A méhek tömeges pusztulása felboríthatja a teljes táplálékláncot

A méhek számának csökkenése nem csupán azért gond, mert nem, vagy csak nagyon drágán lesz igazi méz az otthonunkban. A nagyobb gond, hogy a méhek eltűnésével a komplett tápláléklánc felborulhat. Ha nincsenek méhek, akkor nincs például apró bogyós gyümölcs, amely sok madár táplálékát jelenti, ez kihat ezeknek a madaraknak a sorsára, amely hat a madarakat levadászó ragadozókra, és így tovább.

 A Méhek Napját Magyarországon már 1994 óta április 30-án tartják. Ezt a napot az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezte Magyarországon, bár a Méhek Világnapját csak 2017 óta tartják hivatalosan. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében május 20-a 2017-től a Méhek Világnapja lett. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a világ figyelmét. Azaz a Méhek Világnapja kimondottan a méhek környezetvédelmi fontossága miatt lett hivatalos – emlékeztet a agrarszektor.hu írása.

Miért fontosak a méhek?

A méhek kulcsszerepet töltenek be a virágos növények beporzásában. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer-termelésének egyharmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, közülük is a méhek végzik el ennek a feladatnak a döntő hányadát. Sajnos a világ méhállománya rendkívüli mértékben fogy, márpedig a hasznos beporzók hiánya miatt olyan kedvenc gyümölcsök nem tudnának megteremni, mint például az eper, alma, mandula, paradicsom, kávé, kakaó stb.

Összesen 87 olyan alapvető haszonnövény van, amelynek léte közvetlenül a méhek beporzásától függ. Azonban közvetlen és közvetett módon, a beporzó rovarok és egyéb beporzást segítő élőlények (például pillangók, kisebb testű madarak) beporzó tevékenységétől függ az haszonnövényeink több mint kétharmada.

Vajon mitől pusztulnak a beporzó rovarok, köztük a méhek?

A méheket sújtó betegségek már Magyarországon is jelen vannak. Ilyen például egy élősködő atkafaj, és az azok révén terjedő vírusok is pusztítják az állományokat. Ennél sokkal nagyobb károkat okoz a méhek számára az élőhelyük beszűkülése, megszűnése.

A városok terjeszkedésének következtében a zöld területek nagysága egyre csökken, a méhek egyre messzebbről tudnak csak táplálékot gyűjteni, így kifáradnak, akár el is pusztulhatnak. A nagyüzemi, monokultúrás termelés következtében eltűnnek azok a növények az utak széléről, amelyek sokféle, színes virágukkal a méheknek bőséges élelmet, virágport adnak, „legelőként” szolgálnak.

A termelés során alkalmazott vegyszerek (például csávázószerek), növényvédőszerek is mérgező hatásúak. A szerek hatására a méhek szervezete legyengül, könnyebben megtámadják őket a fertőzések. Vagy elveszítik a híres tájékozódó képességüket, nehezen találnak vissza a lakhelyükhöz.

Az éghajlati szélsőségek sem tesznek jót a méheknek. Rövidebb idejük van a gyűjtésre: a virágzás idejére eső hűvös, csapadékos vagy éppen extrém forró időjárás következtében nem jutnak elegendő táplálékhoz. A klímaváltozás miatt a kártevőik is egyre inkább elszaporodhatnak.

Mi veszélyezteti a méheket?

A méhek számának ijesztő mértékű csökkenéséhez az intenzív mezőgazdasági termelés, a rovarirtó- és növényvédőszerek túlzott használata, a természetes élőhelyek csökkenése, a klímaváltozás és a természetes kórokozóik egyaránt hozzájárulnak.

Nagyon fontos lenne a vadvirágos természetközeli élőhelyek megőrzése, illetve hogy minél kevesebb toxikus kemikália kerüljön a levegőbe, a növényekre és a talajba. Kardinális kérdés például, hogy mivel, mikor és hogyan történik a szúnyogirtás, amelynek évről évre rengeteg méhcsalád esik áldozatul. Hasonló problémát jelent a szántóföldök gyomirtózása is.

Nem véletlen, hogy az ENSZ három évvel ezelőtt a méhek világnapjává nyilvánította május 20-át. Valóban ökológiai katasztrófa fenyegeti az egész Földünket, amennyiben nem változtatunk azon a felelőtlen, kemikáliákkal túlterhelt gazdálkodási formán, amely a méhkolóniák drámai pusztulását idézi elő. A nemzetközi szervezet a világnappal a méhek és a méhészet rendkívüli fontosságára és veszélyeztetettségére szeretné felhívni Földünk lakosságának figyelmét – amíg még nem késő.

Mi a probléma?

A beporzók száma az elmúlt évtizedekben folyamatos csökkent, ez pedig elsősorban az emberi tevékenység következménye. Növényvédő szerek túlzott használata; intenzív, monokultúrás mezőgazdaság; éghajlatváltozás; környezetszennyezés; túlfogyasztás; a biológiai sokféleség csökkenése – ezek mind negatívan hatnak a beporzó rovarok létére.

Természetesen van megoldás. A fenntartható mezőgazdaság, az agroökológia, védelmet nyújthatnak a beporzóknak, mivel kevesebb rovarirtó szert használnak, és ügyelnek a mezőgazdasági fajtagazdagság megtartására is.

A biogazdálkodás szintén segíti a méhek munkáját. Ha nincs módunk az ökológiai gazdálkodás kialakítására, kisebb odafigyeléssel is támogathatjuk a méhek munkáját. Ültessünk minél több virágzó növényt a kertbe, hiszen vannak olyan növények, amelyek mágnesként vonzzák a méheket.

Kedvelik a levendulát, zsályát, kokárdavirágot, sétányrózsát, hortenziákat, mézontófüvet (facélia), japánmirtuszt vagy gyöngyikét. Kimondottan teraszra, balkonládába virágzó fűszernövényekkel is segíthetjük a rovarok munkáját, hiszen ezekkel nem csak a méheket támogatjuk, de hulladék nélkül juthatunk kedvelt fűszernövényeinkhez.

Próbáljuk ki, milyen az, ha nincs gyep a kertünkben, akár csak a kertünk egy kisebb napos szegletében. Erre a területre szórjunk vegyes virágmagokat, alakítsunk ki a kerten belül egy kis virágzó rétet. Szórjunk el facéliamagot, lóheremagot, de kapható már olyan vegyes virágmag, amely kimondottan a beporzó rovarok kedvenc virágainak magkeverékét tartalmazza.

A közismert gyep több szempontból sem ideális: nem megfelelő a méheknek, nehezen fenntartható, nagy szüksége van kiegészítő tápanyagokra, állandó karbantartásra, nem beszélve a rendkívüli vízigényéről. A fű helyett lehet például lóherét vetni, a méhek szeretik, szép zöld felületet biztosít, alig kell karbantartani, mindenhol, akár minimális locsolás mellett is szép.

Készítsünk rovarszállót!

Bármekkora méretű is már segítség a méheknek és egyéb rovaroknak. Csinálhatunk kicsit, nagyot, bátran használjuk a háztartásunkban fellelhető anyagokat hozzá.