A terményárak meghozták a kedvet a búzavetés iránt, de a szárazság itthon megtorpedózhatja a terveket

Az északi féltekén már a végéhez közelít a 2019/2020. gazdasági évi termést adó búza vetése, mégis meglehetősen hiányosak a termőterületre vonatkozó információk. A búza növekvő ára miatt vonzóbbá vált a gabonaféle a repcével szemben, és a repce vetésének idején – augusztus vége, szeptember eleje – uralkodó száraz európai időjárás szintén a később vetendő kalászos termesztésére hatott ösztönzőleg. Mindazonáltal az árak alakulása az őszi vetés teljes időszakában hatással van a termelők vetési szándékára. A Tallage franciaországi piacelemző vállalat októberi előrejelzése szerint az őszi búzát az ideinél 6 százalékkal nagyobb területről, 24,3 millió hektárról takaríthatják be az unióban 2019 nyarán. Területi adatok tagországi bontásban egyelőre hiányosan állnak rendelkezésre. Magyarországon az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása alapján 969 ezer hektáron szándékoznak a gazdák őszi búzát vetni, amelynek 53 százalékán került a földbe a vetőmag október 16-ig. Az USA-ban az agrárminisztérium (USDA) 2018. október 14-i adatai szerint az előirányzott terület 65 százalékán végeztek az őszi búza vetésével a gazdák. Ukrajnában 6 millió hektáron, a tervezett terület 84 százalékán vetették el a gazdák az őszi kalászost október 12-ig. Eközben Oroszországban a termelők 15,7 millió hektáron (91 százalék) végeztek az őszi növények, köztük a búza vetésével.   Magyarországon mintegy 1 milió hektáron zajlik az őszi búza vetése és az azt megelőző talajelőkészítés, de a száraz talajban nehéz, vagy nem is lehet jó magágyat készíteni. A csontszáraz, rögös, poros talajban pedig egyáltalán nem vagy csak nehezen indul a kelés. Kivel az október további része is valószínűleg ilyen aszályosan fog eltelni, nagyon sok fog múlni a novemberi időjáráson, az akkori csapadékon, hogy az őszi vetéseknek lesz-e ideje kellően megerősödni a keményebb fagyok beálltáig. Az Oroszországban megtermelt malmi búza exportára számottevően erősödött 2018 szeptemberében, amit az igen élénk export mellett azon félelmek tápláltak, hogy az oroszországi hatóságok a kivitelt visszafogó intézkedéseket léptethetnek életbe – legalábbis erre utaló eseményekről számoltak be a piaci szereplők. A 12,5 százalék fehérjetartalmú búza októberi kikötői ára 5 dollárral 228 dollár (USD)/tonnára, a 11,5 százalék fehérjetartalmúé 12 dollárral 220 dollár/tonnára nőtt a jelzett időszakban. Az oroszországi árváltozás az Európai Unióban leginkább a malmi búza franciaországi árára hatott, amely 5 dollárral 239 dollár/tonnára (FOB Rouen) emelkedett az októberi szállítmányok esetében. A németországi Hamburgban a szállítási határidőtől és minőségtől függően a szeptember elejinél 1 dollárral drágábban, 241-248 dollár/tonnáért köthettek szerződést a piaci szereplők az étkezési minőségű terményre október elején. Rouenban a takarmánybúzát az étkezésivel azonos áron, 239-245 dollár/tonnáért kínálták (+4-6 euró) ekkor, 2018. október és 2019. január közötti szállítással. Eközben a fekete-tengeri kikötőkben (FOB) 3-6 dollárral 210-218 dollár/tonnáig erősödött az októberi takarmánybúza-szállítmányok ára. A takarmánygabona felértékelődését a hazai piaci történések is alátámasztják, hiszen Magyarországon átlagosan mind az étkezési, mind a takarmánybúza tonnánkénti ára 56 ezer forint körül alakul, áfa és szállítási költség nélkül - a Magro.hu adatai szerint. Előbbi 20 százalékkal, utóbbi 25 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának árát. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza fronthavi jegyzése 190 dollár (USD)/tonna körül hullámzott október első felében. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) 205 euró/tonna közelébe emelkedett a termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése ezalatt. Forrás: AKI