Kényes témákról is beszéltek az agrárszakemberek Siófokon, a Portfolio Agrárszektor Konferencia előadásain. A vadkár megtérítéséről, a terménypiac helyzetéről és arról is szó volt, hogy fontos piacokat vesztett a magyar mezőgazdaság. A vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell változásokhoz, fenntarthatóan kell gazdálkodniuk, és döntő, hogy bankképesek legyenek. A nyári szántással 1-2 év alatt elpusztulhat a talaj, lenullázódik annak fizikai, kémiai és biológiai állapota.

Az Agrárágazat összefoglalóját szemléztük. Vannak fontos piacok, amiket végleg elveszített a magyar mezőgazdaság, és ez rávilágít a hazai gabonatermesztés egészének problémáira. Mihez fogjon az agrárium a békeévek után? Pedig vége a békeéveknek a mezőgazdaságban: az orosz-ukrán háború negatív hatásai az agrárfinanszírozás feltételeit is kedvezőtlenül érintették, a kamatok és a finanszírozási igények nőttek, miközben az agrárvállalkozások költség- és jövedelmezőségi viszonyai romlottak. Így látja az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrármunkabizottságának elnöke a hazai agrárium átfogó gazdasági-pénzügyi helyzetét. 

A talajközpontú gazdálkodással növelni lehet a talaj vízmegtartó képességét és fenntarthatóságát - Fotó: Magro.hu, CSZS, Törökszentmiklós

A változáshoz változni kell

Hollósi Dávid szerint a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell változásokhoz, fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és döntő, hogy bankképesek legyenek. Hangsúlyozta, hogy azok az agrárcégek, amelyek a 2014–2020-as „békeévekben” beruháztak és fejlesztettek, ma is sokkal stabilabban működnek. Olyan beruházásvisszaesésre, mint ami 2023-ban bekövetkezett, nagyon rég volt példa. A magas kamatok és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt pedig sokaknak a jövőbe vetett hite is romlott.

Az elemző szerint bár a szántóföldi növénytermesztésben jó év várható 2024-ben, az exportlehetőségek szűkösek. Hollósi Dávid emlékeztetett, hogy van olyan – korábban kiválóan és jövedelmezően funkcionáló – piacunk, amit jóformán teljesen elveszítettünk: ilyen például az észak-­olaszországi gabonaexport-lehetőség. A minőségi gabonatermelésünkben is változásra van szükség: jobb minőség és nagyobb mennyiség kell a versenyképességhez, miközben a szállítási költségek drasztikusan nőnek. Jó hír viszont, hogy az állattenyésztés kezd magára találni. Itt azonban intő jel, hogy a fogyasztók elfordultak a rosszabb minőségű, főleg import tömegtermékek felé.

Visszaperelné a gazdák 21 milliárdos vadkárát a NAK

“Eddig a vadászatra jogosultak jártak jól, a gazdák pedig bő 20 milliárdos kárt könyveltek el. A NAK fordítana ezen a képleten, ugyanis évente 700 ezer tonnányi, 21 milliárdos értékű vadkár keletkezik a nagyvadak miatt Magyarországon, a megelőzés pótlólagos költségeit nem is számolva. A gazdák jelentős veszteségeket szenvednek el évről évre” – mondta a konferencián a köztestület elnöke. Győrffy Balázs bejelentette, hogy a NAK saját vállalkozást alapít és megvásárolja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseit, ezáltal előzetes forrást biztosítanak a károsultaknak, és ezen keresztül a vadászatra jogosultak és gazdálkodók közötti erőviszonyok megváltozhatnak. Erről itt írtunk korábban.

A nagy kár annak is következménye, hogy bár 17-szer több nagyvadat lőnek ki ma, mint a 60­-as években, az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt. 

Számítások szerint mintegy 800 ezer nagyvad él hazánkban, a felduzzadt állomány pedig évente 1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el (ebből 0,1 millió tonna a vadászatra jogosultak által kijuttatott vadtakarmány, és becslések szerint 700 ezer tonnányi terményt esznek meg a vadak). Ehhez a 21 milliárd forint értékű vadkárhoz mérten a gazdálkodók évente csupán 3 milliárd forintnyi kompenzációt kapnak (ugyancsak nem számítva ebbe az egyenlegbe a járulékos védekezési, helyreállítási költségeket) - írták.

Ezek a célok a kamara elnöke szerint

Győrffy Balázs ezért azt szorgalmazza, annyi nagyvad legyen az országban, amennyit el tud tartani a vadászszakma. A cég meg fogja vásárolni a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseit, hogy megváltozzon az az erőtér, ami szerint a vadászatra jogosultak erőfölényben vannak a gazdálkodókkal szemben. Jelenleg ugyanis a vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni. Ez pedig számukra likviditási gondokat is okozhat. Amennyiben a NAK megvásárolja a vadkárkövetelést, azzal előzetes forrást biztosítanak a gazdálkodóknak. Ezt követően pedig a cég kiperli a jogos vadkárt az érintettektől, és a kiperelt összeget is odaadja a gazdálkodóknak.

A nyári szántás káros, az öntözéshez pedig tanulni és tudni kell

A megváltozott klímafeltételek mellett a szántás csökkentésére és kivezetésére is szükség lenne – mondta el Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora ugyancsak Siófokon.

A szakember szeptemberi kijelentése után, miszerint a szántást be kell tiltani, közismerten radikális álláspontot képvisel a forgatásos talajművelésről. Ezt újra megerősítette: a magyar mezőgazdaság túlélése érdekében alapvető szemléletváltásra lenne szükség. Véleménye szerint a 2022-es év ezen a téren katalizátor volt: a szélsőséges aszály azzal szembesítette az országot, hogy nem tud annyi kukoricát termeszteni, ami fedezi a hazai szükségleteket.

Szerinte nem magával a szántással, hanem a rosszkor, rosszul elvégzett szántással van a baj. Hosszú távon a megváltozott klímafeltételek miatt a szántás csökkentésére és kivezetésére is szükség lehet. Amit viszont tényleg be kellene tiltani, az a nyári szántás. Ezzel ugyanis 1-2 év alatt elpusztítjuk a talajt, lenullázzuk annak fizikai, kémiai és biológiai állapotát. A mostani módszerekkel hektáronként 20–40 tonna talajt teszünk tönkre minden évben – mondta ki a MATE rektora, hozzátéve, hogy így az országnak 20–25 éve van, amíg még növényt lehet termeszteni a területén.

A szakember szerint azonban van megoldás: talajközpontú gazdálkodással növelni lehet a talaj vízmegtartó képességét és fenntarthatóságát. A MATE rektora arról is beszélt, hogy az öntözésfejlesztés nem a berendezések beszerzésével kezdődik, hanem a tudatos vízgazdálkodással, a szükséges tudás elsajátításával. Alapvető szemléletváltásra van szükség, aminek a generációváltás adhat óriási lökést - közölte.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Több, mint 10 milliárd forintot fizettek ki a Napenergia plusz programban

2024.11.21.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint mintegy 4000 pályázónak már több mint 10 milliárd forintot utaltak át a modern napelemes rendszerek telepítéséhez

Naponta méhek millióinak gyilkosa az autó

2024.11.21.

Egy friss kutatás meglepő eredményeket hozott a méhek közlekedési forgalom miatti pusztulásáról, amely jóval nagyobb léptékű, mint azt korábban feltételezték.

Kemény mínuszok és havazás lesz ma

2024.11.21.

Csütörtökön változóan felhős, napos idő várható, de estére délnyugatról vastag felhőzet érkezik, és nyugaton havas eső, havazás alakulhat ki, erős, néhol viharos széllel.

Van válasz a veszteséges tejtermelésre: Szilágyi Szabina mesélt a Bociország Sajtműhely munkájáról

2024.11.21.

A szarvasmarhatartás korántsem egyszerű feladat, amit Szilágyi Szabina gyakorló gazdálkodó alapos gazdasági számításokkal támasztott alá.

Kritikus állapotban az intenzív osztályon van a tinédzser, akit madárinfluenza fertőzött meg

2024.11.20.

Egy kanadai tinédzser kritikus állapotban, intenzív osztályon fekszik, miután H5N1 madárinfluenzával fertőződött meg november elején.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás