A szántóföldi permetezőgépek hatékony üzemeltetésének 5 titka

Egy felmérés szerint a világ mezőgazdaságilag művelt területén évente átlagban 20-25% kárt a rovarok, 10-15%-ot a gyomok és 10-15%-ot az élősködő gombák, vírusok okoznak, vagyis a termés 40-45%-át pusztítják el az állati és a növényi eredetű kártevők. Ez az elpusztított termés 1-1,5 milliárd ember évi táplálékának felel meg. Ennek csökkentésére, illetve elkerülésére a legtöbbször kémiai növényvédelmet valósítunk meg, melynek során vegyszerek (kemikáliák) kijuttatásával védekezünk.

A vegyszeres növényvédelmi munkák környezeti hatása miatt az alkalmazott gépekkel szemben támasztott követelményeket számos országban már korábban jogszabályban rögzítették, és betartásukat kötelező típusvizsgálatokkal és ún. időszakos műszaki felülvizsgálatokkal is ellenőrzik. Kötelező típusvizsgálat (új, még forgalomba nem helyezett típusok esetén) már hazánkban is évek óta folyik. Az időszakos műszaki felülvizsgálat is elindult, azonban még bizonyos jogszabályi feltételek hiányoznak a rendszer zökkenőmentes működtetéséhez.

1. ábra - A keresztirányú szórásegyenletesség vizsgálatát speciális berendezéssel lehet a legpontosabban megvizsgálni (Fotó: Magyar Mezsgye)

 

Régóta ismert szakmai tény, hogy hatékony növényvédelem csak kifogástalan műszaki állapotú permetezőgéppel valósítható meg. A már amortizálódott, elhasználódott, helytelen beállítási paraméterekkel működő gépekkel nem érdemes elvégezni a permetezést, mivel az nem lesz hatásos, és a fölöslegesen felhasznált és kijuttatott vegyszer sem tudja kifejteni hatását. Szélsőséges esetben pedig az okozott kár sokszorosan meghaladhatja a gépbeszerzés költségeit is. Felmérések szerint egy permetezőgép az élettartama során árának mintegy százszorosát permetezi ki vegyszerértékben. A védekezésék során a kijuttatás összes költsége mindössze nyolcada a szerköltségeknek.

A még viszonylag új, nem amortizálódott gépek műszaki állapotára is megfelelő gondot kell fordítani. Ezért idény előtt ellenőrizni kell a gép épségét, működőképességét. Különös figyelemmel kell vizsgálni a permetlé rendszert. Meg kell győződni a permetlé tartály, a tömlők és a csatlakozók épségéről, a szűrők meglétéről és megfelelő állapotáról, a szivattyú, a nyomásmérő, a keverőberendezés, a nyomásszabályozó és kapcsoló armatúrák megfelelő működéséről. A tényleges üzemeltetés előtt célszerű tiszta vízzel nyomáspróbát tartani a maximális üzemi nyomáson. A hibás alkatrészeket, illetve részegységeket meg kell javítani, szükség esetén ki kell cserélni. A nyomásmérő pontosságának vizsgálatára különös gondot kell fordítani, hiszen ez a nyomás ellenőrzésének, a pontos munkavégzésnek egyik elengedhetetlen feltétele, hiszen az egységnyi felületre kiszórt mennyiség (dm3/ha; l/ha) alapvetően az üzemi nyomással és a gépcsoport haladási sebességével szabályozható azonos típusú és méretű szórófejek esetén.

Külön vizsgálatot érdemel a szórószer­kezet, melynek egyik legfontosabb és legjellemzőbb üzemi paramétere az ún. keresztirányú szórásegyenletesség. Ez lényegében azt fejezi ki, hogy az egyes szórófejek által azonos idő alatt (pl. 1 perc) kijuttatott mennyiség mennyire tér el a szórófejek átlagos szórásteljesítményétől.

A keresztirányú szórásegyenletesség vizsgálatát speciális berendezéssel lehet a legpontosabban megvizsgálni (1. ábra). Az időszakos műszaki felülvizsgálatoknál is ez az egyik legfontosabb vizsgált paraméter. Speciális mérőrendszer hiányában ezt a vizsgálatot otthoni körülmények között egy egyszerű módszer segítségével kellő pontossággal mi magunk is elvégezhetjük. A vizsgálathoz az alábbi eszközökre van szükség: annyi ép nejlonzacskó, ahány szórófej található a szórókereten, egy pontos mérőedény, zsineg, számológép, stopperóra, írószer, papír. A vizsgálat megkezdése előtt töltsünk a tartályba kellő mennyiségű vizet, majd a nejlonzacskókat a zsinegek segítségével kössük rá a szórófejekre úgy, hogy a szórófej által kiszórt folyadékmennyiség a zacskókba kerüljön (2. ábra). Ezt követően indítsuk be a gépet és kezdjük el a szórást. Ezt folytassuk egy előre meghatározott ideig (pl. 60 másodpercig, melyet a stopperórával mérhetünk).

2. ábra - A szórófej által kiszórt folyadékmennyiség a zacskókba kerüljön (Fotó: Magyar Mezsgye)

 

Eközben a szórófejek által kijuttatott mennyiség összegyűlik a zacskókban. A szórás befejeztével az egyes zacskókban lévő folyadékmennyiségeket mérjük le a mérőedénnyel és jegyezzük fel. Ha mindegyiket megmértük, számoljuk ki az átlagot (átlag: az egyes szórófejek által kiszórt mennyiségek összege osztva a szórófejek számával). Így megkapjuk a szórófejek átlagos szórásteljesítményét. Ezt követően az egyes szórófejek szórásteljesítményét hasonlítsuk össze az átlaggal, ha az eltérés nem haladja meg a 15%-ot (kisebb vagy nagyobb irányban), akkor a szórófej jónak minősíthető. Ha azonban ennél nagyobb eltérést tapasztalunk, akkor célszerű a szórófejet kicserélni. A keresztirányú szórásegyenletesség vizsgálatát idényenként 2–3 alkalommal is célszerű elvégezni, főként, ha a géppel nagy területet permetezünk.

Legalább ennyire fontos és lényeges, hogy ismerjük a gép területteljesítményét. A területteljesítmény meghatározásához meg kell mérni, hogy a gép szórókeretéből percenként hány liter permetlé távozik, ezt nevezzük percenkénti szórásteljesítménynek. Ettől függ ugyanis, hogy mennyi lesz a vontatás sebessége az elérni kívánt hektáronkénti szórásnorma érdekében. Ha ugyanis az előírtnál kevesebb vagy több hatóanyagot (permetlédózist) juttatunk ki, súlyos károkat okozhatunk. A percenkénti szórásteljesítmény meghatározásához felhasználható az előzőekben ismertetett mérés eredménye, amennyiben a mérést egy percen keresztül végeztük. Ha ettől eltérő volt a mérés ideje, arányosítani szükséges (pl. 30 másodperc esetén a mért értékeket duplázzuk). Az egyes szórófejeknél mért szórásmennyiségeket összeadjuk, így megkapjuk a szórókeret percenkénti szórásteljesítményét. Az alábbi gyakorlati képlet segítségével kiszámítható a szükséges vontatási sebesség: ahol:

  q – a szórókeret percenkénti szórásteljesítménye [dm3/min], B – a szórókeret munkaszélessége [m], Q – a hektáronként kiszórni kívánt lémennyiség [dm3/ha]. Példa a vontatási sebesség meghatározására: az adott gép munkaszélessége B=12 m, a szórókeret percenkénti szórásteljesítménye (mérés alapján) q=48 dm3/min, a kiszórni kívánt permetlé-mennyiség Q=400 dm3/ha, akkor a sebesség:   Végezetül összefoglalásként egy jó tanács. Bármilyen szerkezeti kialakítású és működési elvű permetezőgéppel végezzük is a növényvédelmi munkákat, mindig a körülményeknek és az előírásoknak megfelelően állítsuk azt be. Ez nem csak a munka hatékonyságát és hatásfokát növeli, hanem a környezetterhelő hatás is kisebb lesz. A környezetvédelmi kérdések előtérbe helyezése pedig ma már egy felelősen gondolkodó agrárszakembernek nemcsak kötelessége, hanem érdeke is. Dr. Kovács Zoltán, okl. mezőgazdasági gépészmérnök Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet Forrás: Magyar Mezsgye