A talajmegújító gazdálkodás verejtékes, ám sikert ígérő előnyei

Hirdetés

A termelési költségek, a klímaváltozás, a fejlődő vetélytársak és a felvásárlási árak arra késztetik a gazdákat, hogy minél hatékonyabban és jövedelmezőbben dolgozzanak, és kisebb befektetéssel állítsanak elő ugyanannyi, vagy még nagyobb hozamot. Ezt ígéri a talajmegújító gazdálkodás - de mit is jelent a gyakorlatban ez a módszer? A Mezőhír portál anyagát szemléztük. Mint minden új stratégiánál, a változás a talajmegújítás esetén is a rendszer megértésével és működésének elfogadásával kezdődik. Nem egy termékről és nem egy rövid idő alatt látványos eredményt hozó újításról van szó, és maga a koncepció ugyan egyszerű, de kifejlesztése sok próbálkozást és tanulást kíván a gazdálkodók részéről. Az alapelvek működnek, de a gazdaságunkhoz passzoló gyakorlatok és módszerek megtalálása a termelő feladata.

A talajmegújító gazdálkodás takarónövényekkel és okszerű tápanyagkijuttatással csökkenti a költségeket

A talajmegújító gazdálkodás (TMMG - angolul regenerative agriculture) egy olyan komplex gazdálkodási keretrendszert jelent, amely a józan paraszti észre és a természet törvényeire épít. Ezek felhasználásával csökkenti a kiadásokat, növeli a hasznot és eközben javítja a talaj egészségét. Egy olyan, magasabb szintű rendszer, amely működik ökológia és nem ökológiai gazdálkodásban, alkalmazható gyümölcsösben, legelőn, szántóföldön, zöldségtermesztésben és kiskertben egyaránt - írja a cikk.

Nem mindig volt hagyomány a hagyományos

A konvencionálisnak nevezett gazdálkodás csak a II. világháború óta létezik, és bár az elején úgy tűnt, működik, mert a hozamok mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben emelkedtek, hosszú távon azonban a talajok állapotának romlása, a vizek szennyeződése, az élelmiszerek beltartalmi értékeinek csökkenése rámutatott arra, hogy az ígéreteket nem váltja be teljesen.

A talajmegújító gazdálkodás célja az, hogy a kémiáról, amire a konvencionális mezőgazdaság alapoz, áthelyezzük a hangsúlyt a biológiára, azaz a talajéletre.

Nem zárja ki a modern technológiát, legyen szó a növénynemesítésről, tápanyag-gazdálkodásról vagy gépészetről, de csak azokat a megoldásokat használja, amelyek a természetes rendszerek működését nem zavarják, és nem károsítják (így például a precíziós gazdálkodásra építő controlled traffic farming vagy a strip-till is összeegyeztethető vele) - írja Diriczi Zsombor, a Déméter Biosystems ügyvezetője.

A talajmegújító mezőgazdaságot használó gazda tudja, hogy a talaj él, az ásványi anyagok, a víz és a levegő meglétén kívül szerves anyagra van szüksége a működéshez. Ehhez érteni kell az egyes tápanyagok szerepét és azok hasznosulását. A növényi maradványok sekély bedolgozása segíti a lebomlást és előnyös a talajélet szempontjából. A talajmegújító gazda átgondoltan és okszerűen végzi a talajművelést, ezzel a célja a víz, a levegő és a növényi maradványok kezelése.

A növények tekintetében az egyik legfontosabb a kiegyensúlyozott és folyamatos tápanyag-ellátottság, ráadásul különbséget kell tenni az egyes források között. Ismerni kell a vetésforgó szerepét a gyom- és rovarproblémák mérséklésében, és a talaj, valamint a talajélet javításában. Továbbá fontos tudni, hogy a gyomok, rovarok jelenléte, a haszonnövények és a talajok állapota mind visszajelzést ad az addigi munka és módszer sikerességéről.

A játékszabályok menet közben változnak

A talajmegújító gazdálkodás előnyeit nem láthatjuk egyik napról a másikra. Leginkább a második, de inkább a harmadik évtől jelentkeznek a kedvező hatások. Érdemes azonban tudnunk, hogy mire figyeljünk, milyen „jeleket” keressünk növényeinken, talajainkban és természetesen technológiánkban, gondolkodásunkban - írja a cikk.

Kiegyensúlyozott tápanyagellátottság a kulcs

A növényeknek nem csupán nitrogénre, foszforra és káliumra van szükségük a fejlődéshez, ám a többi elemről ritkábban esik szó. Pedig a kén, kalcium, magnézium és a mikroelemek szerepe is fontos. Sőt, nem elég a megfelelő ellátottsági szintre törekedni, hanem az egyensúly is számít, hiszen az egyes tápelemek aránya alapvetően meghatározza az elemek növény általi felvehetőségét. Gyakori hiba, hogy a túlzott mértékben a talajban lévő tápanyagokkal nem foglalkoznak a termelők. A magnézium túl magas szintje például növeli a talaj tömörödésre való hajlamát – ezt kalcium alkalmazásával (azaz meszezéssel) lehet mérsékelni. A túlzott foszforellátottság pedig gátolhatja a cink felvételét.

A tápanyagforrásokat érdemes két részre osztani:

a talajjavítás illetve a növénytáplálás céljából használható készítmények szerint. A két csoport feladata eltérő, és ami az egyik helyen működik, az nem biztos, hogy a másikon is ugyanolyan jól teljesít majd (például a karbamid az egyik leglassabban feltáródó forma a talajban, míg a levélre kijuttatva ezt tudja a leghamarabb felvenni a növény).

Biológiai sokféleség

A növényvédelmi problémák megelőzésének leghatékonyabb eszköze a megfelelő növényi sorrend megválasztása. A főnövények és a takarónövények sorrendjét érdemes ésszerűen megtervezni, és nem csak ötletszerűen alkalmazni a takarónövényeket – egy kukorica elé például hasznos nitrogénkötő köztesnövényeket tenni, míg egy rozs vagy bármilyen egyszikű takarónövény jó választás lehet egy pillangós főnövény előtt - írják.

A jó szerkezetű vályogtalajok a nitrogénkötő növényekből kaphatnak a legtöbbet, amelyekkel – azokat zölden bedolgozva – javíthatjuk a talaj nitrogéntartalmát, és táplálhatjuk a talajéletet. A nehéz, agyagos talajok és a tömörödésre hajlamos laza homoktalajok leginkább a nagy gyökértömegű fajokkal javíthatók.

Így tud jól humuszt építeni

A leghatékonyabb humuszépítéshez azonban fűfélékre vagy egy fűféle és pillangós fajok keverékére van szükségünk, amelyeket hagyjunk minél tovább fejlődni, és ezután dolgozzuk be a talajba, ugyanis a szervesanyag-tartalom növelését leginkább az összetett szénvegyületek segítik. Talajmegújító tevékenységünk során a gyomosodás nem minden esetben hanyag gazdálkodói munkánkra utal, hanem jelzi, hogy mi a „gond” a talajjal – ha tudjuk, hogy az adott gyomfajták mit halmoznak fel, vagy milyen pH-t kedvelnek, akkor könnyen kiszűrhetjük, hogy esetleg túl alacsony a kémhatás azon a területen, vagy túl magas a nitrogénszint. Az egészséges, masszív gyökérzetű növények folyamatosan hasznosítják a fotoszintézis energiáját, és cukrokat állítanak elő – a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú talajokon fejlődő növényekben kevesebb a szabad aminosav, ami vonzza a rovarokat, mint azokon a talajokon, ahol például túlzott a nitrogén szintje.

Témák a cikkben

takarónövény talajmegújító gazdálkodás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.