A tapasztalat alapú gazdálkodás helyett az adatalapú döntések jelentik a jövőt a mezőgazdaságban

Pályázati források révén most mindenki előtt adott a lehetőség, hogy digitalizálja a mezőgazdasági munkafolyamatait. Ehhez a problémás területek azonosítására van csak szükség, amit a Senit Kft. az Okosfarm precíziós telephelyfelügyeleti rendszerével saját megoldásokká tud lefordítani az informatika nyelvének segítségével. A témáról Kövesdi Józseffel, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.

A sok erőfeszítés ellenére a digitalizáció a magyar mezőgazdaságban még mindig kezdetleges állapotban van.

A mezőgazdaságban az informatikát még sokszor a robotkormánnyal azonosítják, holott nyilvánvalóan többről és az Okosfarm esetében másról is van szó, hiszen mi nem gépek robotizálását, hanem telephelyek optimalizálását végezzük. Célunk, hogy egy-egy telephely teljes egészében optimálisan tudjon működni mindazokat a termelési ágakat kontroll alá vonva, amik a termelésben szerepet játszanak. A gépek, gépészet ellenőrzésétől kezdve, a személyzet munkájának az ellenőrzését, ennek a visszamérését is meg tudjuk tenni, illetve a takarmánynak, terménynek az állapotát vagy a tenyésztett állatoknak a jólétét is tudjuk monitorozni. Ezáltal a telep optimálisabban tud működni. Így több profitot hoz a gazdálkodónak, másrészről pedig - am egy sokkal erősebb hívószó volt az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban - a kialakult nettó munkaerőhiányt tudja némileg orvosolni.

Utóbbira mondana egy konkrét példát?

Az egyik ügyfelünknek három telephelye van. Korábban minden telephelyen egy embert alkalmaztak a trágyakezelésre, hiszen a kezelőrendszereket folyamatosan felügyelni kell, hogy bármilyen fennakadás, probléma esetén be lehessen avatkozni. Fontos munkakör, mert a kárérték annál nagyobb, minél később történik meg egy beavatkozás. Amikor a trágyakezelés folyamatát automatizáltuk és ellenőrizhetővé tettük, onnantól a három telephelyre elegendő volt összesen egy ember. Ő a telefonján tudja követni, hogy a telephelyek bármelyikén történik-e beavatkozást igénylő probléma. A fejlesztés azt eredményezi, hogy egy ember több területen is bevethető vagy egy kevésbé képzett embert is meg lehet bízni a feladattal, mert a rendszer megmondja neki, hogy hol a hiba és mi a teendő.

Ön szerint miért nem tud a digitalizáció gyorsabban terjedni?

A mezőgazdaságra hatványozottan jellemző a generációs probléma, emiatt terjed lassabban az informatika. A magyar gazdák átlagéletkora 56-58 évre tehető. Ez a korosztály idegenkedik a digitális technológiák felhasználásától, mert ez a tapasztalat alapú gazdálkodás helyett az adatalapú döntésekről szól. A digitális érettségük nem megfelelő. Az adatalapú döntéstámogatás alapfeltétele a megfelelő mennyiségű adatpontot kihelyezése, és a kapott eredmények megfelelő ábrázolása, valamint köztük a logikai kapcsolatok megteremtése. A fiatalabb generáció mezőgazdaságba történő belépésével, ez a helyzet jelentősen javulhat.

Az oktatásban azért történt némi előrelépés.

Szerencsére az elmúlt néhány évben a felsőoktatásban kezd teret nyerni a digitalizáció, elsősorban a precíziós szakmérnöki képzés keretében. Mi magunk is óraadóként részt vettünk ebben. Gyakorlatiasan közelítettük meg a kérdést, arról beszéltünk, hogy milyen területeken és mire lehet használni az informatikát. A téma most kezd leszivárogni a középiskolai szintre. Egyébként a Digitális Jólét Program keretében hamarosan indul a Digitális Agrárakadémia, ami egy átfogó digitalizációs kerettananyagra épül. Ennek az összeállításában is részt vettünk. A cél az volt, hogy ne egyetemi szintű, hanem gazdaszemléletű tananyagot hozzunk létre, hiszen a gazdák hozzávetőlegesen 80%-a nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Lesz benne online és offline oktatás is, valamint tartozik hozzá írott tananyag.

Milyen okos megoldások, lehetőségek képzelhetők el a mezőgazdaságban?

