyenkor a szezonra jellemző ételek, amelyek fontos alapanyaga a sertéshús.

A feldolgozók tapasztalatai szerint idén az árstop hatására átrendeződött a piac, míg korábban a sertés minden részét el lehetett adni, a kereslet ma már főként a combra korlátozódik. Az ünnepek előtti hetekben azonban a kereslet is más képet mutat. Ebben az időszakban a karaj és a comb mellett a legkeresettebb termék a dagadó, a lapocka, a köröm, a fülek és a malachús.

A magyar húsáruk fogyasztását javasolják

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt javasolja a fogyasztóknak, hogy ha jó minőségű sertéshúst szeretnének vásárolni, keressék a magyar húsárut a boltokban. Az import húsokkal ellentétben ugyanis a hazai sertéshúsok minőség, élelmiszerbiztonság és nyomonkövethetőség szempontjából is kifogástalanok. Ráadásul a hazai termék választásával nem csak minőségi árut kapnak a pénzükért a vásárlók, hanem hozzájárulnak a magyar sertéságazat és húsipar fennmaradásához, fejlődéséhez, ezáltal a jövőbeli élelmiszerellátás biztosításához is - írták.

A sertések elnevezése a hizlalástól függően a Wikipedia szerint:

• Pecsenyemalac – 1 hónapos, 6–8 kg súlyú, telthúsú malac.
  Pecsenyesüldő – 3 hónapos, 30 kg körül, telt húsformákat mutató választott malac.
  Sonkasüldő – 65–70 kg súlyban vágott sertés. Ebből készítették a „prágai sonkát”. Csak a korán kész formákat mutató, ebben a súlyban nem zsíros sertések adtak jó minőséget.
  Baconsertés(vagy baconsüldő) – 6–7 hónapos, 90 kg körüli súlyban vágott sertés, amelyből jó minőségű szalonna (bacon) nyerhető.
  Sonkasertés – 100–115 kg–os súlyig hizlalt, sok húst szolgáltató hízott sertés. Zömmel dobozolt sonkát (gépsonkát) és konzervhúsokat készítenek belőle. Igen fontos követelmény, hogy ne legyen zsíros.
  Tőkesertés – 110–150 kg közötti súlyban vágják le úgy, hogy a szalonnáját „lehúzzák”, ebből zsírt olvasztanak vagy étkezési szalonnát készítenek.
  Zsírsertés – 150 kg feletti súlyban vágott, bármilyen fajtájú sertés. Háztartások vágják saját részükre. Ellátja a konyhát jó minőségű főzőzsírral, eltartható húsféleségekkel (füstölt kolbász, sonka, oldalas).
  Szalámisertés – szalámigyártásra a legjobb minőségű, nagy szárazanyag–tartalmú, ízanyagokban gazdag húst a tenyészetből kiselejtezett, öreg, jó kondícióban levő sertések adják.