A vágy megvan a nagy összefogásra a juhágazatban – de 50 éve nem történik semmi…

A kereslet már egy ideje stabil a bárány- és a húspiacon egyaránt. Az árakkal sohasem elégedettek a juhászok, ugyanakkor jövedelmező termelést lehet elérni a szaporulati, felnevelési mutatók javításával, az adottságokhoz jól kialakított tartási rendszerekkel és gyepgazdálkodással. Örömteli jelenség, hogy egyre több a fiatal juhász. Ők nyitottak a legújabb technológiák alkalmazására. 

A korábbi folyamatosan élénk keresletnek és magas felvásárlási áraknak köszönhetően kedvező helyzet alakult ki a juhágazatban, azonban a drasztikus költségnövekedés és a fizetőképes kereslet romlása már érezhető. A belföldi bárányhúspiacon a karácsonyi akciók ellenére decemberben csökkent az eladás. A hazai piacon a konkurens húsok (sertés, baromfi) térítik el a fogyasztót, a külpiacokon pedig elsősorban a román és az ír-angol bárányhús a nagy vetélytársa a magyar bárányhúsnak.

Vágóbárányhiány lehet, az árak is tovább emelkedhetnek

Az unióban 2022-ben is a magyar vágóbárány volt az egyik legdrágább, azonban ez a magas árszint már nem érvényesíthető a bárányhús eladási árában. A hazai nagy hízlalótelepek közül sokan nem telepítenek a téli időszakban, ami a tél végén vágóbárányhiányhoz, majd az árak további emelkedéséhez vezethet.

A forint erősödése 100 forinttal rontotta a kilónkénti felvásárlási árat, ami 1700-2000 Ft/kg körül mozgott januárban súlykategóriától és minőségtől függően. Februrár első fele nyugodt volt, ilyenkor kevés az eladni való bárány, az árak is csökkentek pár száz forintot.

Legeltetni, ameddig csak lehet

A nehéz és könnyű bárány ártrendjének változása és a kialakult takarmányárak várhatón újra inkább a könnyű bárány előállítását fogja előtérébe helyezni – Hajduk Péter szerint. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) ügyvezető igazgatója a legeltetés fontosságára hívja fel a figyelmet. Minél kevesebbet kell az állatokat télikertben, karámban vagy hodályban tartani és betakarított takarmánnyal, drága munkaerő felhasználásával etetni, annál olcsóbban lehet őket tartani. Ehhez szakszerű gyepgazdálkodásra van szükség, vagyis arra, hogy az év minél nagyobb részén lehessen legeltetni. Terjednek a legelőkertek és az olyan legeltetési rendszerek, ahol nincs szükség pásztorokra. A juhászok abban bíznak, hogy a kedvező őszi körülmények után a téli időjárás is kegyes lesz hozzájuk és sokáig tudják legeltetni állataikat. A gyapjúnál az egyetlen megoldás az új értékesítési csatornák keresése, a jelentős javuláshoz világpiaci változások elengedhetetlenek.

Keveseknek jövedelmező a juhtejtermelés

Az ágazati szinten eddig is mérsékeltnek mondható juhtejtermelés várhatón még tovább fog csökkenni, mert a tej felvásárlási ára nem tud lépést tartani a költségek növekedésével. Így a termelők sorban hagyják abba ezt a tevékenységet. Annak ellenére, hogy a juhtejre van fizetőképes kereslet, a feldolgozók nem tudnak annyit fizetni a nyerstejért, hogy a termelőknek megérje fejleszteni és gépesíteni a fejést és az állattartást. Ez egy ördögi kör, amiből úgy lehetne kitörni, ha állami támogatásokkal egyszerre, vagyis kapcsoltan segítenék a termelést és a feldolgozást.

Nincs komoly szándék nagyobb összefogásra

A belföldi eladások tavaly visszaestek, és ezt az exportpiacok bővítésével csak részben lehetett kompenzálni – tájékoztatott Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója. A juhhúsra nemzetközi szinten nagy a kereslet, de a hazai kis feldolgozó kapacitással nehéz versenyezni a nagybeszállítókat preferáló piacokon. Emellett az angol és az ír bárány a magyarnál alacsonyabb áron érhető el, így azok szezonális megjelenésekor a meglévő importőröknél is jelentősen visszaesik a rendelés. Az összefogás és a közös piacra lépés egy evidens, és régen megvalósítandó feladat lenne az ágazat fenntartása érdekében, de Juhász Pál az 50, juhászattal töltött éve alatt még nem tapasztalt erre komoly szándékot.

(Forrás: allattenyesztok.hu)