Hirdetés
A világon először génszerkesztéssel módosították a csirke-DNS-t, a madárinfluenzára immunis madár a cél
A világon elsőként génszerkesztési technikákat alkalmaztak a csirke-DNS egyes részeinek megváltoztatására, hogy korlátozzák a madárinfluenza terjedését. Ez új stratégiát jelenthet a halálos vírus terjedésének visszaszorítására.
A madárinfluenza néven ismert, magas patogenitású madárinfluenza 2022 óta a világ új pontjain is felütötte a fejét, baromfimadarak millióit pusztítva el, valamint a tojás és a pulyka árát az egekbe repítve.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mutációk potenciálisan emberek között kialakuló világjárvánnyal fenyegethetnek, bár a jelenlegi törzs eddig nem okozott jelentős megbetegedést az emberekben - írta meg ez Euronews.
Hirdetés
A kutatók elmondták, hogy a világon elsőként a CRISPR génszerkesztő eszközt használták arra, hogy specifikus változtatásokat hajtsanak végre az ANP32 nevű génben, amely elengedhetetlen az influenzavírusok fenntartásához a csirkék sejtjeiben. A CRISPR egyfajta molekuláris "olló"-technológia, amellyel a tudósok a DNS-t szerkeszthetik.
Az influenzavírusok eltérítik az ANP32-hez hasonló fehérjéket a sejtek belsejében, hogy segítsék szaporodásukat, és a csirkékben végzett szerkesztések célja az volt, hogy megállítsák a madárinfluenza növekedését.
A megbetegedések száma tavasszal és ősszel, a vadon élő madarak vonulásakor növekszik.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint 2023 áprilisa és júniusa között 98 kitörés és 634 vadon élő madarak között kialakult madárinfluenza-járvány fordult elő 25 európai országban.
A génszerkesztett csirkék ellenállónak bizonyultak a madárinfluenzával szemben
A kísérletek azt mutatták, hogy a génszerkesztett csirkék majdnem mindegyike ellenállónak bizonyult a madárinfluenza egy, a közelmúltban világszerte keringő H5N1-es törzsnél kevésbé halálos formájának kisebb dózisával szemben - mondta Wendy Barclay, influenza-szakértő, a londoni Imperial College professzora.
Amikor azonban a madarakat sokkal nagyobb mennyiségű vírusnak tették ki, a génmódosított csirkék mintegy felénél áttörő fertőzés lépett fel - mondta.
"Elindulhatunk azon az úton, hogy a csirkéket ellenállóvá tegyük a vírussal szemben, de még nem tartunk ott" - mondta Barclay. "Több szerkesztésre - erőteljesebb szerkesztésre - lenne szükségünk ahhoz, hogy valóban leállítsuk a vírus szaporodását".
Az eredményeket a Nature Communications című folyóiratban tették közzé kedden.
A kutatók most úgy vélik, hogy a csirkék sejtjeinek három konkrét genetikai változtatásával jobban meg lehet védeni a madarakat. Három szerkesztést tartalmazó csirkéket azonban még nem tenyésztettek ki - mondta Helen Sang, aki korábban az Edinburgh-i Egyetemen tanulmányozta a csirkék madárinfluenza elleni genetikai módosítását.
Sang szerint a tudósok úgy találták, hogy a genetikai módosítás nem működne elég jól.
A génszerkesztés ígéretes útvonalat kínál
A génmódosítással ellentétben, amely idegen géneket hoz be, a génszerkesztés a meglévő géneket módosítja. A technológia kevésbé ellentmondásosnak tekinthető, mint a génmódosítás, és egyes országokban enyhébb szabályozás alá esik.
"A továbblépéshez vezető út az, ha nem egyetlen szerkesztésre támaszkodunk, hanem ezek kombinációját használjuk" - mondta Barclay.
A tanulmány vezető kutatója, Mike McGrew, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa nyilatkozatában elmondta: "A madárinfluenza nagy veszélyt jelent a madárpopulációkra. A vírus elleni vakcinázás számos kihívást jelent, és a vakcina bevezetésével kapcsolatban jelentős gyakorlati és költségproblémák merülnek fel.
"A génszerkesztés ígéretes utat kínál a betegséggel szembeni állandó ellenállás felé, amely generációkon keresztül öröklődhet, megvédve a baromfit és csökkentve az emberekre és a vadon élő madarakra leselkedő kockázatokat. Munkánk azt mutatja, hogy a madárinfluenza csirkékben való terjedésének megállításához több egyidejű genetikai változtatásra lesz szükség".
Franciaország ebben a hónapban az Európai Unióban elsőként oltotta be a baromfikat a vírus ellen.
Ez a stratégia azonban arra késztette az Egyesült Államokat, hogy kereskedelmi korlátozásokat vezessen be a francia baromfiimportra, arra hivatkozva, hogy fennáll a vírus országba való behurcolásának kockázata, mivel a beoltott madarak nem mutathatják a fertőzés jeleit.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés