Hosszú évek munkájának köszönhetően ez év elején Magyarországnak sikerült elérnie mentességét a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) betegségtől. Ahhoz azonban, hogy ez az állapot fenntartható legyen, továbbra is elengedhetetlen a tervszerű hatósági munka. És legalább ugyanolyan fontos a felelős állattartói magatartás.

A PRRS a sertéstartás egyik legnagyobb gazdasági veszteséget okozó fertőző betegsége. Becsült kártétele évente meghaladja a 2 milliárd dollárt a világon. Magyarországon a 2010 és 2013 közötti időszakban a fertőzés a sertéstelepek több mint negyedét elérte, igen jelentős gazdasági kárt okozva a sertéságazatnak. Ezért 2014-ben sokszereplős, megfeszített PRRS-mentesítési munka vette kezdetét hazánkban. Az elmúlt nyolc évben az állam mintegy 7 milliárd forinttal támogatta a mentesítési tevékenységet. Illetve rajta keresztül a sertéságazat fajta- és technológiaváltásának folyamatát.

A nemzetközi PRRS-mentesség elérése jelentős mértékben a magyar sertéstartó gazdák hozzáállásán múlik (Fotó: Pixabay)

Éves szinten 80-100 ezer laboratóriumi vizsgálat

Számos más intézkedés mellett a kis és nagy létszámú sertésállományokra egyaránt kiterjedő, éves szinten 80-100 ezer laboratóriumi vizsgálat elvégzésével sikerült elérni, hogy 2022 februárjában – utolsóként Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megyék PRRS-mentesítésével – az ország teljes területén sikerült felszámolni a betegséget. Noha ez vitán felül egy fontos mérföldkő a hazai állategészségügy történetében, korántsem a végső cél. A következő lépés ugyanis az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) által deklarált nemzetközi mentesség megszerzése. Erre azonban egy évi folyamatosan fenntartott mentességet követően kerülhet sor.

Fontos kiemelni, hogy a nemzetközi PRRS-mentesség elérése jelentős mértékben a magyar sertéstartó gazdák hozzáállásán múlik. Akiknek elsősorban az alábbi – a szakmai érdekképviseleti és tenyésztőszervezetek közreműködésével kidolgozott – előírásokkal kell tisztában lenniük és azokat betartaniuk.

A költségek a kereskedőt, a szállítót vagy az állattartót terhelik

•    Hazánkban a PRRS-mentesség fenntartása szempontjából a legnagyobb veszélyt az import hízóalapanyag behozatala jelenti. Ezért már nem lehet PRRS-sel fertőzött élő sertést külföldről Magyarországra beszállítani. (Ez alól csak az azonnali vágási célra történő szállítás jelent kivételt.)
•    Tenyésztési vagy továbbtartási célból csak mentes állományból szabad sertést beszállítani az országba, tizennégy napnál nem régebbi, egyedi mentességet alátámasztó eredmény birtokában. 
•    Ezen túlmenően minden beszállított sertést 60 napig karanténba kell helyezni, s ez idő alatt el kell végezni az állatokon a hatályos Nemzeti PRRS Mentesítési Tervben meghatározott vizsgálatokat. 

Amennyiben mégis fertőzött szállítmány érkezne az országba, úgy azt haladéktalanul el kell szállítani Magyarországról, vagy a sertéseket helyben le kell ölni! A Nébih felhívja a figyelmet arra is, hogy ezeknek az intézkedéseknek a költségei minden esetben a kereskedőt, a szállítót vagy az állattartót terhelik.

Növekszik az ágazat nemzetközi versenyképessége

Hosszú távon jelentős előnyökhöz juttathatja a sertéságazatot a PRRS-mentesség, hiszen a betegség okozta közvetlen gazdasági veszteségek csökkentése mellett számottevően mérséklődik az antibiotikum-felhasználás. Ellenben fenntarthatóan növekszik az ágazat nemzetközi versenyképessége. A hazai mentesítés eredményei már most is kézzelfoghatók:
•    meghatározták a PRRS-járvány kitörésének és terjedésének jellegzetes módjait; 
•    hatékony védekezési módszereket (pl. állománycsere) dolgoztak ki;
•    a visszatelepítések során korszerű, magas genetikájú tenyészállatokat állítottak be a hazai sertésállományokba;
•    az új állományok nemcsak a PRRS-től, hanem további 6-8-féle fertőző sertésbetegségtől is mentesek (például Actinobacillus pleuropneumoniae okozta megbetegedés, mycoplasmosis, torzító orrgyulladás vagy sertésdizentéria);
•    az állattartó telepek járványvédelmi felkészültsége jelentősen növekedett;
•    az antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertéstartásban rövidesen magával hozza az antibiotikum-mentes sertéshús előállítását is, amelyre Európa-szerte növekvő piaci kereslet mutatkozik.

(Forrás: Nébih)

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás