A visegrádi négyek (V4 országok) együttműködésének keretében tartottak főállatorvosi találkozót Budapesten Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével. A jelenlévők tájékoztatást adtak országuk állategészségügyi státuszáról, valamint az afrikai sertéspestisről és a madárinfluenzáról. A megbeszélésen a szakemberek dr. Bognár Lajos országos főállatorvos elnöklésével vitatták meg a betegségek elleni védekezési lehetőségeket, kiemelve az együttműködés fontosságát. 

Az Agrárminisztérium számolt be róla, hogy a delegációk eszmecserét folytattak a mintegy fél éve alkalmazandó uniós állategészségügyi keretszabályozás tapasztalatairól is. Megállapodás született arról, hogy a találkozót az uniós szabályok egységes alkalmazásának elősegítése érdekében további szakértői egyeztetések követik.

A sertéspestis és a madárinfluenza elleni védekezésről szólt a budapesti főállatorvosi találkozó - Fotó: Fekete István

A ketreces állattartás témája kiemelt szerepet kapott

Továbbá a tanácskozás fontos témája volt a ketreces állattartás tervezett betiltása, hiszen a jövőbeni uniós jogszabály komoly kockázatot hordoz, különösen a tojótyúk szektor számára, illetve az élelmiszer-ellátási lánc biztonsága szempontjából is. Dr. Bognár Lajos hangsúlyozta, hogy emiatt Magyarország bármilyen jogszabály módosítást csak abban az esetben tud támogatni, ha az mind tudományosan, mind társadalmi és gazdasági szempontból kellően alátámasztott, az állatjóléti szempontok megfelelő figyelembevétele mellett. A találkozó végén a főállatorvosok megtárgyalták az új Közös Agrárpolitika keretén belüli lehetőségeket az állatbetegségek elleni védekezés fejlesztésére vonatkozóan.

A főállatorvosi találkozó egyik fő témája, a ketreces állattartás körüli bonyodalmak oka, hogy az Európai Bizottság még nyáron bejelentette, hogy céljául tűzi ki a ketreces állattartás gyakorlatának beszüntetését az Európai Unióban. Ennek érdekében 2023-ban fogadhatnak el egy új, átfogó szabályozást. Ez 2027-ig fokozatosan kivezetné az ilyen tartási körülményeket. A bejelentés, és az elköteleződés előzménye egy 1,4 millió európai polgár által aláírt petíció, amiben a megosztó gazdálkodási forma beszüntetését követelték - írta a Mérce. Az új szabályozás a baromfiféléket, kacsákat, tyúkokat, libákat, csibéket és a nyúltenyészeteket érintené. A tojótyúkok, az anyamalacok és a borjak már 2012 óta nem tarthatók ketreces rendszerben, azonban az EU állatjóléti ellenőrei még 2015-ben is találtak a szabályozást megszegő farmokat. A tojótyúkok esetében az úgynevezett mélyalmos rendszer, ami egy tágasabb, szalmával bélelt ketrec, még alkalmazható.

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás