A szója a jövő növénye

Jelenleg szinte lehetetlen gyors szállítással terményeket értékesíteni. De nemcsak a tele raktárak aggaszthatják a gazdálkodókat, az utóbbi években sok más problémával is szembesülhettek. A klímaváltozás további bizonytalanságot eredményez a termés mennyiségében, és minőségben egyaránt. Mindez drámaian megemelkedett inputanyagárakkal és az EU által támasztott környezetvédelmi kihívásokkal párosul. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője, „Kétségek közt, ingoványos talajon: jövőnk a szója, mutatjuk az irányt” című előadásában, amit a Portfolio Agrárszektor Konferencián adott elő, a szója termesztése mellett érvelt. Az alábbiakban ezt foglaltuk össze.

A magas inputanyagárakkal párosuló kiszámíthatatlan terményárak, a szélsőséges időjárás okozta minőségi problémák, valamint a környezetvédelmi elvárások ki kell, hogy mozdítsák a hazai növénytermesztőket a megszokott döntések sorából, melyek az elmúlt években meghatározták a növénytermesztést. Ugyanakkor jó látni, hogy egyre több gazda keresi a kiutat, egyre többen találnak rá a szójára. Változtatni kell a szokásos, hagyományos vetésszerkezeten. Keresni kell egy biztosabb pontot ebben a bizonytalanná váló környezetben. Márpedig a gyorsan változó körülményekhez nem alkalmazkodni annyit jelent, mint indokolatlanul kockáztatni.

Miért fontos a szemléletváltás?

Látjuk a statisztikákban, hogy Ukrajna és Oroszország a napraforgóolaj, az árpa, a búza és a kukorica világpiacán óriási, megkerülhetetlen szereplőnek számítanak. Sokan gondolják azt, hogy a háború vége után majd helyreáll a „rend”, ám az előadó szerint ez kérdéses. Ukrajna esetében ugyanis egy olyan országról beszélünk, ahol GDP-ből az agrárium 10%-kal részesedik és ahol az összes foglalkoztatott 15%-a mezőgazdaságban dolgozik.

Számolnunk kell azzal a forgatókönyvvel, mely szerint hosszú távon kell versenyeznünk az ukrán árukkal. Ez pedig nem lesz egyszerű. Bár a Fekete-tenger jelenleg lényegében árukereskedelemre nem használható, Ukrajna képes ennek ellenére havonta 3,5 millió tonna terményt exportálni, amely tételek jelentős része a mi exportpiacainkon landol.

Elgondolkodtató szempont az is, hogy a világpiaci kínálat rendkívüli módon koncentrálódott az elmúlt években, ami tovább növeli a kockázatot. Az előadó szerint a szója az alkalmazkodás egyik lehetősége. Jogosan merül fel a kérdés:

Ha most mindenki szóját kezd termeszteni, nem vezet ez túltermeléshez?

Az EU-ban rekord mennyiségű szóját arattak, mintegy 3 millió tonnát. Magyarország ebből egy kis szelettel, kb. 177 ezer tonnával részesedett. Egyébként, Ukrajnában is rekordmennyiséget, 4,8 millió tonnát takarítottak be úgy, hogy vélhetően nem áll rendelkezésre elegendő műtrágya és a termény logisztika is jelentős kihívást jelent számukra. Elgondolkodtató, hogy Ukrajnában a takarékosság hatására egy év alatt 20%-al emelkedett meg a szója vetésterülete. Az uniós szójaszükséglet ugyanakkor 35 millió tonna. Vagyis az EU 27-ek szójababtermése még a teljes ukrán volumennel együtt is csak töredékét fedi le az igényeknek. Az Európai Unióban jelenleg kevesebb mint egy tizedét állítjuk elő a szükséges szójamennyiségnek.

Milyen okokra vezethető vissza a szója várható előretörése?

A klímaváltozás rendkívül komoly kihívás. A Karintia Kft. 2019-óta Németh Lajos meteorológussal együttműködve próbálja felhívni a gazdák figyelmét a jelenségre, illetve arra a tényre, hogy a klímaváltozás a mindennapjaink részét fogja képezni. A szója a statisztikai adatokat látva képes volt jelentősen tompítani a klímaváltozás negatív hatásait. A szója hazánkban ugyanis 2022-ben országos átlagtermést tekintve csupán 24%-ot vesztett teljesítményéből az 5 év átlagához képest. Megyei átlagot tekintve pedig a megyék döntő többségében eredményesen volt termeszthető. 2023-ban - ellentétben a legtöbb növénnyel, - a szója profitot termelt. A szójatermesztők átlagosan 200.000 Ft/ha profitot értek el az idei évben.

Ez mivel magyarázható?

Egy amerikai tanulmány kimondja, hogy a szója relatív hőtűrőbb növényfajnak számít, egyéb nagy területen termesztett tavaszi kultúrához képest, ez pedig óriási előnyt jelent a számára.

Mekkora extra támogatás jár érte?

A rendkívül változó környezetben a támogatás jelentheti a biztos pontot. 2022-es termés után a szójatermesztők 74.760 forint szemes fehérje támogatást kaptak hektáronként. A támogatás keretösszege 2023-tól pedig 22%-kal növekszik, további motivációt jelentve a szójatermesztőknek. Az idei termés után járó extra támogatás várhatóan a 93.000 Ft/ha összeget is meg fogja haladni. A termelési költség 20-25%-át kitevő támogatás, komoly biztonságot nyújt a termesztéshez.

Milyen további nyomós érvek szólnak a szója mellett?

A szója egy takarékosan termeszthető növény. A kevesebb inputanyag használat, a Karintia Kft. szakemberei szerint tovább csökkenthető. Minőségi vetőmag használata és az agrotechnológiai ajánlások betartása mellett, ugyanis akár nitrogén nélkül is termeszthető. A Karintia innovatív szemlélete jelentős takarékossági lehetőséget rejt magában, hiszen 2022-ben a szójatermesztők 37.000 Ft/ha összegben szórtak ki nitrogént. A szója takarékosságát erősíti az a tény is, hogy a rövidebb vegetációs ideje miatt, kevesebb ideig áll benne a pénzünk, továbbá termesztése nem igényel pótlólagos gép beruházást. Igen korai (000) illetve korai (00) éréscsoportú fajta használatával pedig jó eséllyel elkerülhető a jelentős szárítási díj, nem beszélve az optimálisabb munkacsúcsokról. Láthatjuk tehát, hogy a takarékosságot előnyben részesítő gazdák számára a szója egy valódi opciót jelent - így Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője.

Említést érdemel még továbbá a kedvező utóvetemény-hatása: az ökölszabály alapján ez 0,5-1 t/ha kalászos többlettermést jelent.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szója a termés minőségében is lényegesen problémamentesebb, más növényekkel összehasonlítva, ugyanis a toxinokkal nem kell bajlódni.

További információkat a szója termesztéséről ITT talál.

A Karintia Kft. a SZÓJAVETŐMAG minőségében sem ismer kompromisszumot.
A szója esetében különösen fontos kérdés a vetőmag minősége, ugyanis többek között ezen múlik a kellő számú gümők kialakulása, és ezáltal a nitrogénmentes termeszthetőség. A hosszú távú gondolkodásmódunk és minőségtudatunk miatt továbbra sem kívánunk kompromisszumot kötni a vetőmag minőségében, legyen szó csíra%-ról, tételenként elvégzett Diaporte- és tételenként elvégzett GMO-vizsgálatról, továbbá a magas minőségben prémium oltóanyaggal elvégzett oltásról.
A számok makacs dolgok, márpedig a szója előnyei igencsak számszerűsíthetőek. Szenvedélyünk a szója iránt megkérdőjelezhetetlen, elkötelezettségünkkel pedig soha nem volt probléma.
Bízunk abban, hogy a nemesítőink kiváló munkájának köszönhetően a Pannon Régióra nemesített díjnyertes* szója genetikáinkkal, magas minőségben előállított vetőmagjainkkal és teljeskörű szolgáltatásunkkal Önt is az elégedett gazdálkodók körében köszönthetjük.
Kedves szója iránt érdeklődő gazdálkodók! Tartsanak velünk, fedezzék fel a Karintiával a jövő növényét!

Területi képviselőink az ország bármely pontján állnak az Ön rendelkezésére. * Nemzetközi termékfejlesztési díjat/prémium oklevelet nyert Karintia szójafajta és éréscsoport 2019-ben illetve 2020-ban, az AGROmashEXPO-n. A NAK VVM 2022-es szója termésversenyének első, második és harmadik helyezését is Karintia szója genetikával versenyző gazdák nyerték el.

Miért idegenkednek tőle mégis néhányan?

Mert érzékeny növényként él a fejekben, és mert a hazai növénytermesztők döntéseiket jellemzően megszokásból hozzák. A Karintia vezetője, a megváltozott termelési környezet miatt és a szója vitathatatlan előnyeire hivatkozva már a következő szezontól jelentősebb szója vetésterület emelkedéssel számol.

A cégvezető felhívta a figyelmet, hogy az elhangzott nyomós érvek csupán a lehetőséget jelentik. A döntés már a kiútkereső gazdák kezében van. A Karintia cégvezetője biztosítja a gazdákat, hogy az országos lefedettségű területi szakembereinkkel együtt segítséget nyújtanak a termőhely kiválasztásától kezdve, a fajtaválasztáson keresztül egészen a termény értékesítéséig.

Tartsanak a Karintiával, rajtuk nem fog múlni!

(x)

Hol az aszály, a hőség, hol a túl sok csapadék, hol a betegségek stresszelik a növényeinket a haszonállatainkat. A Stresszkezelés a mezőgazdaságban Növény – Állat – Gazda Konferencián bemutatjuk, hogy lehet ezeket hatékonyan kezelni.
Nézze meg a részleteket, amihez kattintson ide!