Mivel az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata arra figyelmeztet, hogy az ország délnyugati részén és Mexikóban gyakoribb lesz a kánikula, az Arizonai Egyetem szakértői által vezetett tudóscsoport egy új vidéki gazdasági modellt dolgozott ki, amelynek célja a klímaváltozás hatásainak csökkentése.

A tudósok a sivatagi mezőgazdasági agromodelleket olyan évelő növényekkel tervezik, amelyek alkalmazkodnak a hő- és nedvességhiányhoz – írja a newphytologist.org nyomán az agroxxi.ru.

A kaktuszokra és az agavékra számos hagyományos kultúrában úgy tekintettek, mint a környezeti szeszélyek és az éves terméshibák elleni biztosításokra (Fotó: Pixabay)

Őshonos fajokból

A kutatók megfogalmazták javaslatukat. Át kell gondolni a sivatagos környezetben folytatott élelmiszer-termelést. Azáltal, hogy a szélsőséges körülményekhez már alkalmazkodott vadon termő növényeket választanak. Vagyis szerintük a sivatagos és száraz körülmények között fel kell hagyni a vízfogyasztó és hőségre érzékeny egynyári növények szaporítási kísérleteivel.

A hagyományos éves gazdálkodási gyakorlatok egyre költségesebbekké és fenntarthatatlanabbakká válnak a gyorsan változó éghajlaton és talajviszonyok közepette – állítják. Ehelyett mást javasolnak. Azt, hogy a száraz vidéken gazdálkodók a vad, ellenálló őshonos fajokból válasszák ki a növényeket, olyanokat, amelyek már alkalmazkodtak a kihívásokhoz.

Sivatag a világ földfelszínének felén

„A sivatagos környezetben élő növények figyelemre méltó számú stratégiát dolgoztak ki. A hő, az aszály, a kiszámíthatatlan csapadék és a gyenge talaj kezelésére. Úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező évszázadban ilyen megterhelő agronómiai körülmények uralkodnak majd a világ földfelszínének felén.” –  állítja Erin Riordan, az Arizonai Egyetem tudományos munkatársa, az Arizonai Egyetem kétnemzetiségű kutatócsoportját koordináló kutatási igazgató.

Egy ökológusokból, antropológusokból, etnobotanikusokból, természetvédelmi ökológusokból és népegészségügyi szakemberekből álló interdiszciplináris csoport dolgozott a modell megalkotásán, amely ötvözi a csúcstechnológiájú energia- és vízkivételi megoldások elemeit az észak-amerikai száraz területekről ismert őslakosok hagyományos ökológiai ismereteivel.

A jövő laboratóriuma

A mai sivatagokra nem pusztaságként, hanem a mezőgazdaság jövőjének laboratóriumaként tekintünk" – fogalmazott Gary Paul Nabhan, a tanulmány vezető társszerzője.

Az új modell a megújuló energiatermelést, az esővíz-betakarítást és a talajművelés nélküli növényeket integrálja a rezisztens évelőkkel ugyanazon a területen.

Az alacsony növésű élelmiszernövények fák, fotovoltaikus panelek alá ültetése lehetővé teszi a részleges árnyékolást. Emellett a talaj nedvességmegtartását, a talaj mikrobiális növekedését és a szén megkötését is a növények érdekében.

A hőhöz és a szárazsághoz alkalmazkodnak az olyan fajok, mint az agavé, a kaktusz. Ugyanígy használhatók a nitrogént rögzítő hüvelyesek is. A sokféle rendszer megbízható tápanyagtermést nyújthat. Minimális öntözés és bizonytalan éghajlat mellett.

Biztosítás az agavé és a kaktusz

„A kaktuszokra és az agavékra számos hagyományos kultúrában úgy tekintettek, mint a környezeti szeszélyek és az éves terméshibák elleni biztosításokra" – mondta Exequiel Escurra, a Kaliforniai Egyetem ökológia professzora.

A sivatagi tápláléknövények nemcsak a föld, hanem az ember egészsége számára is előnyösek.

A kukoricától, a ciroktól és a cukornádtól eltérően, amelyek mind olyan egyszerű cukrokat termelnek, amelyek súlyosbítják az elhízást és a cukorbetegséget a felnőtteknél, a kutatók szerint az évelő sivatagi növények (17 kategória) különféle gyógymódokat kínálnak e betegségek megelőzésére.

„Lassú gazdálkodás”

A pozsgás növényeknek és a nitrogént megkötő fás hüvelyeseknek 5-12 évükbe telhet, mire már valóban táplálékforrásnak lehet tekinteni rájuk. Egy évtized alatt azonban ennél több ehető biomasszát tudnak előállítani. Jóval kevesebb vízzel, mint a hagyományos egynyári növények, miközben megkötik a talajban a szén-dioxidot, hozzájárulva az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

„Ezeket a stabilan termelő száraz gazdálkodási rendszereket „lassú gazdálkodásnak” nevezzük. Mivel olyanok, mint a sivatagi teknősök, amelyek végül megnyerik a versenyt. A kezdeti beruházásokon és a türelmes gazdálkodókon kívül kevés erőforrásra van szükségük az élelmiszer-termelési potenciál újjáépítéséhez a marginális területeken ” – mondja Nabhan.

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás