A szója az agráriumban kikerülhetetlen alkalmazkodás egyik legjobb eszköze

Egyre többen, de még így is csupán csak a magyar mezőgazdasági vetésterület 2,7 százalékán termesztik a szóját. A jövő növényeként tekintenek rá, óriási fejlődési potenciál előtt áll – hangzott el a Karintia Kft. által rendezett Szója Szakmai Napok 2024. rábakecöli eseményén, ami a négyállomásos sorozat harmadik helyszíne volt. Bene Zoltán cégvezető meglepően nagyszámú érdeklődő gazdálkodó előtt érvelt a szójatermesztés mellett.

A Karintia Kft. munkatársainak a szenvedélye megkérdőjelezhetetlen a szója iránt. Elvitathatatlan a szerepük a hazai vetésterület emelkedésében. A határozott iránymutatás, továbbra is elszánt munkával párosul. Soha nem volt még ennyire fontos a tudás megszerzése, hiszen a gyorsan változó környezetben az alulinformáltság rendkívül drágává vált. Ezt ismerhették fel a gazdálkodók, amikor ilyen nagy számban látogatnak el a Karintia szakmai rendezvényeire. Sok gazdát a jelentősebb tavaszi kultúrák okozta csalódás, azaz a kényszer vitte bele a szója vetésébe.

A Karintia cégvezetője szerint: „Feladatunknak érezzük, hogy a külső kényszert egy belső igénnyé formáljuk, mert csak így maradhat tartós a szója vetésterületének emelkedése. Célunk, hogy a szójára ne menekülő útként, hanem lehetőségként tekintsenek a változásra vágyó növénytermesztők”.

Ebben segítünk mi, az ilyen és ehhez hasonló szakmai rendezvényeinken adjuk át a tudásunkat a termelőknek. A szakmai segítség – legyen szó a termőhely kiválasztásától egészen a termény értékesítéséig, elengedhetetlen a sikerhez. Különösen most, amikor ezrek csatlakoztak újonnan a szójások táborához.

A cégvezető számokkal és kutatásokkal alátámasztott érvrendszert mutatott be a hallgatóságnak. A vetésterület korábbi 2015. évi jelentős, emelkedése, és az azt követő csökkenést, figyelmeztető jelként említette Bene Zoltán.

„Nem szabad, hogy az információhiány a szélsőséges időjárással párosulva a csalódott gazdák számát növelje! Fognunk kell továbbra is a gazdák kezét, különösen az első éves szójatermesztőkét."

2016-ban az előző évi új szójások mintegy fele a következő szezonban felhagyott a növény termesztésével. A szójatermesztéssel kapcsolatos tudás hiányában a termelők sok hibát követtek el anno a technológiában. 2016-ra mintegy 60 ezer hektárra visszaesett és egészen 2022-23-ig stagnált a szójatermesztés magyarországi vetésterülete, ellentétben például Ausztriában, ahol tartós emelkedésnek voltunk szemtanúi. Bár mi úgy érezhetjük, hogy a Karintián nem múlt, a vetésterület előző évig tartó stagnálásával nem lehettünk elégedettek.

A cégvezető elmondta, hogy különösen a 2023-as év jelentett nem várt meglepetést, amikor is a 2022-es pozitív országos teljesítményének ellenére,60 ezer hektárról 57 ezer hektárra esett vissza a szója vetésterülete úgy, hogy a környező országokban jellemzően emelkedett, a szója népszerűsége.

Ezt a csökkenést azért tartották furcsának, mert 2022-ben, a nagy aszály idején a számításaik alapján három vármegye kivételével a szója mindenhol pozitív eredményt tudott produkálni a megyei átlagok tekintetében, míg a kukorica négy vármegye kivételével mindenhol „betlizett”. Sajnos, a napraforgó is alulteljesített, csak a szója ért el vállalható eredményt. Ennek ellenére az üzenetek nem mentek át gazdáknál. Helyette a napraforgó súlya növekedett abban az évben.

Ellenben, mint elhangzott, 2023-ban azok döntöttek jól, akik kitartottak a szója mellett, mert ebben a kultúrában - a Karintia kalkulációja szerint - a termelők hektáronként 200 ezer forint tiszta hasznot tudtak realizálni. A nagy területen vetett tavaszi kultúrák a szójához képest rosszabbul teljesítettek. Ez 2023-ban azért jelentett csalódást a gazdáknak, mert szépek voltak a terméseredmények, mégis eredménytelen lett a gazdálkodás. Bene Zoltán úgy vélte, ez volt az a pont, ami a robbanásszerű, 111.784 hektáros szintig történő vetésterület-emelkedést indukálta a szója esetében. Ez a mérték még őket is meglepte, jóllehet, a gazdák visszajelzésein keresztül folyamatosan tapasztalták az érdeklődés növekedését. Erre a 91 százalékos emelkedésre egyrészt mint a munkájukra adott pozitív visszacsatolásként tekintenek, másrészt viszont aggodalmuknak adtak hangot, ugyanis a Karintia szerint egy ilyen hirtelen és jelentős mértékű vetésterület-emelkedés tervezhetetlenné teszi mind az inputanyag-ellátásban részvevő, mind pedig a felvásárlásban aktív szereplők munkáját.

Mint hallhattuk, Ausztriában, Németországban, illetve a környező országokban tervezhetőbben, fokozatosabban és így fenntarthatóbb formában emelkedik a vetésterület. Az emelkedés a dunántúli régióban 74 százalékos, míg igazi meglepetésként az Alföldön 150 százalékos volt, ami valószínűleg összefüggésbe hozható a térség kiútkeresésének mértékével is.  Ezzel 1,4-ről egy egészségesebbnek tekinthető, 2,7 százalékra emelkedett a szója területi aránya Magyarországon.

Ez ugyanakkor még mindig elmarad a környező országok számaitól, de különösen az ukrajnai 7,5 százalékos mértéktől.

Figyelemfelkeltő volt az érvelés, mi szerint Ukrajnában azért emelkedik folyamatosan a szója vetésterülete, mert az ottani gazdák forráshiánnyal küzdenek, így olyan növényt kerestek, amit takarékosabban lehetett termeszteni. Az átlagos ottani gazda nehezen jutott ugyanis, műtrágyához, például a nitrogénhez, ez ugyancsak a szója iránt keltette fel a gazdák érdeklődését, ugyanis ez akár nitrogén nélkül is eredményesen termeszthető. Harmadrészt a Fekete-tenger hajózásának korlátozásával okozott Ukrajna logisztikai problémát említette. Az egy hektárról lekerülő, a kukoricához képest alacsonyabb és emiatt kedvezőbb mennyiség pedig előnybe helyezhette az ukrán szójás gazdákat. Negyedrészt a régiós terméssel kielégíthetetlen, jelentős Európai piaci keresletet említette érvként a cégvezető.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy érdemes tanulmányozni az ottani helyzetet, ugyanis tanulságként szolgálhat számunkra is az ukrán gazdák takarékosságra és a könnyebb értékesíthetőségre törekvő döntése.

Felmerülhet a kérdés, hogy mit lehet ennyi szójával kezdeni? Nos, a piaci elemzésből megtudtuk, hogy az előrejelzések szerint sem belföldön, sem az EU-ban soha nem fogunk tudni annyi szóját termelni, ami a szükségleteket ki tudná elégíteni. Másképen fogalmazva, túltermelésről a szója tekintetében belátható időn belül nem beszélhetünk. Az EU igénye 35 millió tonna, ami mellett eltörpül a 3 millió tonnás EU27 területén megtermett szójabab

„Egyre többször halljuk, hogy olyan növényt kell termeszteni, aminek van piaca. Nos, a szójának van és lesz is piaca Magyarországon és az Európai Unióban is” – emelte ki az előadó.

El kell fogadnunk, hogy a Magyarországon a klímaváltozás fokozatos melegedéssel jár.

Ezen a ponton Bene Zoltán egy különösen érdekes amerikai tanulmány következtetéseit mutatta be, ami azt vizsgálta az egyes kultúrák esetében, hogy hol van az a hőmérsékleti küszöbérték, ami már visszafordíthatatlan káros folyamatokat indít el egy adott növényben. A kutatásból a nagy területen termesztett kukoricára, a napraforgóra továbbá a szójára kapott adatok kerültek bemutatásra Azt a meglepő eredményt láttuk, hogy míg a kukorica és a napraforgó káros hőmérsékleti küszöbértéke 35 fok, a szója esetében ez 40 fok, mely különbség igen jelentősnek számít.

„Ez nem azt jelenti, hogy a szója bármit kibír, de általánosságban relatív hőtűrőbb fajnak számít más kultúrákhoz képest. Ez az öt fok annyit jelent, hogy jobban bírja, kedvezőbben képes tompítani a hősteszt.” – mutatott rá az előadó.

A 2024-es év terméseredményeit még nem tudjuk, de az idei Karintia Szója Napoknak a szakami tudás átadása mellett is az volt a nemtitkolt célja, hogy a lehető legtöbb gazdát „megtartsák” a szója mellett az idei új szójás termelők közül. Vagyok annyira realista, hogy tudjam, lesznek olyanok, akik egy év után abba fogják hagyni, de vagyok annyira optimista is, hogy biztos legyek abban, az ő számukat eredményesen fogjuk tudni csökkenteni – vallotta be a cégvezető.

Amennyiben számszakilag bemutatjuk, a költségeket, a megtérülést, a jelen és a jövő kihívásait, illetve bemutatjuk a szója stabil és szinte korlátlan piacát, akkor meggyőződésem, hogy a termőterülete nemhogy nem fog csökkeni, hanem akár még tovább is fog tudni emelkedni Magyarországon. Persze, sok a bizonytalanság, nem ismerjük az idei termésdepresszió mértékét, és a szója versenytársainak idei teljesítményét, de az előző évek meggyőző teljesítménye bizakodással tölthet el bennünket - hallhattuk.

Én úgy gondolom, hogy az a gazda, aki nem vesz tudomást a körülmények gyökeres megváltozásáról, az a gazdasága jövőjét indokolatlanul veszélyezteti. Ugyanakkor minden abba az irányba mutat, hogy komoly és tartós kihívásokkal állunk szemben. A szója jövője megkérdőjelezhetetlen. A Karintia Kft. szakembereinek meggyőződése, hogy nem a körülmények tesznek minket tönkre, hanem az alkalmazkodás hiánya. Vagyis az eredményes alkalmazkodás tehet minket sikeressé. Mi hiszünk abban, hogy a szója az alkalmazkodásnak az egyik eredményes eszköze. Tartsanak velünk, alkalmazkodjanak velünk – zárta előadását Bene Zoltán.

(x)