Kezdetben informatikai hálózatokat telepítettünk a gazdáknak, majd ezekre adatpontokat építettünk ki az ügyféligények alapján. Ezután elkezdtük mérni és vizualizálni az adatpontokat, és ebből alakítottunk ki egy olyan Okosfarm folyamat menedzsment szoftvert, ami egy kisgazdaságtól kezdve az egészen nagy gazdaságokig az ügyfelek igényeire, az arculatára szabható. És a termelésnek az összes ágát képes befogadni. Ha valaki képet szeretne kapni az állatállományáról az állatok jólétéről, akkor, például, a sertés- vagy szarvasmarha-állományokra jellemző adatokat meg tudja kapni.

Végeztünk egy projektet az Állatorvostudományi Egyetem egy kihelyezett laboratóriumában, ahol szarvasmarhaborjak hőstressztűrő képességét vizsgáltuk. Itt szenzorokat helyeztünk el, amelyek mérték a páratartalmat, a hőmérsékletet, a hőmennyiséget, illetve a szélnek a mennyiségét. Ezek alapján a gazdálkodó meghatározta, hogy mikor lép fel hőstresszes állapot, ilyenkor egy kamerán keresztül meg tudta nézni, hogyan viselkednek az állatok. Ebből aztán meg tudta mondani milyen az állatoknak a hőstressz tűrő képessége.

A sertéstartók pedig vizsgálhatják, például, az állatok súlygyarapodása az adott körülményekhez képest, és így a folyamatot optimálisan be lehet állítani.

A gépészetek felügyeletét meg lehet oldani. Bármilyen gépészeti elemben az etetéssel, itatással vagy a trágyakezeléssel kapcsolatban, akkor azt azonnal le tudja reagálni a gazdálkodó. Ennek a jelentősége az, hogy a meghibásodás okozta károsodás nagyságrendileg kevesebb lesz.

A tárolás körülményeinek kialakításában is tudunk segíteni, hogy megfelelő hőmérséklet és páratartalom álljon rendelkezésre. Várható egy olyan pályázat, ami a silóknak az optimalizálását, automatizálását hivatott elősegíteni.

Nagy lehetőségek vannak a termelésszinkronizációban is. Ez a termelés elemeinek az adatszintű összekapcsolását, a hatékonyabb működését jelenti a nagyobb profit érdekében. A lényeg az adatszintű összekapcsoláson van, hiszen ez feltételezi azt, hogy megfelelő mennyiségű, gyakoriságú és pontosságú adatot kapunk a termelés egyes ágaiból. Ezek lehetnek a terménnyel, a takarmánnyal a betárolt terményekkel, vagy az állatokkal kapcsolatos információk.

Mérhetjük továbbá, hogy a dolgozók hogyan végzik a munkájukat. Monitorozhatjuk magának a gazdaságnak a működési körülményeit, a gépészeteket, az épületek állapotát, hőmérsékletét, a páratartalmat. Egy okos rendszer az összes adatot egy olyan logikai kapcsolatba rakja össze, ami a menedzsment számára egy döntést előkészítő vagy segítő állapotot hoz létre. A menedzsment így a döntéseit megfelelő mennyiségű adat birtokában tudja meghozni.

Jelenleg több olyan nyitott agárpályázat is van, ami a digitalizációt támogatja. Hogyan tud ezekbe az Okosfarm bekapcsolódni?

Vissza nem térítendő vagy nagyon kedvező támogatást lehet elnyerni rendszerfejlesztésre. Ezeknek egy része könnyebbé teszi a digitális technológia elterjedését. A korábbi pályázatokkal az volt a probléma, hogy önállóan a digitalizációra nem lehetett pályázni, hanem csak az összberuházás, mondjuk, 10%-a lehetett informatikai vonatkozású. A mostani pályázatok már szabadabban adnak lehetőséget, hogy a digitalizációt segítő, infokommunikációs rendszereket létre lehessen hozni.

Hogy mennyire lesz sikere, nehéz előre megmondani. Mindenesetre sokan kerestek már meg azzal, hogy szeretnék a rendszereinket bevonni a pályázatba. Most a digitalizáció, de később az energiahatékonyság biztosítása fókusztéma lesz a mezőgazdaságban is. Utóbbira a kiírások az év második felében várhatók.Én úgy látom, hogy most adott a lehetőség, így ara bíztatnék mindenkit, hogy bátran pályázzon és keressen meg bennünket a megvalósítandó ötleteikkel. Ezeket az ötleteket mi saját megoldássá tudjuk lefordítani az informatika nyelvének segítségével.

(x)