A szívességi földhasználat szabályairól írt a MAGOSZ főtitkára

A magyar földforgalmi törvény tételesen felsorolja a szerződéstípusokat, amelyekkel meg lehet szerezni a földhasználatot. A tulajdonos saját használata mellett főszabály szerint az haszonbérlet vagy szívességi földhasználat lehet. Mivel itt családon belüli jogügyletről van szó, a szerződést nem kell kifüggeszteni, és az előhaszonbérleti jogosultak sem jelentkezhetnek rá.

A haszonbérlet szabályairól a Kertészet és Szőlészet 26. számában volt részletesen szó, ennek részeként a szívességi földhasználat, illetve a többlethasználati megállapodás szabályait tekintette át a MAGOSZ főtitkára, Dr. Cseh Tibor András a Magyar Mezőgazdaság portál cikkében.

Kik és hogyan köthetnek megállapodást szívességi földhasználatra?

Szívességi földhasználati szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek egymással. Érdemes tisztázni, hogy kit értünk ez alatt. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs (de az élettárs már nem), a testvér, az egyenes ági rokon (például az apa-fia, nagyapa-unoka), és fontos azt is tudni, hogy az örökbefogadással is közeli hozzátartozói kapcsolat keletkezik.

Milyen könnyítések vannak egy haszonbérlethez képest?

Mivel itt családon belüli jogügyletről van szó, a szerződést nem kell kifüggeszteni, és az előhaszonbérleti jogosultak sem jelentkezhetnek rá.

Szívességi földhasználatot akár határozatlan időtartamra is köthetünk (tehát 20 éven túl is van lehetőség a használatra), de azzal számolni kell, hogy a közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésekor (ideértve a tulajdonos elhalálozását is), a földhasználat 30 nap múlva megszűnik - írta a szakember.

Hogyan lehet felmondani egy szívességi szerződést?

A szerződést felmondani – a haszonbérlethez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet. Ilyen például, ha a földhasználó nem tesz eleget a művelési kötelezettségének, vagy ha a földhasználó megromlott egészségi állapota miatt nem tudná megművelni a területet (2013. évi CCXII. törvény 57-60. §). Az ajándékozástól eltérően viszont nincs jelentősége annak, ha a felek között megromlana a viszony, hiszen ez önmagában még nem teszi lehetővé a szívességi földhasználat felmondását. (2013. évi CCXII. tv. 68. §).

Többlethasználat az osztatlan közös tulajdonú földön

A tulajdonostársak mindegyike jogosult használni a saját tulajdoni hányadának megfelelő területet, de hogy pontosan melyik részét, azt a használati megosztás mutatja meg.

Fontos tudni, hogy elvileg a jogszabály ezt minden osztatlan közös tulajdonú föld esetében kötelezően előírja. Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá minden egyes tulajdonostárs hozzájárulása, sőt, ha a tulajdonostárs nem válaszol a megkeresésre, azt az ő részéről beleegyezésnek kell tekinteni.

Mi szükséges a használati megosztáshoz?

A használati megállapodást írásba kell foglalni, de nem szükséges hozzá valamennyi tulajdonostárs beleegyezése, elegendő a tulajdoni hányadok alapján számított többségi döntés is (több mint 50%). Könnyítés az is, hogy a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostársak esetében, akiknek a lakcíme nem azonosítható kellő pontossággal (például lakcíme: New York, USA) vagy akitől a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste”, a címzett tulajdonostárs „elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „kézbesítés akadályozott”, vagy ha a nyilatkozattételre megszabott határ­időn belül nem nyilatkozott.

Hogyan indítsuk el az eljárást?

A kezdeményező tulajdonostársnak első lépésként a tervezett megállapodást írásban, igazolt módon közölnie kell a tulajdonostársakkal (fontos, hogy a tulajdoni lapon szereplő címükre postázzuk tértivevényes küldeményként), legalább 60 napos határidőt hagyva a válaszadásra.

Amennyiben a másik fél nem válaszol, a beleegyezést megadottnak kell tekinteni. Az eljárás a földhasználati nyilvántartásba történő bejelentéssel zárul, amihez csatolni kell a használati renddel berajzolt térképet.

Ha van használati megosztás, akkor lehetőség nyílik a többlethasználatra is?

Többlethasználati megállapodást tulajdonostársak köthetnek egymással arról, hogy az adott személy a használati megosztásban kijelölt terület használatát a másik tulajdonostárs számára átengedi. A többlethasználati megállapodást nem kell kifüggeszteni, egyébként nem is minősül önálló használati jogcímnek (hiszen tulajdonosként használja a területet), de egyértelmű és tisztázott jogalapot teremt a tulajdoni hányadok természetbeni használatára.

Ellenérték ugyanúgy kiköthető a megállapodásban, amit akár határozatlan időtartamra is megköthetnek a felek, de ami maximum a használati megosztás idejére szólhat.

A többlethasználati megállapodás alapján sor kerülhet a földhasználati bejegyzésre is, így a támogatások lehívására is. (2013. évi CCXII. tv. 70-76. §) - írta a MAGOSZ főtitkára, Dr. Cseh Tibor András.