A növény beszél hozzánk, aki érti, annak terméstöbblettel hálálja meg ezt

A növénytermesztésben az ismert makroelemeken (pl. nitrogén, foszfor és kálium) kívül mikroelemeket is ki kell juttatnunk. Annál is inkább, mert a mikroelemeket (pl. bór, cink, mangán, molibdén, réz és vas) a növények maguk nem tudják előállítani, ezért ezeket a tápelemeket mindenképpen a környezetükből kell felvenniük. Azonban ez nem mindig sikerül a kellő mennyiségben. A tápanyaghiányt a növény fiziológiai stresszként éli meg, aminek a következménye terméscsökkenés és minőségromlás lehet. A növények jelzik, ha valamire szükségük van. A siker azon múlik, hogy ezeket a hiánytüneteket felismerjük-e. Ezzel a céllal, immár második alkalommal tartott online kurzust a KALI Akadémia keretében április 14-én, Dr. Zsom Eszter és Dr. Heike Thiel, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói.

Ez alkalommal a bór, a mangán, a cink, a réz, a vas és a molibdén szerepét és a hiánytüneteit mutatták be részletesen, hogy a gazdálkodók hatékonyan tudjanak beavatkozni és megszüntetni ezeket a problémákat.

Megtudtuk, hogy a tápelem mozgása a növényben az, ami alapvetően meghatározza, hogy az idősebb vagy a fiatalabb leveleken észleljük először a hiánytüneteket. A növényben nem mozgó tápelemek, például a bór, hiánytünetei legelőször a fiatalabb leveleken látszanak, míg a közepesen mozgékony elemek esetében – és a mikroelemek nagy része ide tartozik - már nehezebben határozható meg a hiánytünetek felbukkanásának helye.

A mikroelemek közül termesztésben a bór és a cink fordul elő a leggyakrabban, ezért a részletes bemutatást ezekkel kezdték.

Dr. Zsom Eszter kiemelte, hogy a bór nélkülözhetetlen a sejtfalképződésben (a szénhidrátok előállításában) és a megtermékenyülésben a pollentömlő képződésénél. Fontos szerepe van továbbá abban, hogy a sejthártyák rugalmasak legyenek. Hangsúlyozandó még a fontosságuk a nitrogénfixálásban, például a szójánál. Azoknál a növényeknél, amelyeknek nitrogénkötő baktériumok élnek a gyökerein, illetve képesek megkötni a nitrogént a levegőből, azoknál nagyon fontos a bór pótlása. Elengedhetetlen a tápelem továbbá a generatív növényi részek felépítése és egészséges fejlődése szempontjából, a gyökérnövekedésben. Nagyobb gyökérfelületen több tápanyagot tud felvenni a növény.

Mivel a bór a növényben nem mozog, hiánytünetei a fiatal leveleken láthatóak először. Bórhiány gyakran lép fel szárazságban, ami leginkább a zsugorodott növekedésben mutatkozik meg. Ilyenkor a vegetációs pontok elhalnak és a fiatalabb levelek deformálódnak. A szárakon, a levélnyélen és a gyökereken parásodott repedések és kisebb méretű levelek képződnek. Nő a gombásodás és a baktériumos fertőzéseknek a veszélye. Varasodás gyakrabban jelentkezik, például az almánál. Fontos tudni, hogy meszezés hatására csökken a felvehető bór mennyisége a talajon keresztül.

A bórt levélen keresztül tudjuk pótolni. Erre az EPSO termékek közül az EPSO Microtop kiválóan alkalmas. Benne a magnézium és kén mellett, mangán és bór is található. Két-három alkalmas kezeléssel jelentős mennyiségű bórt tudunk kijuttatni, akár a szőlőnek, repcének, napraforgónak vagy cukorrépának, akár más bórigényes növénynek.

Hallhattunk arról is, hogy a cink különböző enzimeket aktivál, és ezáltal sok metabolikus folyamatot stimulál a növényben. Fruktóz-6-foszfátot képez, ami a glikolízis egyik legfontosabb bomlásterméke és ezáltal fontos a fotoszintézisben. A cink szükséges a a DNS- és ezáltal a fehérjeképzésben is, de részt vesz az Indol-3-esetsav képzésében, és ezáltal a növény növekedésének szabályozásában. Fontos a növények megporzásához is. Jellemző továbbá rá, hogy képes a káros szabadgyököket elpusztítani és a növényeket sejt szinten méregteleníteni. Kutatások kimutatták, hogy szoros összefüggés van a fuzárium- és a búza rizoktóniás fertőzése és a cinkellátás között.

Különösen a kukorica esetében fontos, hogy a cink folyamatosan a növény rendelkezésére álljon a gyökerek közelében, és ezáltal védelmet nyújtson a gombák és baktériumok ellen. Említésre méltó még, hogy a magasabb cinktartalmú búzaszemek sokkal jobban csíráznak.

Az előadók elmondták, hogy mivel a cink relatíve nehezen mozog a növényben, ezért a hiánytünetek először a fiatalabb leveleken láthatók. Ez lehet törpenövés, aprólevelűség és részleges rozettaképződés. Klorotikus gyorsan növekvő foltok keletkeznek kisebb-nagyobb elhalt részekkel, egészen a fehéredésig elmenő világosodás léphet föl, főleg a fiatalabb leveleken.

Nem érzékenyek rá a kalászosok, ellentétben a kukoricával, a komlóval és a babbal, de elmondható még ez a szőlőre és általában a gyümölcsökre. Fontos, hogy az érzékeny növények folyamatosan cinket kapjanak már a fejlődésük legelejétől. Az alacsony cinkellátottságú növények érzékenyek továbbá az erős fényre. Fontos tudni, hogy cinkhiány ott is felléphet, ahol nagy adagban foszfort használnak. A cinkhiány kezelésére az EPSO Combitop javasolt.

Elhangzott, hogy a mangán az asszimiláták és zsírsavak képzéséhez fontos. Segíti a fotoszintézist, azáltal, hogy részt vesz a kloroplasztiszok képzésében, és segíti a zsírsavak képződését is. Nélkülözhetetlen a sejtek hosszanti növekedésében, és ezáltal összességében a növény növekedésében is. Stimulálja továbbá a mellékgyökerek növekedését és a termés minőségét is befolyásolja azáltal, hogy megnöveli az értékes beltartalmi anyagok koncentrációját, mint például a citromsav vagy a C-vitamin. Mangán szintén található az EPSO Microtop és EPSO Combitop készítményekben.

Mivel a mangán a növényben viszonylag immobilis, a hiánytünetek először a fiatalabb vagy középső leveleken jelennek meg. A levélerek közötti részen szürkés-barnássárgás csíkok vagy foltokat láthatunk, melyek sötétbarna, nekrotikus pontokat képeznek.

A mangánhiánynak sokféle oka lehet. Kialakulhat például akkor, ha magas a talaj szervesanyag-tartalma vagy a pH-ja.

Megtudtuk, hogy a kalászosok közül a zab reagál legérzékenyebben a mangánhiányára. Szárazfoltosság lép fel, és ezek a foltok később ki is lyukadhatnak a fenti fiatalabb leveleken. A tünetek már tavasszal megjelennek. A burgonyán sok rozsdafolt szerű folt figyelhető meg.

Miután a réz mozgékonysága a növényben csekély, keveset vesz fel. A tápelem 70%-a a kloroplasztiszokban halmozódik föl, ezért részt vesz a fotoszintézisben, és így elősegíti a szénhidrát- és fehérjeszintézist. A réz megvédi a növényt az idő előtti lebomlástól. A vassal együtt részt vesz a nitrátredukcióban. Jó tudni, hogy antagonizmusban áll a vassal, a mangánnal és a cinkkel, tehát a réz kiszorítja a vasat, a mangánt és a cinket a gyökér felületéről. Hiányára különösen az árpa, a búza és a zab érzékeny.

Ilyenkor a levélcsúcsok kifehérednek majd besodródnak, a hajtások hajlamosak arra, hogy megtörjenek. Általában hiányos buga vagy kalász képződik. A kalászok néha üresek.

