A talajmikrobiológia lehetőségei a szántóföldi növénytermesztésben

Talajtípusra szabott gazdálkodás címmel online konferenciát tartott 2021. február 18-án az AGRO.bio Hungary Kft. A többszáz résztvevő hét előadást hallgathatott meg. Ezek között szó volt egy talajmikrobiológiai tartamkísérletről és a fuzáriummenedzsmentről is. Ebben a cikkben az ezeken elhangzottakat részletezzük.

Dr. Makádi Marianna a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa, az AKIT, Nyíregyházi Kutatóintézet Talajbiológiai és Talajhasznosítási Osztályának osztályvezetője egy talajmikrobiológiai tartamkísérlet eredményeit ismertette.

A kísérlet célja induláskor az volt, hogy megállapítsa, hogy a mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazása, azaz a talajoltás milyen hatást gyakorol a talajra, annak kémiai, fizikai (humusztartalom, tápanyag-szolgáltató képesség, levegő- és hőháztartás), valamint mikrobiológiai tulajdonságaira.

A minimum öt éven át tartó kísérletbe 4 olyan helyszínt vontak be, ahol különbözőek a talajviszonyok, így vizsgálják a csernozjom (Martonvásár), a barna erdő- (Keszthely), a réti- (Szarvas) és a savanyú homok (Nyíregyháza) talajt is.

Vetésforgót alkalmaznak, amelyben az első évben kukoricát, a másodikban tavaszi árpát, a harmadikban olajretket, a negyedikben őszi búzát vetettek, az ötödik évben pedig napraforgó kerül majd az egyes parcellákba.

A kísérlet elrendezése a következő volt:

• 1. percella: kezeletlen kontroll
• 2. parcella: vetés előtt: Bactofil A10/B10 1l/ha - betakarítás után: Bactofil Cell 1l/ha
• 3. parcella: vetés előtt: Bactofil A10/B10 1l/ha + AlgaTer 5l/ha - betakarítás után: Bactofil Cell 1l/ha
• 4. parcella: vetés előtt: Bactofil A10/B10 1l/ha + AlgaTer 5l/ha

Növény- és talajvizsgálatok

A fejlődés ütemét a BBCH-skála szerint vizsgálják, a fluoreszcenciát, növénymagasságot, zöldtömeget, terméselemeket és -tömeget pedig folyamatosan mérik. A talajmintavétel virágzáskor és a tarlóból történik.

A talajvizsgálatok kiterjednek a talajkémiai és talajmikrobiológiai összetevőkre is. Utóbbi során a mikrobaszámot, a mikrobális biomassza szenet (MBC), a dehidrogenáz-, β -glükozidáz- és foszfatáz-aktivitást is figyelik.

Kísérleti eredmények

A kísérlet eddigi eredményei röviden összefoglalva a következők: A termés mennyiségét már a növény fejlődésének korai szakasza meghatározza. Az alkalmazott kezelések és a termésmennyiség között még nem egyértelmű a korreláció, de a nyíregyházi savanyú homoktalajon a legerősebb a kapcsolat.

Ott a tesztelt kezelések mindegyike terméstöbbletet eredményezett. A mikrobális biomassza szén (MBC) mennyisége és a dehidrogenáz-, β -glükozidáz- és foszfatáz aktivitás nincs mindig összhangban egymással. A talajtípus befolyásolja az oltóanyag hatását. Mikrorégiónként/talajtípusonként, az adott helyszínekhez adaptálva kellene megtalálni a talaj számára legkedvezőbb, komplex termesztéstechnológiát, amihez a kísérletek folytatására van szükség.

Dr. Árendás Tamás a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a fuzárium-menedzsment talajmikrobiológiai lehetőségeiről beszélt. Az előadásból megtudhattuk, hogy a kalászfuzárium Magyarországon az 1920-as évek óta ismert. A kór a búzán csíranövény-pusztulást, gyökér- szártőrothadást, valamint kalász- és szemfertőződést okozhat, amik közül a legnagyobb gazdasági kárt a kalászfuzárium okozza, mivel terméscsökkenést, mennyiségi veszteséget eredményez a kisebb szemméret és így a csökkent ezermagtömeg okán. A kisebb szemméret ugyanakkor még beltartalmi értékcsökkenést is okozhat: alacsonyabb lehet a sikértartalom.

A gombatoxinok okozta minőségromlásnak egészségkárosító hatása is lehet. A zearalenon (ZEA) szennyeződés vetéléssel, koraelléssel és méhelőreeséssel, a dezoxinivalenol (DON) szennyeződés hánytató hatással jár és károsítja az immunrendszert.

Fuzáriumos fertőzések kialakulásának feltételei

A talajlakó fuzáriumgombák szaporítóképletei az elővetemények felszínen maradt növényi részein, szármaradványokon, elhullott kukoricacsöveken nagy mennyiségben megtalálhatók és hosszú ideig fertőzőképesek.

Kalászfuzáriózis a kalászolás, virágzás időszakában csapadékos időszakban, az arra fogékony fajták és hibridek körében alakulhat ki, a kórokozó jelenléte esetén.

A fuzáriumos csőpenész fertőzés kialakulásának ezzel szemben a tavaszi és a virágzáskori csapadékhiány kedvez. Ha viszont főként a virágzás után sok az eső, akkor a fuzáriumos szárkorhadás kialakulásának esélye nő meg.

A fuzáriumgombák elleni védekezés lehetőségei

A résztvevők megtudhatták, hogy a fuzáriumgombák elleni védekezés történhet agrotechnikai, kémiai és biológiai eszközökkel is.

Az agrotechnika kiválasztásánál az átfertőzés megakadályozása a cél, a kedvező növényi összetétel kialakításával, vetésváltással, illetve a növénymaradványok talajba történő bedolgozásával.

A lehetséges hatékony kémiai védekezés a megfelelő fungicid megfelelő időben, megfelelő eszközzel történő kijuttatására terjed ki.

A biológiai védekezés alá pedig a kevésbé fogékony, jó ellenállóképességgel rendelkező fajták és hibridek nemesítése, termesztése tartozik, illetve a szármaradványok lebontását támogató készítmények alkalmazása.

Biológiai védekezés a talajban

A biológiai védekezés területén a Trichoderma gombafajok nyújthatnak segítséget, mivel olyan gombaellenes vegyületeket termelnek, amelyek növénykórokozó gombák (Alternaria, Botrytis, Fusarium, Macrpphomina, Monilia, Phytophthora, Pythium, Rhizoctonia, Sclerotinia, stb.) fejlődését gátolják vagy elpusztítják. Ráadásul olyan olyan baktériumokkal is kombinálhatók, amelyek nitrogénkötésre (Azospirillum, Azotobacter) vagy foszformobilizálásra képesek.

Kisparcellás kísérletek a mikrobiológiai készítmények kukoricatermesztésben való alkalmazhatóságáról

A kísérlet során Quilt Xcel gomaölő szert, Bactofil^® Cel és BactoFil^® A 10 talajbaktériumot, Trichomax biostimulátort, valamint a BactoFil^® A 10 és a Quilt Xcel kombinációját alkalmazták.

Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a BactoFil^® Cell-t vagy BactoFil A 10-et tartalmazó kezelések egyértelműen pozitív hatást gyakoroltak a kukorica héjkéreg-ellenállásra.

A gruberezéssel szemben az ekézés előnyösebbnek bizonyult a csőpenész ellen, akár az előfordulás gyakoriságát, akár a csőpenész-borítottságot vizsgálták. Megállapíthatjuk továbbá, hogy bármelyik kezelés, illetve az ekehasználat nagyobb kukorica szemtermést eredményezett a kontroll parcellához viszonyítva.

(x)