Nem a mezőgazdaság éve volt 2022. Árpából 10 százalékkal, a legnagyobb mennyiségben betakarított búzából 21 százalékkal, az aszálynak leginkább kitett kukoricából 57 százalékkal kevesebbet arattak; a napraforgó hozama termőterületének bővülése ellenére 29 százalékkal, a korábbinál kisebb területen termesztett repcéé 31 százalékkal csökkent. A felperzselt földekről mindössze 2,8 millió tonna kukoricát tudtak betakarítani, ami az előző öt év átlagától 63 százalékkal maradt el. A 3,4 tonnás termésátlag a 2021. évihez viszonyítva 44, az utolsó öt év átlagához képest 55 százalékkal kisebb.

Az aszály a szántóföldeken betakarított termésmennyiséget (többszörösen is) „megtizedelte” - számolt be az agráradatokról a KAVOSZ gyűjtése. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott érték volumene 2022-ben 37 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez a mutató még folyó áron is mínuszban volt: az inflációtól „eltekintve” 11 százalékos volt a csökkenés. A visszaesésért döntően az aszály okolható, aminek következtében a főbb szántóföldi növények termése jelentősen elmaradt az előző évitől.

Árpából 10 százalékkal, a legnagyobb mennyiségben betakarított búzából 21 százalékkal, az aszálynak leginkább kitett kukoricából 57 százalékkal kevesebbet arattak; a napraforgó hozama termőterületének bővülése ellenére 29 százalékkal, a korábbinál kisebb területen termesztett repcéé 31 százalékkal csökkent - Fotó: Magro.hu, CSZS, Tápióság

A statisztikai hivatal „Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2022” című kiadványa gyászos adatokat sorol: árpából 10 százalékkal, a legnagyobb mennyiségben betakarított búzából 21 százalékkal, az aszálynak leginkább kitett kukoricából 57 százalékkal kevesebbet arattak; a napraforgó hozama termőterületének bővülése ellenére 29 százalékkal, a korábbinál kisebb területen termesztett repcéé 31 százalékkal csökkent.

Így alakult a szerkezet és szélsőséges időjárás

A hazai mezőgazdaság termelési szerkezete a szántóföldi növénytermesztés irányába tolódott el. Az ágazat ezáltal rendkívül érzékeny az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekre. 2022 rendkívül száraz volt a korábbi évekhez viszonyítva, és sajnos a jövőben gyakrabban előfordulhatnak hasonló időszakok – figyelmeztetnek a KSH szakértői, akik (talán kissé szokatlan módon) a „tanulságot” is levonták: „a 2022. évi rendkívül gyenge kibocsátás felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges újragondolni a termelési szerkezetet és technológiákat”.

Gondban a búza és a kukorica

A búza- és a kukoricatermés mutatói felettébb borúsak. Az előző évihez képest 6,5 százalékkal nagyobb betakarított területen mindössze 4,2 millió tonna búza termett, ami az előző öt év átlagától 20 százalékkal marad el. A 4,4 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 26 százalékkal maradt el a 2021-es rekordtól. Az aszály által felperzselt földekről mindössze 2,8 millió tonna kukoricát tudtak betakarítani, ami az előző öt év átlagától 63 százalékkal maradt el. A 3,4 tonnás termésátlag a 2021. évihez viszonyítva 44, az utolsó öt év átlagához képest 55 százalékkal kisebb. Ilyen alacsony hozamra több mint ötven éve nem volt példa.

Zöldségfronton a helyzet ez volt

A zöldségtermesztők valamivel jobb helyzetben voltak, de az aszály mellett őket hátrányosan érintette egyes növényvédő szer hatóanyagának kivonása, ami megnehezítette a kórokozók és a kártevők elleni védekezést. Csemegekukoricából és zöldborsóból így még az öntözött területeken is csak átlagos termést tudtak elérni.

A gyümölcstermesztés ezeket az adatokat hozta

A gyümölcsösök közül a legnagyobb területet képviselő almából több mint tíz éve nem termett ilyen kevés. 313 ezer tonna almát szüreteltek, 61 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben.

A 2022-es statisztikában azért akad néhány kevésbé fanyar adat is: a kései fagyok elmaradásának köszönhetően a korábban virágzó gyümölcsösök (kajszi- és őszibarack, meggy, szilva) területein viszont 2019 óta a legnagyobb mennyiség termett - írták az összefoglalóban.

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás