A nász miatt most fokozott veszélyt jelentenek a közlekedésre az útra tévedt őzek

Hirdetés

Egy hete tart az egy hónapos őznász, ezért vezessen fokozott figyelemmel! A hazánkban évente elütött mintegy 5-6 ezer nagyvadból nagyjából 4 ezer őz, és a balesetek legnagyobb része a párzási időszakban történik, amikor a bakok űzik a sutákat. Ilyenkor nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon, hanem szinte mindenhol számíthat az útra tévedt őzek felbukkanására. Az üzekedés ideje alatt az állatok nappal is aktívak. Ezen kívül figyelmetlenek és gyakrabban ugorhatnak ki az útra. Emiatt az általuk okozta balesetveszély is jócskán megnövekedik. Az őz a legelterjedtebb nagyvadfajunk, egyedszámát mintegy 360 ezerre becsülik, és az ország egész területén előfordul. A témáról a Greenfo.hu oldal számolt be bővebben.

Az útra tévedt őzek üzekedés idején még többször jelentenek kockázatot az autósoknak

Ha őzet lát átszaladni az úton, számíthat rá, hogy másik is követi azt. Ezért az egyetlen helyes megoldás a fékezés, ha pedig szükséges, a vészfékezés. Kikerülni ne próbálja meg, mert úgy azt kockáztatja, hogy lehajt az útról vagy átmegy a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség jóval komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal történő ütközés.

Ha mégis megtörtént a baj, akkor a kárrendezésről a Polgári Törvénykönyv a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni:

6:539. § [Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál] (1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles. (2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. (3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli. (4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.

A vadelütés is közúti balesetnek minősül, ezért bekövetkezése esetén minden esetben hívni kell a rendőrséget. A helyszínelés adatai segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Ezen kívül a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni szükséges (elérhetőségét a rendőrség ismeri).

Ha megállapítják, hogy egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak a teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti). Fontos, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őzbak vadászati értéke akár egymillió forintnál is több lehet. A vadgazdálkodási értékeket a Vadászati törvény végrehajtási rendeletének 20. számú melléklete tartalmazza, amit ide kattintva talál meg.

Témák a cikkben

vadászat vadkár

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Partner

Ezt ne hagyja ki! - Nagy meglepetés az Agrárszektor Konferencián

2024.10.04.

Előesttel bővül az idén a siófoki Agrárszektor Konferencia műsora, így már három napon keresztül, december 3-5. között találkozhatnak színvonalas szakmai programokkal a rendezvény résztvevői. A december 3-i előesten az agráriumot érintő meteorológiai előrejelzésekről, az agrárgazdaságra is hatással bíró várható gazdasági és belpolitikai eseményekről lesz szó, illetve mérlegre kerülnek a magyar élelmiszergazdaság Európai Unióban töltött elmúlt húsz évének tapasztalatai és a hazai agrárvállalkozások kitörési lehetőségei is.

Öntözőrendszerek: Melyik a legjobb választás?

2024.10.04.

Az öntözőrendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a kertészet és általában a mezőgazdaság hatékonyságában, különösen a szárazabb éghajlatokon, így Magyarországon is. Az optimális vízellátás biztosítása a növények számára nemcsak a terméshozamot növeli, hanem a vízpazarlás minimalizálásában is segít.

Utánajártak, hány medve kóborolhat Magyarországon

2024.10.04.

Szinte lehetetlen kideríteni, pontosan hány európai barnamedve kószál éppen Észak-Magyarország erdőiben, de az egyes észleléseket végignézve képet kaphatunk az állatok hozzávetőleges számáról.

Partner

Vulcan Profi Smax – granulált elemi kén - Mindenkinek használni kellene?!

2024.10.04.

Az elmúlt években a kénhiány állandósult a növénytermesztésben. Sok és egyoldalú a kijuttatott nitrogén, miközben egyre magasabb fehérje- és olajtartalmú növényeket termesztünk. Granulált kén használatával több évre elegendő ként tudunk kijuttatni.

Bőgés után barcogástól hangosak az erdők – egy nap alatt akár 30-40 nősténnyel is elbír a bika

2024.10.04.

Az ősz és a hűvösebb idő beköszöntével megérkezett a gímszarvasok párzási időszaka, azaz a szarvasbőgés. A különös jelenség időjárástól és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől akár novemberig is tarthat. A rendőrség és a vadásztársaságok fokozott óvatosságra kérik a közlekedőket, mivel a párzás időszakában a vadak mozgása még kevésbé kiszámítható, mint máskor.

Drámai visszaesés után hároméves mélyponton Magyarország ipari termelése: mi áll a háttérben?

2024.10.04.

Az augusztusi ipari termelési adatok alapján az ipari kibocsátás volumene jelentős visszaesést mutatott. Az ipar teljesítménye idén augusztusban 9,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a munkanap-hatással korrigálva pedig a visszaesés 4,1% volt.

További hírek