Az öntözésfejlesztést akadályozza, hogy időben, térben, mennyiségben és minőségben nincs elég felhasználható vízkészlet Magyarországon, a másik gátló tényező pedig a birtokszerkezet – derült ki a debreceni Farmer-Expón rendezett Hortico tanácskozáson. Ráadásul ott van kevesebb víz, ahol nagyobb szükség lenne rá: a gyümölcstermesztésben élen járó Alföldön feleannyi felszín alatti vízkészlet sincs, mint a Dunántúlon.

Sokkal bonyolultabb a vízgazdálkodás, mint azt mezőgazdasági termelőként gondolnánk – mondta a konferencia bevezetőjében a szervező FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Apáti Ferenc. Nincs mindig és mindenhol elég víz, ezért olyan nehéz az engedélyezés – olvasható a magyarmezogazdasag.hu tudósításában.

A lehullott csapadékból 56 köbkilométer víz származik, a párolgással pedig 49 köbkilométer jut a levegőbe (Fotó: Pixabay)

Magyarországon a 13. és 18. század között uralkodó kis jégkorszak idején alakult ki az a medencére jellemző vízjárta vidék, aminek a lecsapolásával a 19. században több mint megkétszerezték a szántóterületeket a gyepek és vizes területek rovására – mutatott rá előadásában Tamás János, a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője.

Hazánkba külföldről érkezik 112 köbkilométer víz, és 117 köbkilométer távozik.

A lehullott csapadékból 56 köbkilométer víz származik, a párolgással pedig 49 köbkilométer jut a levegőbe. Talajaink 38 köbkilométer vizet képesek befogadni, a növények vízhiánya 17 köbkilométerre becsülhető.

Másodpercenként 940 köbméter víz érkezik az országba

A Dunán, a Dráván és a Tiszán másodpercenként 940 köbméter víz érkezik hozzánk, az Alföld vízforrását azonban a belvizek adják. Felszín alatti vízkészletünk 2400 millió köbméter, abból 540 millió található az Alföldön, a többi a Dunántúlon.

Sokan nem értik, miért nem lehet használni a felszíni vizeket, amikor láthatóan ott vannak a folyókban, csatornákban, tavakban. A választ az ökológiai vízellátásban kell keresnünk, ami azt jelenti, hogy a vízhez kötődő élőlények számára is hagyni kell ebből az éltető elemből. Mégpedig az augusztusi 80%-os tartósságú vízmennyiséget figyelembe véve az adott víztesten. A vízellátási sorban pedig az öntözés csak a lakosság, a gyógyászat, az állatok ellátása után következik.

Hazánkban egy évben lehet belvíz és árvíz vagy belvíz és aszály is, és ez utóbbi alighanem gyakoribbá válik a klímaváltozás hatására – mondta Tamás János. Csatornák pedig ott vannak, ahol valaha vízelvezetésre volt szükség, így ezeknek a csatornáknak a felújítása lenne a leghatékonyabb módja az öntözés fejlesztésének.

Azt is figyelembe kell venni, hogy csak a legjobb termőterületeket és legértékesebb kultúrákat érdemes öntözni.

Jelenleg az öntözésre engedélyezett vízkészlet átlagos kihasználtsága 59, az öntözésre berendezett területé pedig 43%-os, vannak tehát tartalékok még most is.

Dinamikus vízgazdálkodásra kell törekedni

Minden igény nem elégíthető ki, a tervezés során vízgyűjtő szintű, időben és térben dinamikus vízgazdálkodásra kell törekedni. Stratégiailag az autópályákhoz hasonlóan kell kezelni a vízgazdálkodást, hiszen a hatalmas munkával járó csatornaépítések, amivel a tervek szerint összekötnek egyes víztesteket, igen hosszú idő alatt térülnek meg. Ilyen tervek készültek a Duna–Tisza homokhátság vagy a Nyírség-Hajdúság öntözésére.

A kertészet és az öntözés közé egyenlőségjelet kell tenni – szögezte le Ligetvári Ferenc, az Országos Vízgazdálkodási Tanács alelnöke. Hatalmas jelentőségű az öntözés, amint az a hazai arányokból is látszik: mezőgazdasági területeink 2%-át öntözzük, és onnan származik a termelési érték ötöde, valamint ott alkalmazzák a foglalkoztatottak háromnegyedét. Hosszú távon nem jut mindenkinek öntözővíz, 1-1,2 millió hektárt tudnánk berendezni öntözésre, és ennek a területnek a gazdaságos művelését kell kitalálnunk. Nagy értékű kultúráknál van létjogosultsága a vízpótlásnak.

Azt is figyelembe kell venni, hogy csak a legjobb termőterületeket és legértékesebb kultúrákat érdemes öntözni. (Fotó: Pixabay)

140 milliárd forintnyi nitrogén és foszfor van a kommunális szennyvízben

Hasznos lenne a szürke víznek nevezett szennyvíz újrahasznosítását is megoldani valahogy, hiszen műtrágyaáron számolva 140 milliárd forint értékű nitrogén és foszfor van a kommunális szennyvízben.

Öntözéssel növelni lehet a terméshozamot, javítani a termésbiztonságot, befolyásolni a minőséget és mérsékelni a gazdálkodás kockázatát. Akkor kell vizet adni a növényeknek, amikor a fejlődési állapotuk a leginkább igényli. Ugyanakkor idényen kívül is szükség lehet öntözésre a talaj vízkészletének feltöltésére.

Becsákné Tornay Enikő, az Agrár-közgazdasági Intézet Nkft. Környezetkutatási osztályának vezetője szerint a legkönnyebben a meglévő öntözőrendszerek hatásterületén gazdálkodókat lehetne bevonni az öntözésfejlesztésbe.

Az utóbbi években bejelentett aszálykárok ugyanis ilyen területeket is érintettek. Tavaly 11 ezer gazdálkodó 360 ezer hektáron jelentett aszálykárt, amire 8,9 milliárd forint kárenyhítési kifizetés történt. Az idén minden eddiginél nagyobb lesz a kár.

Az elaprózott birtokszerkezet nehezíti az öntözési közösségek alakítását

Az AKI és a FruitVeB Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Makó térségében, egy-egy kiemelkedő gyümölcs-, illetve zöldségtermesztő körzetben mérte fel igen részletesen a gazdálkodók öntözéssel kapcsolatos véleményét és tapasztalatait.

A szabolcsi gyümölcsösök esetében 20 ezer hektáron nincs lehetőség öntözésre, 8 ezer hektár öntözhető. De csak 5 ezer hektáron pótolják is a vizet, zömmel felszín alatti vízkészletből. Mindössze 2% a felszíni vízből történő öntözés aránya. A makói járásban éppen fordítva, 98%-ban felszíni vízből öntöznek, ott a másod- és harmadrendű csatornák állapota akadályozza a vízhez jutást. Ezen öntözési közösségek alakításával lehetne változtatni, de azt az elaprózott birtokszerkezet nehezíti.

Megosztás

További híreink

Vége az aszálynak, itt vannak a belvizek

2024.09.16.

A kiadós, országos csapadék hatására véget ért a hosszú aszály, a talaj alaposan megázott. Az őszi káposztarepce kezdeti fejlődéséhez így optimálissá váltak a körülmények. Holnap már csak elszórtan várható csapadék, szerdától pedig szárazra fordul az idő.

Elérte Magyarországot az árhullám, mutatjuk a legveszélyeztetettebb területeket

2024.09.16.

Elérte a Szigetközt az árhullám. A Lajtán Mosonmagyaróvárnál ma hajnalban a legmagasabb, III. fokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni az állami védvonalakon. A vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse folytatja a védelmi előkészületek koordinálást, szoros egyeztetésben a társszervezetekkel.

Három helyen is kiválogatták a legjobb fiatal szürkemarha bikákat

2024.09.16.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kollégái a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete tagjaival elvégezték a fiatal szürke szarvasmarha bikák válogatását a bugacpusztaházi, az izsáki, valamint a kunszentmiklósi állattartó telepeken.

Partner

Vadkerítések évtizedekre kivitelezve - szakértelemmel és megfelelő gépparkkal

2024.09.16.

Két év teljeskörű garancia, profi kivitelezés, minőségi alapanyagok, előzetes konzultáció, gyors, megbízható munka. Többek között ezekről számolnak be a Cont-Eco Kft. megrendelői, partnerei, akik sok esetben már évtizedek óta üzleti kapcsolatot ápolnak a vadkerítéseiről és villanypásztor-rendszereiről ismert szombathelyi vállalattal.

Ötvenkét őszi búza fajtát és 15 repcehibridet vizsgáltak a GOSZ-VSZT-NAK országos tesztjein

2024.09.16.

Összesen 52 őszi búza fajtát és 15 repcehibridet vizsgáltak a GOSZ-VSZT-NAK országos tesztjein.

Szél- és csapadékrekordot is hozott a hétvége

2024.09.16.

A hétvégén új országos széllökés és csapadék napi rekordok születtek: Kab-hegyen 118,8 km/h szélsebességet, Bakonybélben pedig 87,4 mm csapadékot mértek.

Partnerhírek
Partner

Vadkerítések évtizedekre kivitelezve - szakértelemmel és megfelelő gépparkkal

2024.09.16.

Két év teljeskörű garancia, profi kivitelezés, minőségi alapanyagok, előzetes konzultáció, gyors, megbízható munka. Többek között ezekről számolnak be a Cont-Eco Kft. megrendelői, partnerei, akik sok esetben már évtizedek óta üzleti kapcsolatot ápolnak a vadkerítéseiről és villanypásztor-rendszereiről ismert szombathelyi vállalattal.

Partner

Acélcsarnok-építés? Most dupla pályázati segítséget is kaphatnak az állattartók

2024.09.13.

Újra mezőgazdasági célú pályázatok nyílnak 2024 őszén, amelyek ez alkalommal az állattartó gazdaságok versenyképességének fokozását célozzák a termeléshez szükséges eszközök korszerűsítésének vagy éppen építési beruházás finanszírozásával. Az agrárszíntéren igen elterjedt acélcsarnokok utóbbihoz kínálnak, vállalkozásra szabott épületkonstrukciókat. Nézzük a modern acélcsarnokok előnyeit!

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 20 szervós kis traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 20 szervós kis traktor

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!

Magro.hu Piactér

Több mint 2.900 hirdetés 71 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás