A műtrágyapiac helyzetéről adott interjút a Nitrogénművek tulajdonosa, Bige László

A műtrágya a mezőgazdaság egyik legmeghatározóbb inputanyaga. A tápanyagpiac működése azonban eléggé összetett, ezért érdemes közelebbről és részletesebben megvizsgálni. Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa a vele készült interjúban többek között arról is beszélt, melyik termékből mennyi fogyott, és hogyan alakultak az árak az idén. A beszélgetésben szó volt még a fejlesztésekről és a megtérülésről is.

A Napi.hu készített interjút a hazai műtrágyapiac egyik meghatározó cégének tulajdonosával. A Nitrogénművek Zrt. első embere, Bige László beszélt az ágazatot meghatározó tényezőkről.

Sokat beszélnek arról, hogy növelni kellene a terméshozamokat, az inputok felhasználása azonban sok gazdaságban még a kívánatosnál is alacsonyabb. Hogy néz ki a műtrágyapiac ennek tükrében?

A magyar termelőknek azt kell megérteniük, hogy nem a kukorica ára alacsony, hanem a hazai hektáronként 7-8 tonna átlagtermés feleannyi, mint a Nyugat-Európában betakarított 12-16 tonna. Ehhez a teljesítményhez a magyar gazdálkodók feleannyi műtrágyát használnak, mint a náluk kétszer annyit termelő uniós gazdák. Bizonyos kultúrákra minimum 3-4 alkalommal. Akik ezt nem értik meg, azoknak nemcsak a hozama, hanem az árbevétele is kevesebb. Fontos, hogy a nitrogén felhasználását szabályozó rendeletet is meg kellene változtatni, hogy talajtípusok szerint más-más mennyiséget lehessen alkalmazni. Illetve időnként lehetne derogációt (hatályon kívül helyezést) kérni a csökkentett nitrogénfelhasználás alól.

A műtrágya-forgalmazók összesen 1,5 millió tonna műtrágyát adtak el közvetlenül a magyarországi mezőgazdasági termelők részére 2018-ban. Az értékesített mennyiség 9,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél, miközben egy hektárra nálunk így is csak feleannyi műtrágyát használnak a gazdálkodók, mint a nyugat-európai gazdák. Igaz, a tavalyi hazai adat magasabb a 2016-os forgalmazási értéknél, a növekedés pedig 2014-től egészen a múlt évig folyamatos volt. Tavaly azonban megtört a növekvő trend és csökkent a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele is, mégpedig 2,1 százalékkal, 126 milliárd forintra. Eközben a műtrágyaárak a KSH adatai szerint átlagosan mindössze 3,7 százalékkal emelkedtek.

Idén változott a helyzet? Hogy néz ki a műtrágyapiac a különböző típusokat nézve?

A kijelölt forgalmazók műtrágyából csaknem két és félszer akkora volument értékesítettek, 2019 augusztusában, mint július hónapban. A múlt év azonos időszakához képest pedig a műtrágyák iránti kereslet 22 százalékkal emelkedett idén augusztusban Magyarországon - legalábbis ez derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adataiból. Az összesítés szerint a 2 legkeresettebb termék a 27 százalékban nitrogént tartalmazó mészammon-salétrom (MAS) és a monoammónium-foszfát (MAP) volt idén augusztusban. Ekkor a MAS értékesítési ára 22, a MAP-é 0,8, az ammónium-nitráté (AN) 18,8, a szuperfoszfáté 1,1, a kálium-kloridé (KCI) 8,3, míg a nitrogén-foszfor-káliumé (NPK) 0,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ekkor, egészen őszig meglehetősen nyomottak voltak a hazai árak az európaiakhoz képest.

Mennyire befolyásolja az árakat az európai piac?

A műtrágya esetében közös európai piacról beszélhetünk. A műtrágyaipar az elmúlt 5 év átlagában 12,5 milliárd eurós forgalmat generált. A magas szállítási költségek ellenére jelentős mennyiségű árutételek mozognak a határokon, ez biztosítja a nyitott piaci folyamatok működését. Európa ármeghatározó piaca Németország, ahol transzparens módon hozzák nyilvánosságra az árakat, melyeket a környező országok követnek. A német piac - földrajzi elhelyezkedésének, keresleti oldalának és jól szervezett működésének következtében - kedvelt piaca minden gyártónak. Ezzel jelentős versenyt gerjeszt az iparági szereplők között.

Mennyire nyereséges a műtrágyagyártás?

A műtrágyagyártók által elért eredmények nagy volatilitást mutatnak, azonban más iparágakhoz képest viszonylag magasak. Ennek persze oka van: a magas beruházási igények miatt az iparág erősen tőkeintenzív. A beruházások a jelentős költségek mellett hosszú ideig tartanak. Azonban muszáj fejleszteni, mert az egyes gyárak hosszú távú fennmaradását a hatékonyság határozza meg. Így aki nem forgatja vissza az eredményét, kiesik a piacról. Persze nem 4 év alatt, de fejlesztések nélkül 10 évnél tovább már nagyon nehezen lehet versenyben maradni. Az iparág körkörösségét éppen a beruházási ciklusok adják, az egyes nagy beruházások során többletkapacitás keletkezik. Majd azt felszívja a folyamatosan növekvő kereslet, és helyreáll a piaci egyensúly. Sokszor a régi technológiák és az újonnan építettek még egy rövid ideig párhuzamosan működnek. Így volt ez az elmúlt években Kínában, ami nyomást gyakorol a világpiacra.

A teljes interjút itt lehet elolvasni.