A szőlőtermő területek juhokkal történő legeltetése sikeres „szövetséget” jelenthet mind a juhtenyésztőnek, mind a szőlőbirtokosnak. Hazánkban talán még a gondolat is rémálmokat gerjeszt a szőlőtermelők körében, de vannak vállalkozó, „kockáztatásra” hajlamos szőlészek, akik próbára teszik ennek a módszernek a létjogosultságát.

A  szerzett tapasztalat egy véletlen „kerítés-balesetnek” volt köszönhető. Történt, hogy egy francia szőlészetben a saját legelőterületüket elhagyva legelésztek a szomszéd anyajuhai. A figyelmetlen, „vétkes”, ám lelkiismeretes juhtenyésztő felkereste az érintett szőlőbirtokost, és együtt mentek a szőlőbe az okozott károk felmérésére. Mindkettőjük számára meglepetést okozott a látvány.

Mindez lehetővé tenné a szőlőskert-tulajdonosoknak, hogy dupla hasznot húzzanak a juhok szőlészetekben történő legeltetéséből (Fotó: Pixabay)

A juhok csak a füvet legelték le a sorközökben, anélkül, hogy hozzáértek volna a szőlő leveléhez vagy a szőlőtőkékhez – írja a magyarmezogazdasag.hu .

Kiegészítő legelőterület

A történet azóta hódító útjára indult: miért is ne lehetne juhok kiegészítő legelőterületeként hasznosítani a szőlősorok közötti zöldterületeket? Mindez lehetővé tenné a szőlőskert-tulajdonosoknak, hogy dupla hasznot húzzanak a juhok szőlészetekben történő legeltetéséből.

A szőlő tulajdonosának nem kell gyomtalanítani, trágyázni a szőlősorokat, a juhász pedig ingyen legelőhöz jut. Egyébként ily módon, azaz legelőterületként használni a szőlőskerteket, egyáltalán nem szokványos hasznosítási mód még Franciaországban sem. És ha a módszer nem is teljesen új, annak elfogadása, még inkább gyakorlati alkalmazása, még további tapasztalatokat igényel.

Speciális területek, téli legeltetés

Az úgynevezett Brebis_Link (Anyajuh_Kapcsolat) projekt célja, hogy kimutassák a juhok legeltetésének e kevésbé ismert és kevésbé elterjedt módjából adódó gyakorlati hasznot.

Így a gabonatermelő parcellák vetetlen sávjai, az erdős területek, gyümölcsösök, kertek és szőlőbirtokok gyakran valóságos egységet alkotnak.

A Brebis_Link programtól várják többek között a szőlőbirtokok juhokkal történő legeltetésének a gyakorlati tapasztalatait és e módszer kidolgozását is abból a célból, hogy kialakítsák, majd megerősítsék a juhtenyésztők és a szőlőbirtokosok közötti hasznos együttműködést. Elsősorban négy paramétert vizsgáltak:

az anyajuhok agrárgazdasági szerepét,

az esetleges, juhok által okozott károkat,

az állatok jólétét és

azt a munkaidőt, ami a tenyésztőknél többletfeladatként jelentkezik.

A szőlősbirtokokon a legeltetés 6 hónapig, az ősz közepétől tavasz közepéig valósult meg: októbertől (a legutolsó szüretet követően) márciusig (az első rügyek megjelenése előtt).

Az olyan mechanikai műveletek során, mint pl. a venyigék metszése vagy a kötözés, a juhokat nem engedték a sorok közé (Fotó: Pixabay)

A téli időszakban, a szőlőskertekben nem végeztek semmilyen vegyszeres kezelést, így a sorközök veszély nélkül legeltethetők voltak.

Azonban, az olyan mechanikai műveletek során, mint pl. a venyigék metszése vagy a kötözés, a juhokat nem engedték a sorok közé.

Kevesebb élősködő, de marad a réz

Az élősködők jelenléte a szőlősorokban teljesen elhanyagolható nagyságrendű, viszont a réztartalmú vegyszerek (pl. rézgálic, bordói lé) alkalmazásának kérdése nagyon fontos téma, amire pillanatnyilag még nincs válasz. Ezeket a szereket gyakran használják a szőlészetekben a növényzet védelmére, ami viszont a juhok egészségére hosszabb távon veszélyes hatású (májelfajulást, elhullást okoz). Tekintve, hogy a rezet ugyanolyan gyakran alkalmazzák a hagyományos szőlészetben, mint a biogazdálkodásban, ezért használata nagy figyel­met igényel.

A tenyésztők bevezettek egy elővigyázatossági elvet, amely szerint nem engedik ki az állataikat a rézzel történt kezelést követő napokban.

Mi több, kivárnak egy esős napot, amely mintegy lemossa a levelekre került réztartalmú vegyszer maradványait. A vizsgált tenyésztőnél a kb. 10 napig terjedő várakozás vált be.

Talajerő-javulás a juhoknak köszönhetően

Míg a legelők növényi összetétele alapvetően a természetes körülmények között alakult ki, addig a szőlőbirtokosok más fűmagokat is vethetnek.

A juhok tehát elegendő mennyiségben juthatnak hozzá a szükséges fűfélékhez, ami lehetővé teszi a tenyésztőknek, hogy takarékosan gazdálkodjanak a téli takarmánnyal.

A juhoktól származó állati szerves anyag, azaz a trágya további jelentős hozadék a szőlőtermesztőknek, köszönhetően az ott legeltetett állatoknak. Hosszú távon tehát ez a módszer a tenyésztőknek is kedvező lehet, akik e kiegészítő területek talajerő-gazdagításán túl olcsó takarmányhoz is juthatnak.

Szőlővédő szájkosár

Végül, hogy biztosan elkerülhetők legyenek azok a károk, amelyeket a juhok esetlegesen okoznak, lerágva például a fiatal szőlőleveleket, egy Wine Baa nevezetű készüléket fejlesztettek ki.

Amikor egy juh felemeli a fejét, hogy a talaj szintje fölött legeljen, a maszk megakadályozza a lombozat vagy a gyümölcs fogyasztásában (Fotó: Pixabay)

Ez egy olyan orrmaszk, amely lehetővé teszi a juhok számára, hogy füvet és gyomokat legelhessenek a gyep magasságában, de megakadályozza őket abban, hogy a gyep magassága felett, a szőlőben, a szőlővesszőkben kárt tudjanak tenni.

Ez a maszk egy alsó részén nyitott, elöl viszont elzárt műanyag szájkosár. Amikor egy juh felemeli a fejét, hogy a talaj szintje fölött legeljen, a maszk megakadályozza a lombozat vagy a gyümölcs fogyasztásában. Amikor a fejét lefelé ereszti, hogy legeljen, a szájkosár azt lehetővé teszi.

További híreink

Rendkívül kártékony rovar, az őszi sereghernyó lehetséges megjelenéséről jött figyelmeztetés

2024.12.03.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinens melegigényes őshonos faja, amely kiemelten veszélyes zárlati károsítóként szerepel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es karanténlistáján.

13 éve nem volt ilyen hideg Magyarországon

2024.12.03.

Az idei november középhőmérséklete a legalacsonyabb volt 2011 óta. Emellett ez volt az első hónap 2023 májusa óta, amelynek középhőmérséklete országos átlagban az éghajlati normál alatt maradt.

Az aszály hatásai ellenére is lesz elég magyar karácsonyfa az idén

2024.12.03.

Az aszály ugyan megviselte a fiatal ültetvényeket, mégsem kell hiányra számítani fenyőfából a karácsonyi időszakban.

Több változás lép életbe az adótörvényekben

2024.12.03.

Az Országgyűlés elfogadta és kihirdette a 2024. évi LV. törvényt, amely számos adótörvény módosítását tartalmazza.

Tudja, mióta nem érkezett uniós forrás Magyarországra?

2024.12.03.

Június 26-a óta Magyarország nem kapott újabb európai uniós támogatást, bár a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban hazánknak járó 21,8 milliárd eurós keret 56 százaléka jelenleg hozzáférhető.

Karácsony közeledtével nem haszontalan tudni, melyek lettek az Év Szaloncukra 2024 díj legjobbjai

2024.12.03.

Az idei fődíjat a maklári Stühmer Körtezselés-muskotályos szaloncukor érdemelte ki.

Partnerhírek
Partner

Védjük a gyökereket az Agrováció termékével

2024.12.03.

A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.

Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 1.100 hirdetés 102 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás