Áder János szerint víztározók és csatornák kellenek az árvíz elleni védekezéshez

A következő generációnak alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez a mindennapi életben, és az energia- és vízgazdálkodás szempontjából is - mondta Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Bács-Kiskun vármegyei Baján. A Szent László Általános Művelődési Központban tartott előadásán Áder János arról beszélt diákhallgatóságának, hogy az elmúlt száz évben négyszeresére, több mint 8 milliárdra nőtt a világ népessége, miközben a vízfogyasztás megkétszereződött, az energiafogyasztás pedig megháromszorozódott. 

Elmondta, hogy a hidrológusok szerint a klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük, ami azt jelenti, hogy a víz körforgása megváltozik, egyre gyorsabb lesz a párolgás, a kicsapódás, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez felelős a felhőszakadásokért, árvizekért, valamint a száraz, aszályos időszakokért.

Arról is beszélt, hogy a folyamatok visszafordítására már nincs lehetőség, de a hatások jelentősen csökkenthetők a fosszilis energiahordozókból származó károsanyag-kibocsátás mérséklésével és a "szén-dioxid-elnyelők" felületének növelésével, egyebek mellett erdők telepítésével.

A megoldások részletei

A legnagyobb szén-dioxid-megkötők az óceánok, a talajok és az erdők. A megemelkedett légköri szén-dioxid-koncentráció drámai következményei közé sorolta Áder János, hogy a földfelszíni hőmérséklet mellett nő a tengerek, óceánok vízhőmérséklete is. Az "elnyelt" szén-dioxid ráadásul megváltoztatja a kémiai összetételét is, vagyis egyre savasabbá teszi a vizeket, aminek hosszú távon pusztulás, élettelen tér lesz a következménye - fogalmazott.

Felidézte, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 6-700 milliméter, de éves szinten nagyon egyenetlenül oszlik el, ráadásul a szélsőséges időjárás már a Kárpát-medencében is érezhető, hiszen a 2013-as árvíz minden korábbi rekordot megdöntött, miközben két évvel ezelőtt a Velencei-tó majdnem kiszáradt.

A volt köztársasági elnök szerint további gondot jelent, hogy Magyarország jelentős részén mind az aszályok és a belvizek, mind pedig az árvizek komoly problémákat okoznak.

Az árvíz elleni védekezésre a gátak magasítása mellett megoldást jelent az a tíz víztározó is, amelyek miután megépültek, akár egy méterrel is csökkenthetik a Tisza vízszintjét, de további csatornák építése is szükséges.

A vízkezelés részletei és az eltűnő tavak 

Elmondta, hogy korábban a belvizet, amilyen gyorsan csak lehetett, elvezették, de ma már a tárolásra is megoldást kell találni, akár nem művelt földterületek elárasztásával, vizenyősítésével.

Áder János beszélt továbbá arról is, hogy a Homokhátság ma már félsivatagos területnek tekinthető, ami komoly probléma, hiszen idővel a területén mintegy 600 kisebb tó tűnt el. A korábban Magyarországon ismeretlen időszakos víztest jelenség pedig ma már 37 folyót érint, ami azt jelenti, hogy ezek a kisebb-nagyobb folyóvizek a nyár egy részében teljesen kiszáradnak vagy csak éppen csörgedezik bennük valamennyi víz.

Végül a volt köztársasági elnök felhívta a mintegy 140 diák és tanáraik figyelmét a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány greendex.hu címen elérhető portáljára, amelyen a klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatos friss információk érhetők el.