A végelszámolási eljárásról adott ki hasznos információs füzetet a NAV

 A végelszámolási eljárásról szóló általános tudnivalókat tartalmazó információs füzetet tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A folyamat során a végelszámolónak úgy kell eljárnia, hogy a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeit mindvégig szem előtt tartsa. Amennyiben ezt elmulasztja, az okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felelősségre vonható.

A sokszor és sokanak nehéz témát részletező tájékoztató füzet célja, hogy általános képet adjon a végelszámolási eljárásról.

Mit jelent a végelszámolási eljárás?

Ha egy cég nem fizetésképtelen (azaz tartozásait a cég vagyona vélhetően fedezni fogja), de nem kíván tovább működni, elhatározhatja – végelszámolással történő – (jogutód nélküli) megszűnését. Bizonyos cégformák esetében ez nem lehetséges, mert a rájuk vonatkozó jogszabály ezt nem engedi (pl. külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe). Az ő esetükben a rájuk vonatkozó speciális jogszabály tartalmazza a megszűnés lehetőségeit.

A tájékoztató füzet célja, hogy általános képet adjon a végelszámolási eljárásról.

Mi a végelszámolási eljárás menete?

1. A végelszámolás elhatározása

A végelszámolást a cég legfőbb szerve (pl. kft-nél a taggyűlés) jogosult elhatározni, és erről határozatot hozni. A határozatban meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint maga a határozat kelte. Továbbá meg kell választani azt a személyt (végelszámoló), aki a végelszámolást lebonyolítja. A kezdő időpont meghatározása rendkívül lényeges, mert ettől az időponttól a cég vezető tisztségviselőjének, törvényes képviselőjének a végelszámoló minősül.

Az adóhatóság előtti eljárásban ezt azt jelenti, hogy végelszámolónak kell az adózót terhelő adókötelezettségeket a végelszámolás kezdő időpontjától teljesítenie, és az adózót megillető jogokat is ettől az időponttól gyakorolja. A végelszámolás alatt az adókötelezettségek elmulasztása miatt a NAV a mulasztási bírságot nem a céggel, hanem a végelszámolóval szemben szabhatja ki! Azonban a végelszámoló mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a mulasztásban nem terheli felelősség, az tehát érdekkörén kívül eső ok miatt következett be.

Ha a cég korábban meghatalmazást adott, az ez alapján eljáró képviselő a végelszámolás kezdő időpontját követően csak akkor járhat el, ha a meghatalmazása érvényességéről a végelszámoló az adóhatóságnak nyilatkozik. A korábbi meghatalmazás azonban e nélkül érvényes, ha a meghatalmazást adó törvényes képviselő és a végelszámoló személye egyező.

A tartalomból:

Mi a végelszámolás menete?
Mi az egyszerűsített végelszámolás?
Civil szervezetek végelszámolása
Egyéb információk (ellenőrzés, határidők, adószámla rendezése stb.)

A végelszámoló legfontosabb feladatai a végelszámolás során:

• a cég vagyoni helyzetének felmérése,
• cég követeléseinek behajtása,
• tartozásainak kiegyenlítése,
• jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése,
• szükség esetén (főként, ha a tartozások kiegyenlítése miatt szükséges) a vagyoni eszközök értékesítése,
• a fennmaradó cégvagyon cég tagjai (részvényesei) közötti pénzben/természetben történő felosztása és
• a cég működésének megszüntetése.

A végelszámolónak úgy kell eljárnia, hogy a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeit mindvégig szem előtt tartsa. Amennyiben ezt elmulasztja, az okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felelősségre vonható. Azaz bíróság előtt perbe fogható, és kártérítés megfizetésére kötelezhető.