A sertéspestis, a német hús és az antibiotikum-rezisztencia veszélyei - interjú az országos főállatorvossal

Az idei év eseményeivel kapcsolatban több fontos kérdés is felvetődött az állattenyésztést illetően. Az afrikai sertéspestis németországi felbukkanásáról, a magyar húspiacra gyakorolt hatásáról, az antibiotikum rezisztencia veszélyeiről, az állatjóléti intézkedések gyakorlatáról és az ellenőrzések eredményeiről kérdeztük az egyik leginkább illetékes magyar szakembert. Dr. Bognár Lajos főállatorvos adott interjút a Magro.hu-nak.

Melyek az országos főállatorvos hivatali feladatai?

Az országos főállatorvos felel minden olyan, az élelmiszerláncot érintő területért, mely közvetve vagy közvetlenül befolyásolja mindennapjainkat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) stabil működtetése és fejlesztése mellett az egyik elsődleges feladat az élelmiszerlánc egészét átszövő ellenőrzéseken túl a feketegazdaság és a kettős minőség elleni küzdelem, az élelmiszerminőség kérdésének középpontba állítása, és felel az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia megvalósításáért is. Az országos főállatorvos fontos diplomáciai szerepet is betölt, hiszen a nemzetközi kereskedelemben kritikus szempont egy ország állat- vagy növényegészségügyi, illetve élelmiszerbiztonsági státusza, valamint a hiteles, megbízható hatóság megléte. E tekintetben hatalmas jelentőséggel bír a rendszeres, számos esetben baráti jellegű kapcsolattartás mind az Európai Unión belüli, mind pedig azon kívüli országok főállatorvosaival. A kiváló szakmai kapcsolatoknak és aktív tárgyalásoknak köszönhetően például számos hazai élelmiszerüzem kapott exportengedélyt az elmúlt néhány évben olyan, nagy felvevőpiacot jelentő országokba, mint az USA, Kína, Oroszország vagy Japán. Dr. Bognár Lajos szakmai életrajza itt található.

Elmondható tehát, hogy ez egy rendkívül összetett, szakmai, kommunikációs és diplomáciai feladatkört is magában foglaló pozíció, mely mind a magyar lakosság biztonságát és egészségvédelmét, mind pedig a hazai termelői, kereskedelmi szektor érdekeinek érvényesülését szolgálja.

Milyen kihívások előtt áll az állategészségügy Európában az Unión kívülről érkező hústermékek miatt?

Általános szabály, hogy az Európai Unión kívülről, azaz a harmadik országokból származó hús, és húskészítményeknek is meg kell felelniük az EU tagállamaiban érvényes állategészségügyi- és élelmiszerbiztonsági előírásoknak. Az uniós állategészségügyi határellenőrzési rendszere alapvetően képes kiszűrni a harmadik országok irányából érkező élelmiszerbiztonsági kockázatokat, mint például a baromfi hús- és hústermékek esetében a Salmonella baktérium jelenlétét. Gyakran megjelenő hiba a hűtési lánc megszakadása, illetve – csomagolt termékek esetében – a csomagolás sérülése.

A laboratóriumi rendszerünk folyamatos fejlesztésével igyekszünk az új kockázatokat gyorsan és hatékonyan kiszűrni. Nem engedhetjük meg ugyanis, hogy olyan élelmiszerek kerüljenek az országba, amelyek alapelveinkkel ellentétesek: hormonkezeltek vagy genetikailag módosított állatból származnak.

Mi az álláspontja, hogyan hat a Németországban talált afrikai sertéspestis fertőzés a magyar húspiacra és a fogyasztásra?

A magyar húspiac alakulását részben a hazai gazdasági tényezők változásai alakítják, részben az EU-s és a nemzetközi piaci fejlemények befolyásolják. Németország sertéshústermelése 2019-ben 5,23 millió tonna volt, a harmadik országokba irányuló exportja 556 ezer tonna (11 százalék). A Távol-Keletre kiszállított mennyiség 479 ezer tonnát tett ki 2019-ben, ebből Kína 326 ezer tonnát, Dél-Korea 95 ezer tonnát vett fel. 2020 első félévében Németország 233 ezer tonna sertéshúst exportált Kínába. 2020 és 2019 első 5 hónapját összehasonlítva megállapítható, hogy a változás elhanyagolható (kevesebb, mint 1 százalék), a távol-keleti országokba irányuló export növekedésével párhuzamosan csökkent az EU tagországokba exportált sertéshús mennyisége. A hazai sertéságazat a koronavírus járvány miatt történt közegészségügyi bezárások ideje alatt is képes volt helytállni és a lakosság számára biztosította a folyamatos élelmiszerellátást. Ehhez szükség volt arra is, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok egyre nagyobb mennyiségben hazai termelőktől származó sertéshúsok beszerzésével biztosítsák az ellátás stabilitását.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK AKI) adatai szerint a hazai termelésből származó vágósertés 42. heti termelői ára 476,07 forint/kilogramm volt, ami a 41. heti 474,22 forint/kilogrammos árhoz képest kis mértékben nőtt. Október 18-án a német szerződéses vágósertés ára (ZMP) 1,27 euró/kilogramm volt, ami a tavalyi évhez képest 30 százalékkal volt alacsonyabb. A hazai vágósertés ára valamivel magasabb a német árnál, és emellett lassú mértékben növekszik. Összességében elmondható, hogy a hazai sertéspiac stabil, a vágósertés árak stabilizálódtak és lassan emelkednek. A németországi fejlemények egyelőre érdemben nem zavarták meg a hazai húspiacot, sem az exportunkat, a piaci fejleményeket az agrártárca az iparág érintett szervezeteivel közösen folyamatosan monitorozza. A KSH adatai szerint éves bontásban az egy főre jutó sertéshús fogyasztás 32,9 kilogramm. Fontos kiemelni, hogy a hazai fogyasztók a koronavírus és az afrikai sertéspestis (ASP) járvány alatt is stabilan vették a sertéshúst.

