A magyarok és a lengyelek lehetnek az új EU-költségvetés nagy vesztesei

Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába - tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát. A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk. A cikk néhány fontosabb megállapítása: A most 350 milliárd eurós Kohéziós Alap pénzelosztási szabályait drasztikusan átszabják: eddig csak az egy főre jutó GDP-alapú fejlettség mutatószáma alapján dőlt el, hogy az adott ország régiói mennyi uniós támogatásra jogosultak. 2021-től viszont (régi ígéret alapján) egy sokkal szélesebb mutatószám rendszer jön, amelyben figyelembe veszik a fiatalkori munkanélküliséget (még mindig súlyosan érinti a dél-európai államokat), az oktatás helyzetét, a migrációval kapcsolatos környezetet (feltehetően az intézményrendszert) és az innovációs kereteket. Erősödik az EU-forrásokhoz való hozzáférés feltételessége: egyrészt az uniós alapelvek teljesítéséhez kötik a pénzosztást (a jogállamiság meglétéhez, vagy hiányához, azaz például a független bírósági rendszerhez), másrészt az is változik, hogy hogyan lehet elosztani a pénzeket (nem fejtette ki a lap). Nem véletlen mindezek miatt, hogy a készülő EU-s költségvetésben lesz egy "kohézió és értékek" című fejezet, és a lap szerint ezek a fejlemények egyértelműen aggodalmat kelthetnek Varsóban és Budapesten a jogállamiság (a független bírósági rendszer) terén folytatott eddigi brüsszeli viták miatt, amit persze a két ország úgy állíthat majd be, hogy beavatkoztak a szuverenitásukba. A pénzelosztás szabályait úgy változtatja majd az Európai Bizottság, hogy az végső soron forrásokat terel majd át Lengyelországtól, Magyarországtól, Csehországtól és a balti államoktól Olaszország, Görögország és egyes francia régiók felé. Ez egyfajta kompenzáció is azért, hogy az EU-csatlakozás után a kelet-közép-európai régió felzárkóztatási célja erősen csökkentette a dél-európai országok által elérhető források mennyiségét. Lengyelország a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen 77 milliárd eurónyi Kohéziós Alapbeli EU-pénzt költhet, Magyarország 22 milliárdot, Szlovákia 14 milliárdot a 350 milliárdból. Mindez csak felerősíti azokat a vitákat és feszültségeket, amik abból erednek, hogy a Brexit eleve költségvetési lyukat üt a büdzsén, és számos egyéb új célra is forrást kell találni. A lap szerint a költségvetésért felelős biztos azt mondta: 5-10%-os vágás szükséges a kohéziós támogatásoknál, és egy megszólaltatott kohéziós politikai szakértő szerint az elmúlt 30 év legkeményebb vitái jöhetnek 2021-től induló EU-s költségvetés elfogadása körül. Az egyébként is szűkülő kohéziós kassza mellet egyértelműen bejön a forráselosztás szabályaiba az, hogy mely országok mennyi menekültet fogadtak be. A lap emlékeztet arra, hogy mind Emmanuel Macron francia elnök, mind Angela Merkel német kancellár támogatja az ilyen típusú pénzügyi támogatást, amivel Németország, illetve Svédország mindenképpen számíthat forrásokra. A Bizottság azon is szigorít, hogy mely fejlesztések válnak jogosulttá EU-s támogatásra, ami összességében afelé vezet, hogy nőni fog a tagállamok által felhasználandó költségvetési támogatások összege (csökken az EU-s társfinanszírozás aránya, ami Magyarországon a mostani ciklus Operatív Programjainak döntő többségének 85%-os). Jó hír mindezek mellett a régiónk országainak, hogy a Bizottság tervei szerint alsó és felső korlát közé szorítják azt, hogy a költségvetési alkudozások során az egyes országok mennyi pénzt veszthetnek mások javára, illetve mennyi pénzt nyerhetnek mások kárára. Az FT cikke a Kohéziós Alapnál várható szabályváltozásokra koncentrált, azaz nem tért ki a Magyarország számára szintén lényeges agrárkassza várható 5-10%-os szűkítésére és az ottani szabályváltozásokra, ahogy számos egyéb kérdésre sem, de már ezekből is látszik, hogy kétszer hét év masszív támogatási periódus után már nem a mi régiónk áll a támogatási politika célkeresztjében. Mi kaptunk 14 évet az EU-csatlakozás után, hogy a fejlesztési pénzek segítségével zárkózzunk fel, amennyire csak tudunk, az uniós keretek mentén kialakított otthoni pályázati rendszerek mellett. Amint a közelmúltban a relatív GDP-pályák alapján bemutattuk: ezzel Magyarország csak korlátozottan tudott élni, a csehek, a lengyelek és a románok viszont sokkal jobban, persze a GDP-pályákat az EU-pénzek mellett sok egyéb tényező is jelentősen befolyásolta. A most kiszivárgott anyag alapján a Bizottság igyekszik visszairányítani a figyelmet Dél-Európára, amely a kelet-közép-európai térség csatlakozásával jelentős EU-forrásokat veszített, a 2008-2009-es gazdasági válság viszont elhúzódó és súlyos társadalmi-gazdasági hatásokat okozott. Utóbbi kapcsán elég csak a még mindig 30-40%-os magasságban álló fiatalkori munkanélküliségre (a 15-24 év közötti adat Spanyolországban 36%, Olaszország 33% Magyarország: 11%), és az ebből adódó szerteágazó problémákra gondolni. Emellett az is látszik, hogy a 2015-ös válság óta már az EU-ba befogadott közel 3 milliónyi menekült tartós ellátását, integrációs erőfeszítéseinek költségeit (intézmények, képzés, ellátórendszer) is igyekszik beépíteni az EU-s költségvetés kereteibe. Forrás: Portfolio