A májusi pénzeső aranyat ér: támogatások és pályázatok özöne

Az idei tavasz a sok esőn kívül számos nagyon fontos agrártámogatás témájú hírt is hozott, rengeteg pénz érkezik a magyar mezőgazdaságba. Érdemes figyelmesen átolvasni a hírösszefoglalónkat, mert előrelépés történt a területalapú támogatások ügyében, többféle pályázatra jelentkezhetnek az állattartó gazdák, készülőben a precíziós fejlesztésekre kiírt program, továbbá az erdőtelepítéssel és a kisüzemek fejlesztésével foglalkozó termelők is komoly pénzeket hívhatnak le a fejlesztéseikre. Itt a májusi agrártámogatás összefoglaló!

Változás az AKG és az ÖKO támogatások kifizetésének igénylésében

Speciális szabályok érvényesek egyes agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatások kifizetési igénylésének benyújtására. Az Agrárminisztérium ebben az évben lehetőséget teremtett az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása felhívások folytatására, illetve egyes támogatások kötelezettségvállalási időszakának meghosszabbítására. A hosszabbítás a korábbi évek gyakorlatát érdemben módosítja. Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása programban maradni kívánó, összesen közel 10.500 gazdálkodó számára az 5. éves kifizetési kérelmük kapcsán kiadott döntés jogerőre emelkedése után szükség van módosított támogató okiratok kiállítására.

Itt az új, 30 milliárdos pályázat a magyar állattartóknak

30 milliárd forint keretösszeggel, állattartással foglalkozó gazdálkodók számára hirdetett pályázatot az agrártárca. Nagy István agrárminiszter szerint a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett felhívás célja, hogy a kisebb állattartó gazdaságok kiválthassák korszerűtlen termelési technológiájukat. Ezzel javulhat a termelékenységük és a jövedelmezőségük. A támogatás intenzitása főszabályként az összes elszámolható költség 50 százaléka, de néhány feltétel módosíthat az arányon. A baromfitartó, a sertéstartó, a szarvasmarhatartó, a juh- és kecsketartó telepek, valamint a többi mezőgazdasági haszonállat – így a lófélék, nyúl, méh, húshasznosítású galamb, fürj, strucc, emu, fácán, fogoly valamint csincsilla – tartására szolgáló állattartó telepek korszerűsítésére, fejlesztésére 2021. május 28. és július 22. között lehet pályázni – közölte Nagy István. A támogatás mértéke a baromfi- és sertéstartó telepek fejlesztése esetében maximum 100 millió forint, a szarvasmarhatartó telepek fejlesztése vonatkozásában maximum 50 millió forint. A juh- és kecsketartó telepek és a többi állatfajhoz kapcsolódó telepek fejlesztése kapcsán pedig legfeljebb 20 millió forint lehet.

Különleges vertikális farmot nyitott Újpesten a Tungsram

Közép-Európában egyedülálló, kutatási-fejlesztési célú vertikális farmot adtak át a Tungsram budapesti központjában. A jövő élelmiszerállátásának egyik kulcsát jelentő technológián alapuló létesítmény az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával épült meg. Az újpesti vertikális farm a „Beltéri mezőgazdaság – vertikális növényfarm kialakítása” című projekt keretében valósult meg. Cikkünkből kiderül, mit csinálnak a IV. kerületi helyszínen. A farm termőfelülete 150 négyzetméter, amelyen hidropóniás rendszerben mikrozöldségek és kisebb salátanövények (baby leaf) teremnek kizárólag LED-es, mesterséges megvilágítással, napszaktól vagy időjárástól függetlenül. Ugyan kereskedelmi méretű, ám célja a kutatás-fejlesztés, ezért is egyedülálló a létesítmény Közép-Európában. Ezt a területet két kisebb méretű klímakamra egészíti ki. Ezekben maga a kutatási tevékenység zajlik, és az itt elért eredményeket kamatoztatja a vállalat a kereskedelmi méretű farmon.

Pénzeső a mezőgazdaságban: 15 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatás kisüzemeknek

15 ezer eurónak megfelelő szabad felhasználású, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az őstermelők és mezőgazdasági mikrovállalkozások, valamint a mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók, illetve szociális szövetkezetek. A következő beadás határideje 2021. június 17. A pályázat 2022. október 1-én zárul. A támogatás mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére szabadon használható fel.

A támogatást őstermelők, vagy mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek vehetik igénybe amennyiben megfelelnek az alábbi követelményeknek:

• életvitelszerű tartózkodási helyük, mezőgazdasági szociális szövetkezet esetén pedig bejegyzett székhelyük már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a jogosult településen, vidéki térségekben volt, amelyet a projekt lezárásáig fent kell tartania, és
• legfeljebb mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők, akik/amelyek igazolják, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkeznek adatokkal, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euro STÉ, de legfeljebb a 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkeznek, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt értek el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és Annex 1 termék feldolgozásból. Az üzemméret megállapítása szempontjából a 275,25 forint/euró árfolyammal számolt 2010. évi STÉ adatok az irányadók.

Ötszörösnél is több a támogatás az állattartó telepek korszerűsítésére: 50 helyett 260 milliárdot osztanak szét

Több, mint ötszörösére növekedett az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok keretösszege. Így az érintettek 50 milliárd forint helyett 260 milliárd forintot kaphatnak. Az európai uniós finanszírozású támogatások megemelése meghatározó lesz a megújuló magyar agrárium jövője szempontjából. Ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter Hajdúnánás-Kendereskertben, ahol a megye 51 nyertes gazdálkodójának adta át a támogatási szerződéseket. Nehéz időszakon vagyunk túl. A koronavírus hatásain kívül az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is sújtotta a gazdaságot, ám az agrár- és élelmiszergazdaság nem állt le – mondta az agrárminiszter. Nagy István azt is közölte, hogy november és december volt a pályázat beadási időszaka, és a magyar gazdák bizakodással döntöttek arról, hogyan fejlesszék az ágazatot, amely immár stratégiai ágazattá vált. Háromszor annyi lesz az agrárium támogatása, mint az elmúlt hét évben. A technológiai fejlesztésekre odaítélt támogatás 50 százalékos intenzitású.

Sajtgyártás, porítóüzem és termelésbővítés: összesen 5 milliárd forintért fejlesztett a Sole-Mizo Zrt.

Összesen 5 milliárd forint értékben fejlesztette a telephelyeit Szegeden, Csornán, Bácsbokodon a Sole-Mizo Zrt. Ez a pénzügyminiszter jelentette be a beruházás sajtótájékoztatóján Budapesten. Varga Mihály közölte, hogy a fejlesztés 1225 munkahely megmaradását biztosította. Az állami összesen 2,2 milliárd forint támogatással járul hozzá a beruházáshoz. A cég Bácsbokodon a sajtgyártási kapacitását bővítette, Csornán porítóüzemet létesített, Szegeden pedig a termelés bővítésén túl a gyártási technológiát is korszerűsítette. Évente 400 millió liter tej feldolgozásával a vállalat a magyar tejipar legnagyobbja, és a legjelentősebb magyar tejfelvásárlóként termelők sokaságának biztosít megélhetést – közölte a pénzügyminiszter. A kormány stratégiai célnak tekinti, hogy a magyar élelmiszeripar kiváló minőségben biztosítsa az ország szükségleteit, ezért a következő 2 évben 1500 milliárd forint jut az élelmiszeripar és a mezőgazdaság támogatására – mondta Varga Mihály. A politikus arról is beszélt, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően szigorúan ellenőrzött, belföldön termelt élelmiszer kerülhet a családok asztalára, és külföldön is versenyképesek lehetnek az itteni termékek.

Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására lehet pályázni összesen 50 milliárd forintért

Összesen 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében az Agrárminisztérium. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség – jelentette be az agrárminiszter. Nagy István szerint a szántóföldi növénytermesztés jobb technológiai színvonalának központi kérdése a megtermelt és betakarított szántóföldi termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása.  A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges – írta az Agrárminisztérium. A XXI. századi színvonalú technológiai kapacitások létrehozása érdekében a mezőgazdasági termelők önállóan támogatható tevékenységként igényelhetnek támogatást terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók, és terménytárolók technológiai korszerűsítésére, valamint energiahatékonyságának javítására. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódóan van lehetőségük – a felhívásban meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett – terménytároló létesítésére, valamint  üzemen belüli anyagmozgatás gépeire, így az ömlesztett anyagok rakodására szolgáló rakodógépek, targoncák beszerzésére is.

Sikeres pályázatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: 49-en vették át a támogatások elismeréséről szóló okiratot

Összesen 49 támogatói okirat talált gazdára május közepén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkoron. A nyertes vállalkozások vezetői, illetve  képviselői Nagy István agrárminisztertől vehették át a sikeres pályázatot igazoló dokumentumot a Kerekerdő Turisztikai Központban. Az állattartó telepek korszerűsítésére több mint 206 milliárd forint volt az eddig megítélt támogatás, amivel országszerte összesen 460 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztése kapott támogatást. Ebből a megyében több mint 24,5 milliárd forintot ítéltek oda – mondta a politikus. A Szon.hu számolt be róla, hogy az agrártárca vezetője elmondta, hogy történelmünk során, a nagy kataklizmák után mindig a vidék erejére támaszkodva tudott megújulni az ország. A földet művelő gazdák helytállásának köszönhetően az élet sohasem állt meg. Így van ez ma is, a koronavírus járvány ellen vívott napi csatáink idején is – közölte Nagy István. Megyénkre nyugodtan mondhatjuk, hogy agrármegye – mondta a rendezvény házigazdája, Napkor polgármestere. Spinyhért Zsolt szerint a településen sokan élnek állattenyésztésből, növénytermesztésből vagy erdőgazdálkodásból. Napkoron 1300 háztartást tartunk nyilván, és van 600 őstermelőnk, azaz gyakorlatilag minden második családban él egy őstermelő. Közülük sokan kicsiben, csak maguknak termesztenek, de akadnak, akik nagyban foglalkoznak zöldséggel vagy gyümölccsel. A polgármester hozzátette, hogy szerencsére fiatal gazdálkodók is laknak a településen.

Még több cég kérheti a 10 millió forintos kamatmentes gyorskölcsönt

Tagjai jelzésének hatására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban kezdeményezte, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vendéglátóipari beszállítók, élelmiszer-nagykereskedők, illetve az erdőgazdálkodók is felvehessék a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt. A kamatmentes gyorskölcsön lehetősége a hitelprogram kedvezményezetti körének kibővítésével most számukra is lehetővé vált, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek. Módosultak a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön Hitelprogram igénybevételének feltételei. A meghatározott tevékenységeket végző vállalkozásokon kívül már azok is felvehetik a hitelt, akiknek a 2020. évi árbevétele minimum 30 százalékkal alacsonyabb volt, mint a 2019. évi, de a tavalyi árbevételük a 100 millió forintot nem haladta meg. További feltétel, hogy a 2020-ra vonatkozó tárgyévi éves átlagos állományi létszámuk nem volt nagyobb 25-nél. Továbbá a tavalyi évre teljes, lezárt beszámolóval rendelkeznek.

Megduplázott keretösszeggel, 1 milliárdért folytatódik a Településfásítási Program

A Településfásítási Program egy olyan közösségkovácsoló kezdeményezés, amelyben 2020. ősz óta országszerte csaknem 500 település vesz részt. Az Agrárminisztérium által indított program keretében eddig 10 695 fát ültettek el, és május végére mind a 12 ezer sorfát kihelyezik a településeken – mondta el az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt. A Bács-Kiskun megyei Bócsa községben a Településfásítási Program keretében 30 darab fát ültettek el.  A politikus szerint egy olyan értékteremtő programról van szó, amely felhívja a kis-és nagytelepülések, az egyházak, a civil szervezetek képviselőinek figyelmét arra, hogy a faültetés milyen fontos szerepet tölt be egy közösség jövőjében és mindennapi életében. Ráadásul közelebb hozza a természetet a fiatalabb generáció számára, és élhetőbb környezetet teremt a települések lakóinak. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a Településfásítási Program a tervek szerint júniusban megduplázott keretösszeggel, 1 milliárd forinttal folytatódik. Így újabb 24 ezer fa telepítésére lesz lehetőségük az önkormányzatoknak.

Végre kiderülhet, mennyire lesz zöld a Közös Agrárpolitika, a támogatások is érintettek

Május 26-27-én tartott csúcstalálkozót Brüsszelben a Mezőgazdasági és Halászati Tanács. A rendezvényen valószínűleg meghozzák a döntést a Közös Agrárpolitikáról. A javaslat a tagállamok, az Európai Bizottság és Európai Parlament előtt van. Az uniós csúcson a KAP reformjáról, vagyis az európai mezőgazdaság a fenntarthatóság irányába tett átalakításáról is tárgyalnak. A feszültség várha­tóan ezt követően sem csökken a gazdák és a környezetvédelmi célokat előtérbe helyező nemzetek és civil mozgalmak között. Május végéig megszülethet a döntés az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjáról. A mezőgazdasági támogatások elosztásának rendszere több év után ismét változás előtt áll. Az uniós döntéshozók arra készülnek, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 26-27–én megrendezett csúcstalálkozóján a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára is elfogadható dokumentum kerül az asztalra. Legutóbb április végén egyeztettek az uniós miniszterek a következő éveket meghatározó, jelentős változásokat tartalmazó agrárreformról. Az utolsó időkig komoly vita volt az új irányokat is kijelölő fenntarthatósági követelményekről.

Több 100 milliárd forintból fejlődik idén a magyar borágazat és élelmiszeripar

A hazai élelmiszeripar a következő években példátlan mértékű forráshoz jut, amelynek köszönhetően komoly fejlesztések várnak az ágazatra. A pályázatok lehetőségével pedig érdemes élni – jelentette ki az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Tolna megyében. Erdős Norbert a Bikácsi Agrár Kft. húsüzemben, a Bát-Grill Kft. Baromfifeldolgozóban, valamint az Eszterbauer Borászatban tett látogatásán beszélt a részletekről. A politikus elmondta, hogy az Agrárminisztérium folyamatosan együttműködik a pályázatok tervezése során az élelmiszeripari érdekképviseletekkel és a szakmai szervezetekkel, felhasználva a korábbi támogatási időszakok tapasztalatait. Az idei összesen 250 milliárd forintos élelmiszerblokkból a kis értékű 50 milliárd forint keretösszegű eszközbeszerzési, valamint a komplex 200 milliárd forint keretösszegű beruházási felhívás várhatóan nyáron jelenik meg. Mindkét esetben két célterületet definiáltak, általánosságban az élelmiszeripar és külön a borászatok számára – közölte.

Újabb fontos információk a 2023 után várható területalapú támogatások ügyében

Eredményes volt a 30 mezőgazdasági szakmai szervezet, környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával megrendezett, 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól lefolytatott szakmai konzultáció. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Feldman Zsolt szerint a 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika (KAP) egyik leghangsúlyosabb célkitűzése a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása a mezőgazdaság területén. Feldman Zsolt úgy fogalmazott: annak érdekében, hogy a magyar agrárium hozzá tudjon járulni az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez és szakmailag megalapozottan tegye ezt, az idei év első negyedévében konzultációra került sor a mezőgazdaság és a környezetvédelem szakmai képviselőivel. A környezettudatos gazdálkodásra ösztönző támogatási rendszer létrehozása érdekében a téma iránt elkötelezett és megfelelő szakmai tudással rendelkező szervezetek és intézmények képviselői fejtették ki szakmai meglátásaikat és álláspontjukat a témában.

Nagy mennyiségű pályázati pénz érkezik 2021-ben, érdemes készülni a támogatások lehívására

Több pályázat kötelezettségvállalási időszakát meghosszabbították és több támogatás keretösszegét is jelentős mértékben megemelték, továbbá több új felhívás megjelenésére lehet számítani az idei évben. Összegyűjtöttük azokat az információkat, amelyek a leginkább érdekelhetik a magyarországi termelőket és az agrárvállalkozások vezetőit. Precíziós mezőgazdasági technológiák, szárítók, állattartó telepek és kertészeti beruházások is megvalósulhatnak a kiírások eredményeként. A Vidékfejlesztési Program esetében a 2014-2020-as időszak forrása a 1152/2020 Kormányhatározat értelmében 1413,18 milliárd forint. Az összeg elszámolására 2023. december 31-ig van lehetőség. Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2020/2220 rendelet értelmében Magyarország az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásokból további két évre (2021 és 2022) átmeneti forrásokban részesül. Ezekhez a magyar kormány 80 százalékos hazai társfinanszírozást rendel. Ez további 1527,3 milliárd forinttal emeli a Vidékfejlesztési Program keretösszegét, az elszámolásra pedig 2025. december 31-ig lesz lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a Vidékfejlesztési Programnak a 2014-2022 közötti időszak alatt felhasználható teljes keretösszege 2941,1 milliárd forintra növekszik.