Mennyire tapasztalja az állatjóléti és állategészségügyi szempontok figyelembe vételét a gazdaságoknál és a vágóhidakon?

Az állategészségügyi és állatjóléti követelmények teljesülése érdekében hazánkban részletes szabályok vannak érvényben, mind az állattartó telepek, mind a vágóhidak tekintetében.

Állatjóléti ellenőrzést 2019-ben összesen 18.085 alkalommal tartottak a szakemberek, melyek során 128 esetben kellett fellépni. Ezek az ellenőrzések állattartó telepekre, állatszállításokra, vágóhidakra, állatkísérleti helyekre, állatkertekre, valamint gyepmesteri telepekre, állatmenhelyekre, cirkuszmenazsériákra egyaránt kiterjedtek. A gazdasági haszonállatok, valamint a magánszemélyek tulajdonában lévő kedvtelésből tartott állatok tartására irányuló ellenőrzések során a hatóság 78 alkalommal szabott ki állatvédelmi bírságot, összesen 33.727.500 forint összegben. Az országban engedéllyel működő 105 gyepmesteri telepet 79 alkalommal, míg állatmenhelyet 39 alkalommal ellenőriztek a szakemberek.

A vágóhidaknak minden esetben alkalmazniuk kell egy állatjóléti tisztviselőt, aki felügyeli, hogy a vágás teljes időtartalma alatt hiánytalan módon betartsák a vonatkozó állatvédelmi szabályokat. Erről nyilvántartást kell tartania, melyet az illetékes hatóság kérésére be kell mutatnia. A Nébih szervezésében 919 vágóhídi dolgozó és 385 állatjóléti tisztviselő képzésére került sor.

Milyen lehetőségek vannak a szenzorokkal történő állatjóléti eszközök bevezetésében?

A tartási helyeken kiépített kamera-, és egyéb érzékelő-rendszer segítségével a telepvezető riasztatással értesül a megváltozott körülményekről, amely lehetővé teszi az azonnali beavatkozást, így biztosított az állatok jólléte. Könnyebbé válik a beteg állatok kiszűrése is, így az állományszintű megbetegedések száma is csökkenthet. A modern technika széleskörű bevezetését számos tagország, köztük elsősorban Németország is szorgalmazza. Hazánkban néhány telepen már megvan az ehhez szükséges infrastruktúra.

Mik az állattenyésztési ágazat legnagyobb kihívásai állatorvosi szempontból?

Mind állat- mind humánegészségügyi szempontból kiemelt kockázatot jelent az antimikrobiális rezisztencia (AMR) jelensége. Tudomásul kell vennünk, hogy minden egyes antibiotikummal történő kezelés hozzájárul ahhoz, hogy az adott antibiotikumra már nem érzékeny baktériumtörzsek válogatódjanak ki. Tehát minden egyes kezeléssel kopik a rendelkezésre álló fegyver „éle”. Ha helytelenül, feleslegesen, túl kicsi adagban, vagy nem megfelelő ideig adunk antibiotikumot, azzal még inkább elősegítjük a rezisztencia terjedését. Kiemelten fontos, hogy ezt a problémát az állattenyésztés minden érintettje megértse és tegyen ellene. Az AMR elleni küzdelem a következő évek egyik legnagyobb kihívása lehet.

Milyen betegségek jelentik a legnagyobb veszélyt a magyar állatállományokra?

A legsúlyosabb gazdasági veszteségeket okozó, régebb óta ismert állatbetegségek – például a madárinfluenza – elleni védekezés folyamatos kell, hogy legyen. Rajtuk kívül azonban készen kell állnunk az úgynevezett újonnan felbukkanó betegségek megjelenésére is, melyek terjedését a klímaváltozás mellett a globalizáció segíti. Emberi tevékenység réven jutott el Európába az afrikai sertéspestis vírusa, melyet korábban egzotikus betegségként tartottunk számon – az utóbbi évek során azonban a legnagyobb problémát okozó betegség lett.

Csurja Zsolt