A vas, mivel nehezen mozog a növényben, ezért a hiányát legelőször a fiatalabb leveleken lehet észrevenni, azok sárgászöldekké válnak. Agyagos, meszes és levegőtlen talajokon gyakoribb a vashiány, de akkor is előfordulhat, ha egy talajt túlöntöznek, például a kertészetekben vagy szobanövényeknél. Ilyenkor lassul a növekedés és a virágkötés, elhalás viszont nem következik be. Vasra igényesebb növény a zab és a spenót.

A webinárium résztvevői azt is megtudhatták, hogy a molibdén hiányára szürkés-zöldes elszíneződés utal. Ez tipikus például a karfiolnál és torz növekedést eredményez.

Az előadáson Dr. Zsom Eszter és Dr. Heike Thiel is többször hangsúlyozta, hogy a talaj kémhatása és a tápelemek felvehetősége között összefüggés áll fenn. A vas, a mangán, a réz és a cink meszes talajokon (6-os pH felett) nem hasznosul. Aki ilyen talajon gazdálkodik, ezeket levélen keresztül kell, hogy pótolja.

A webinárium záró részében a részvevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. A válaszokban elhangzott, hogy:

• a talaj optimális mangánszintje 15-20 mg/kg.
• nincs olyan műtrágya, ami minden hiány együttes kezelésére alkalmas, mivel a 23 nélkülözhetetlen tápanyagra egy növénynek nem folyamatosan van szüksége, hanem csak egy-egy életszakaszában.
• kukoricánál az első cinkkezelést 4-6 leveles állapotban érdemes kijuttatni, és ezt 3-4-szer megismételni az EPSO Combitoppal kb. 10-15 kg/ha adagban.
• búzánál az első cinkadagot érdemes még ősszel, karácsony előtt kijuttatni, és tavasszal ezt 2-3-szor megismételni, szintén 10-15 kg-os dózisban EPSO Combitoppal .
• ha a mangántartalmú EPSO Microtopot vagy az EPSO Combitopot választjuk, akkor 10-20 kg/ha dózisban javasolt kijuttatni búzára, de akár 25 kg is lehet, 3-4 alkalommal. Az első kezelés lehet már ősszel is.
• a cinket cink-szulfátként érdemes kijuttatni, mert így könnyen felvehető a növények számára. Az EPSO Combitop is ebben a formában tartalmazza.
• a talajban előfordulhat antagonizmus a foszfor és a cink között, de cink-szulfát formában a növény akkor is fel tudja a cinket venni, hiszen már vízoldott állapotban kerül a talajba.

A következő online előadásra május 8-án 10-11-ig kerül sor, amelyre már most lehet jelentkezni erre a linkre kattintva:

Illetve a vállalat követhető még a Facebookon ide kattintva.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A K+S Minerals and Agriculture GmbH magas minőségű termékeket kínál, melyek káliumot (K), magnéziumot (Mg), ként, (S), bórt (B), mangánt (Mn) és cinket (Zn) tartalmaznak a növények által azonnal felvehető formában és a növény számára kedvező összetételben. A 60er Kali (kálisó) a legkeresettebb termékük. Ez az univerzális monoműtrágya főként a főbb szántóföldi növények trágyázására használatos, legtöbbször kalászosokban és kukoricában alkalmazzák. Ásványi trágya különlegességeik az előbb említett növényeken túlmenően azoknál a növényeknél használatosak, amelyeknek magasabb a kálium-, magnézium- vagy kénigényük, pl. napraforgó, repce, burgonya. A KALISOP, Patentkali, ESTA Kieserit és EPSO Top elsősorban a kloridérzékeny növényeknél használatosak, pl. burgonya, szőlő és zöldségkultúrák.

Az EPSO Top, SOLUMOP, soluSOP és HORTISUL tápoldatozásra is használhatóak, melynek egyre nő a jelentősége.

Mivel a növények tápelem igénye eltér, a K+S Minerals and Agriculture szaktanácsadói felkészült szakemberek, hogy segítsék a gazdálkodókat nélkülözhetetlen információkkal ellátni növényei optimális tápanyaggal történő ellátása érdekében.

(x)