A mézelő méhek laboratóriumban való tartására vonatkozó javított szabványok ellenére az UMD kutatása szerint a ketrecbe zárt méhek élettartama rövidebb, mint 50 évvel ezelőtt. Ez arra utal, hogy a környezeti feltételeken kívül más is okozhatja a kereskedelmi méhészek méhcsaládjainak nagyobb arányú elvesztését.

A Marylandi Egyetem entomológusainak új tanulmánya azt mutatja, hogy az ellenőrzött, laboratóriumi környezetben tartott egyedi mézelő méhek élettartama 50%-kal rövidebb, mint az 1970-es években. Amikor a tudósok modellezték a mai rövidebb élettartam hatását, az eredmények megfeleltek az amerikai méhészek által az elmúlt évtizedekben tapasztalt növekvő kolóniaveszteség és csökkenő méztermelés tendenciáinak.

„Elkülönítjük a méheket a kolónia életétől, közvetlenül azelőtt, hogy felnőttként kikelnek, így bármi is csökkenti az élettartamukat, az még ezt megelőzően történik” (Fotó: Pixabay)

Egyébként természetes módon öregednek és pusztulnak el

A méhcsaládok cserélődése elfogadott tényező a méhészetben, mivel a méhcsaládok természetes módon öregednek és pusztulnak el. Az elmúlt évtizedben azonban az amerikai méhészek magas veszteségekről számoltak be, ami azt jelentette, hogy több méhcsaládot kellett kicserélniük, hogy életképesek maradjanak a műveletek. Az okok megértésére törekedve a kutatók a környezeti stresszhatásokra, a betegségekre, a parazitákra, a növényvédőszer-expozícióra és a táplálkozásra összpontosítottak.

Ez az első olyan tanulmány, amely a mézelő méhek élettartamának általános csökkenését mutatja ki. Potenciálisan független a környezeti stressztényezőktől, és arra utal, hogy a genetika befolyásolhatja a méhészeti ágazatban megfigyelhető általánosabb tendenciákat. A tanulmányt a Scientific Reports című folyóirat 2022. november 14-i számában tették közzé.

Genetikai komponens

„Elkülönítjük a méheket a kolónia életétől, közvetlenül azelőtt, hogy felnőttként kikelnek, így bármi is csökkenti az élettartamukat, az még ezt megelőzően történik” – mondta Anthony Nearman, a rovartani tanszék doktorandusza és a tanulmány vezető szerzője. „Ez bevezeti a genetikai komponens gondolatát. Ha ez a hipotézis helyes, akkor egy lehetséges megoldás felé is mutat. Ha el tudunk különíteni néhány genetikai tényezőt, akkor talán a hosszabb életű mézelő méhek érdekében tudunk tenyészteni.”

Nearman először akkor figyelt fel az élettartam csökkenésére, amikor Dennis van Engelsdorp entomológus docenssel közösen tanulmányozta a felnőtt méhek laboratóriumi nevelésének szabványosított protokolljait. Korábbi tanulmányokat megismételve a kutatók méhbábokat gyűjtöttek a mézelő méhkaptárakból, amikor a bábok 24 órán belül keltek ki a viaszcellákból, amelyekben nevelkednek. Az összegyűjtött méhek inkubátorban fejezték be a növekedést, majd felnőttként speciális ketrecekben tartották őket.

A halálozási arány megduplázódását tapasztalták

Nearman éppen azt vizsgálta, hogy milyen hatással van a ketrecbe zárt méhek cukros vizes étrendjének sima vízzel való kiegészítése a természetes körülmények jobb utánzása érdekében. Észrevette, hogy az étrendtől függetlenül a ketrecbe zárt méhek átlagos élettartama fele volt annak, mint az 1970-es években hasonló kísérletekben a ketrecbe zárt méheké. (Ma 17,7 nap, míg az 1970-es években 34,3 nap volt.) Ez az elmúlt 50 év publikált laboratóriumi vizsgálatainak alaposabb áttekintésére késztetett.

„Amikor ábrázoltam az élettartamokat az idő függvényében, rájöttem, hogy hűha, valójában ez a hatalmas időhatás van” – mondta Nearman. „A mézelő méhek laboratóriumi nevelésére vonatkozó szabványosított protokollok csak a 2000-es években váltak hivatalossá, így azt gondolnánk, hogy az élettartam hosszabb vagy változatlan marad, mert egyre jobbak vagyunk ebben, igaz? Ehelyett a halálozási arány megduplázódását tapasztaltuk.”

Kevesebb táplálékszerzési idő és alacsonyabb méztermelés

Bár a laboratóriumi környezet nagyon különbözik a kolóniától, a laboratóriumban tartott méhekről szóló történelmi feljegyzések a kolóniákon tartott méhekhez hasonló élettartamra utalnak. A tudósok általában azt feltételezik, hogy azok az elszigetelt tényezők, amelyek az egyik környezetben csökkentik az élettartamot, a másikban is csökkentik azt. Korábbi tanulmányok azt is kimutatták, hogy a valóságban a mézelő méhek rövidebb élettartama kevesebb táplálékszerzési idővel és alacsonyabb méztermeléssel jár. Ez az első olyan tanulmány, amely ezeket a tényezőket összekapcsolja a méhcsaládok cserélődési arányával.

Amikor a kutatócsoport modellezte az élettartam 50%-os csökkenésének hatását egy olyan méhészetre, ahol az elveszett méhcsaládokat évente pótolják, a kapott veszteségek aránya 33% körüli volt. Ez nagyon hasonló a méhészek által az elmúlt 14 évben jelentett 30%-os és 40%-os átlagos téli és éves veszteségekhez.

Nearman és van Engelsdorp megjegyezte, hogy az általuk laboratóriumban tartott méhek valamilyen alacsony szintű vírusfertőzésnek vagy növényvédőszer-expozíciónak lehetnek kitéve a lárvális stádiumban, amikor a kaptárba költöznek, és a dolgozó méhek etetik őket. A méhek azonban nem mutatták az ilyen expozíció nyílt tüneteit, és a hosszú élettartam genetikai összetevőjét más rovaroknál, például a gyümölcslegyeknél is kimutatták.

A kutatók következő lépése az lesz, hogy összehasonlítsák a mézelő méhek élettartamának tendenciáit az Egyesült Államokban és más országokban. Ha eltéréseket találnak a hosszú élettartamban, akkor elkülöníthetik és összehasonlíthatják a lehetséges hozzájáruló tényezőket, mint például a genetika, a növényvédőszer-használat és a vírusok jelenléte a helyi méhállományban.

(Forrás: phys.org)

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás