A Transport & Environment (T&E) környezetvédelmi civil szervezet új jelentése szerint a szója, a biodízel előállítására használt növény iránti kereslet növekedése ösztönzi a természetes földek ipari termőfölddé alakítását Brazíliában.

„A szójatermesztés terjeszkedése hozzájárul ahhoz, hogy egy egész ökoszisztéma az összeomlás szélére kerüljön. Az EU éppen ennek az árucikknek a keresletét növeli azáltal, hogy növeli felhasználását bioüzemanyag-keverékében” – áll a jelentésben.

Az Amazonas esőerdőjének, a létfontosságú szénelnyelőnek, amelyet néha a „bolygó tüdejének” is emlegetnek, hatalmas területeit az elmúlt években szarvasmarha-legeltetésre és haszonnövények termesztésére alakították át, 2021-ben pedig elérte az erdőirtás 15 éves csúcsát.

"A brazil Amazonast lerombolják, ami a föld tüdejét a fordulóponthoz hozza" - mondta Maik Marahrens, a T&E bioüzemanyagokkal foglalkozó kampánymenedzsere.

„Európa kormányainak és az EU-nak dönteniük kell, hogy lehetőséget adnak az Amazonasnak, és véget vetnek a szójabioüzemanyagok használatának. A pálma miatt tiltakoztak, aszója miatt miért nem?” - tette hozzá.

A T&E régóta kampányol a növényalapú bioüzemanyagok uniós támogatásának megszüntetéséért, a szója pedig különösen a kritika célpontja.

Válaszul a bioüzemanyag-ipar megpróbálta elválasztani az európai tevékenységeket az Amazon pusztulásával, rámutatva az importált szója korlátozott mennyiségére és azokra a fenntarthatósági kritériumokra, amelyeket az importnak be kell tartania. Az uniós jog szerint a bioüzemanyag-alapanyagoknál igazolni kell, hogy olyan területeken termesztették, amelyeken 2008 óta nem irtottak erdőt.

„Ez a logika, miszerint egy olyan európai bioüzemanyag-politikát hibáztathat, amely túlnyomórészt európai nyersanyagokat, hulladékokat és maradékokat tartalmaz valamiért, ami az Amazonasban történik, ez az összefüggés egyszerűen nincs meg” – mondta André Paula Santos, az Európai Biodízel közügyekért felelős igazgatója. Az igazgatóság (EBB) elmondta az EURACTIV-nek.

„Sok fenntarthatósági kritérium megerősíti azt a tényt, hogy ha [szóját] használunk biodízelhez, akkor valószínűleg ez a legfenntarthatóbb felhasználás” – tette hozzá.

A német ipari szervezet, az UFOP adatai szerint 2019-ben a szójaolaj az EU biodízel-termelésének mintegy 6%-át tette ki, ami alacsonyabb arányt jelent, mint a repceolaj és a pálmaolaj, amelyek 38%-át, illetve 30%-át tette ki. 

A szójaolaj bioüzemanyagként való felhasználása azonban az elmúlt években megnövekedett az EU-ban, és elérte az egymillió tonnát. Az EU világviszonylatban a negyedik legnagyobb szójaolaj-fogyasztó bioüzemanyaghoz Brazília és az Egyesült Államok – mindkettő 4,3 millió tonnát – és Argentína mögött, amely 1,7 millió tonnát fogyaszt.

Santos cáfolta a T&E azon állítását, miszerint a szójahasználat jelentősen megnövekszik, ha a pálmaolaj-termelést betiltják, kiemelve a repceolaj-termelés növekedését és a használt étolajok bioüzemanyagként való begyűjtését. A helyzet „összetettebb, mint ahogy a civil szervezetek bemutatják” – mondta.

A T&E azon törekvése, hogy betiltsák a szóját biodízel-alapanyagként, fogékony közönségre talált néhány uniós törvényhozó körében. Az Európai Parlament a megújuló energiaforrásokról szóló felülvizsgált irányelv értelmében a szója betiltását javasolta a bioüzemanyagok esetében, és a pálmaolajjal azonos szintre helyezi azt. Ezt a rendelkezést azonban a tagállamoknak el kell fogadniuk, mielőtt jogilag kötelező erejűvé válna, és a tárgyalások folyamatban vannak. A parlament tervei szerint a szója és a pálmaolaj bioüzemanyagként való felhasználásának tilalma a jogszabály hatályba lépésétől kezdve lépne életbe. Jelenleg a pálmaolajból származó bioüzemanyagok tilalma csak 2030-tól lépne érvénybe.

A szója betiltása bevált gyakorlat lehet más országok számára, és „minden bizonnyal megkönnyítené más érdekelt felek számára a kapcsolódó politikák megváltoztatását” a T&E Marahrens szerint. Az EBB azonban azzal érvel, hogy a tilalom valójában visszaüthet, ami ahhoz vezethet, hogy az EU piaci részesedése az alacsonyabb fenntarthatósági követelményekkel rendelkező nemzetekhez kerülne.

Károsíthatná az EU azon képességét is, hogy alapvetően szabályozza a külföldi fellépéseket azáltal, hogy kritériumokat ír elő a közösségbe történő behozatalra vonatkozóan.

„Az a tény, hogy az EU erdőirtási előírásokat vagy szigorú RED tanúsítási követelményeket vezet be, valójában segít ezeknek az országoknak abban, hogy megváltoztassák gyakorlataikat, és javítsák az erdőirtás eredményeit” – mondta Santos. „Ha az EU úgy dönt, hogy tiltsuk be, akkor elveszíti azt a szabályozási hatalmát, amellyel rendelkezik, mert akkor az országok máshoz fordulnak” – tette hozzá.

Az eredeti cikk az Euractiv.com honlapon jelent meg.

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás