A multik uralják a magyar vetőmagpiacot, hazánk egyszerű nyersanyag-exportőr lett

Hirdetés

A rendszerváltást megelőzően a magyar mezőgazdaság egyik fontos exportcikke volt a vetőmag. A szakmában úgy emlékeznek, hogy a magyar nemesítésű fajták néhány évtizeddel ezelőtt még világszerte kifejezetten keresettek voltak. A magyar vetőmagpiac világát viszont csaknem teljesen a nemzetközi cégek uralják. Ha csak a mennyiséget vesszük alapul, akkor továbbra sincs gond. Magyarország ugyanis a világ hatodik legnagyobb vetőmagexportőre Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile mögött. A Vetőmag Szövetség adatai alapján tavaly 113 ezer hektáron 316 ezer tonna vetőmagot termesztettek a magyar gazdák. A hazai helyzetet a G7 gazdasági portál foglalta össze.

A magyar vetőmagpiac főként három nagy vállalatnak termeszt

Alig van magyar exportőr, magyar mezőgazdasági innováció pedig még kevesebb

Ugyan Magyarországon 850 vállalkozás foglalkozik vetőmag termesztéssel és kereskedelemmel, ezek a magyar kivitelnek nagyjából csak az 5 százalékát adják. A maradék 95 százalékot három nagy multinacionális cég birtokolja, a Monsanto, a Pioneer és a Syngenta. Ezek a cégek főként kukorica vetőmagot szállítanak a külpiacokra. A három nagyvállalattól kiadják a gazdáknak a bázismagot, majd szerződést kötnek a termelőkkel, és a cég megvásárolja tőlük a kész termést, azaz a vetőmagot. A multik vetőmagüzemmel is rendelkeznek, a Pioneer és a Syngenta zöldmezős beruházásban építette meg a feldolgozó gyárát, míg a Monsanto az egykori bábolnai IKR üzemét vette meg.

Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója általánosságban azt mondta a G7-nek, hogy az export legnagyobb részét a kukorica vetőmag teszi ki. Kukoricából csak Franciaország exportál többet nálunk Európában.

A magyar vetőmagágazat hatalmas változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltáskor a vetőmag termelési területe hirtelen visszaesett, a felhasznált vetőmag mennyisége azonban meredeken emelkedni kezdett. Ez főleg a vetőmag-behozatal hirtelen megjelenése miatt történt. Ma már a magyar gazdák is a külföldön nemesített bázismagokról szaporítják a vetőmagnak valót.

A vetőmag-üzletből a vetőmag termelésével, valamint a növények nemesítésével lehet nyereséget csinálni. De hiába nő rendkívül gyorsan a globális piac (1994 óta a nemzetközi vetőmag-kereskedelem a hétszeresére nőtt), az ázsiai, és azon belül is főleg a kínai vetőmag-import mindenhol letörte az árakat. Ezért az egész ágazat jövedelmezősége visszaesett. Magyarországon az egész növénytermesztés nagy részt négy monokultúrából áll (kukorica, búza, napraforgó, repce), és a feldolgozóipari kapacitások sem túlzottan erősek. Emiatt nem meglepetés, hogy az ország hozzáadott érték nélküli nyersanyagexportőr lett.

A jó vetőmag nemesítése nagyon megéri

Ehhez kitartás és szerencse is kell. Egy-egy fajta nemesítése akár 5-10 évig is eltarthat, mivel a magokat el kell vetni és meg kell várni, míg kikelnek. Tehát a kísérleti növények tulajdonságai – például a szárazságtűrés, a hozamnövekedés illetve a vegyszerekkel szembeni ellenállás – csak a termés beérése után derül ki biztosan. Aztán pedig újra el kell vetni, és ellenőrizni kell. Ráadásul a legtöbb kísérlet nem is sikeres. Ha viszont bejött a dolog, akkor a nemesítő 25 éves növényfajta oltalmat szerezhet, ezalatt az idő alatt pedig a forgalomba hozott vetőmagok árának 10-20 százalékát szedheti be licenszdíjként. A magyar nemesítés egy része a rendszerváltás után állami kézben maradt, de a szakmának nincs túl jó véleménye a hazai nemesítésről. A hibrid vetőmagok közül lényegében kiszorultak a hazai nemesítésű vetőmagok, a repce és a búza esetében az arány egy százalék, míg a hibrid kukorica kevesebb, mint 10 százalékát adja a magyar fejlesztésű fajták - írta a G7 cikke.

Témák a cikkben

vetőmag

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek