A világon elsőként Dánia szellentési adót vezet be

A dán tejtermelők évente közel 36 ezer forintos (672 dán korona) adót fizethetnek teheneik üvegházhatású gáz kibocsátása után, számolt be róla a CNN. A dán koalíciós kormány a héten megállapodott a világ első mezőgazdaságot érintő károsanyag-kibocsátási adójáról. A dán parlament várhatóan még idén elfogadja az intézkedést, melynek értelmében 2030-tól az állattenyésztésből származó szén-dioxid-kibocsátás után tonnánként 300 koronát kell fizetniük a gazdáknak, ami 2035-re 750 koronára emelkedhet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dán farmereknek egy metángázt kibocsátó tehén után 672 koronát kell adózniuk, amely 2035-re akár 1680 koronára is emelkedhet. Dánia károsanyag-kibocsátásának jelentős részét a mezőgazdasági termelés adja, ezért a koalíciós megállapodás keretében olyan intézkedéseket hoztak, amelyek segítik az országot klímacéljai elérésében. Az intézkedések között szerepel például az erdőtelepítés és a vizes élőhelyek kialakítása is. A dán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Dánia lesz a világ első országa, ahol a mezőgazdaságban károsanyag-kibocsátási adót vetnek ki.

A dán gazdák vegyes érzelmekkel fogadták a hírt. Bár sokan elismerik a klímaváltozás kihívásait, több farmer aggályait fejezte ki az új adók bevezetésével kapcsolatban, különösen mivel azokat alig néhány hónappal a farmertüntetések kezdete után vezetik be. A decemberben Németországból indult gazdatüntetések gyorsan kiterjedtek az EU legtöbb országára.

Egy dán gazdákat képviselő csoport elnöke elmondta, hogy bár elismerik a klímaváltozás kihívásait, véleményük szerint az új adó nem oldja meg a problémákat, és inkább árt a mezőgazdasági zöld beruházásoknak. Az Arla Foods, az európai tejipari óriáscég vezetője szerint nem lenne szabad megadóztatni azokat a gazdákat, akik mindent megtesznek a kibocsátás csökkentése érdekében.

A CNN szerint a globális élelmiszertermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel harmadát teszi ki, amelyhez jelentős mértékben hozzájárul az állattenyésztés, ami hozzávetőleg 12 százalékát adja a világ károsanyag-kibocsátásának.